Források a Muravidék történetéhez

1991 óta az önálló Szlovén Köztársaság részét képezi az a terület, amelyet szlovén nyelven Prekmurje-nek (szó szerinti fordításban: Murántúlnak), magyarul pedig általában Muravidéknek neveznek. Ez, a Mura folyó, valamint a Mura és a Rába vízválasztója által körülvett, és 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához csatolt terület korábban évszázadokon át - egészen az államalapítás óta - a Magyar Királysághoz tartozott. A vegyes etnikumú, többségében szlovének, kisebb részben pedig magyarok lakta Muravidék 1920 előtt nem alkotott önálló földrajzi, gazdasági, közigazgatási vagy politikai egységet. Nagyobbik, észak-nyugati része Vas megyéhez tartozott, és a Muraszombati járás szinte egészét, valamint a Szentgotthárdi járás néhány községét ölelte fel, míg kisebbik, délnyugati, Zala megyei része az Alsólendvai járás településeinek többségét foglalta magába.

Válogatott dokumentumokból összeállított, kétnyelvű, valamennyi szöveget magyar és szlovén nyelven is közreadó könyvünk az itt keletkezett, illetve közvetlenül e területre vonatkozó írott és nyomtatásban megjelent források segítségével kívánja bemutatni Muravidék történetét az első írásos említéstől egészen a közelmúltig. Az első két - most megjelenő - kötet a kezdetektől 1848/1849-ig terjedő, úgynevezett feudális kort, és az 1850-1921 közötti polgári korszakot öleli fel, míg a harmadik - később elkészítendő - kötet az 1921 és 1991 közötti korszakot dolgozza majd fel.