Levelek a múltból_2023

     
           
Kóta Péter:
Padányi Bíró Márton püspöki kinevező okirata
Padányi Bíró Márton, csallóközi származású egyházfő korábbi rendkívüli aktivitással ellátott állomáshelyeiről 1729-ben került Veszprémbe. Díszes kiállítású püspöki kinevező okiratát az MNL Vas Vármegyei Levéltárában őrizzük.
(Részletek...)
Pál Ferenc:
Csáfordi Tóth Róza édesapjának kerítése
Csáfordi Tóth Róza (1822–1873) neve minden bizonnyal ismert az irodalomkedvelők előtt, sőt a széles közönség is gyakran hallhat róla, hiszen személye, mint Petőfi Sándor első ismert szerelméé, gyakran kerül szóba a különféle szellemi vetélkedőkön.
(Részletek...)
Melega Miklós:
Communitas Fidelissima – Szentpéterfa, a leghűségesebb falu
Az 1920. évi trianoni békediktátum Nyugat-Magyarországból jelentős területeket juttatott Ausztriának. A települések lakosságának meghallgatása nyomán a Népszövetség Tanácsa végül 10 falu számára engedélyezte a visszatérést, utolsóként Szentpéterfa ünnepelhette meg ezt a történelmi jelentőségű eseményt, 100 évvel ezelőtt, 1923. március 9-én.
(Részletek...)
Feiszt György:
Hol álljon az akasztófa?
1877-ben a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter a garázdálkodó rablóbandák miatt több vármegyében rögtönbíráskodási eljárást vezetett be. A statáriumot legelőször Somogyban hirdették ki, majd ennek hatályát Vas vármegyében a rablók, rablógyilkosok és ezek bűnrészesei ellen egy évi időtartamra rendelték el.
(Részletek...)
Bajzik Zsolt:
Kodály Zoltán díszhangversenye Szombathelyen
90 évvel ezelőtt Szombathely városának legnagyobb szabású vállalkozása az 1933. május 14-én megtartott Kodály-hangverseny volt, amelynek szervezése már az év elején elkezdődött.
(Részletek...)
Bajzik Zsolt:
Országos dalünnepély Szombathelyen 1923-ban
A MÁV Haladás Dal- és Önképző Egyesület 30 éves jubileumára 1923. június 29. és július 1. között három napos programot szervezett a városban, amelyen a Szombathelyi Dalos Egyesület 60 éves évfordulójáról is megemlékeztek. Az esemény jelentőségét az adta, hogy Magyarország legjobb dalárdái jelezték a részvételüket a rendezvényen.
(Részletek...)
Kovács Eszter Katalin:
A Vasvármegyei Kertészeti Egyesület zászlószentelése 1920-ban
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület 1912 márciusában felhívta Szombathely város közönségének figyelmét a kertészet fontosságára és egyúttal egy egyesület létrehozására is ösztönözte. Még ebben az évben megalakult a Vasvármegyei Kertészeti Egyesület előkészítő bizottsága.
(Részletek...)
Kóta Péter:
Tervek Vas vármegye levéltárának felépítésére a 19. század elejéről
Vas vármegye „leveles tára” az országos – és a többi vármegyei – levéltárral nagyjából egyidőben lépett az intézményesülés útjára. Idén ünnepeljük annak a törvénynek a 300. évfordulóját, amely ezt a folyamatot elindította, bár a gyakorlati megvalósulás sokáig váratott magára.
(Részletek...)
Bajzik Zsolt:
Kapossy János főlevéltáros levele Géfin Gyulának 1945-ből
A Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban, Géfin Gyula irathagyatékban található Kapossy János főlevéltáros 1945. május 9-én keltezett levele, amely levéltártörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű információkat tartalmaz.
(Részletek...)
Benczik Gyula:
A szentgyörgyi Horváth család eredetéről
A szentgyörgyi Horváth család a történeti köztudatban sajnos napjainkig nem tudta elfoglalni az őt megillető helyet, holott esetükben egy neves és befolyásos nemesi famíliáról van szó. Annak érzékeltetésére, hogy a család tagjai milyen közismert, nagy társadalmi ranggal rendelkező személyek voltak a maguk korában, elegendő két szokványosnak tekinthető apró hírt idézni a Honderű című reformkori folyóiratból, öt évvel az 1848-as forradalom előttről.
(Részletek...)
Kovács Eszter Katalin:
Térképpel a csaritosban
A Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltárának térképgyűjteményében számos izgalmas térképet fedezhetünk fel. Azonban nemcsak itt találhatunk korabeli, kéziratos térképeket, hanem gyakran helyezték el ezeket egy-egy per mellékleteként is. Így akár peres vagy családi anyagból is előbukkanhatnak érdekes darabok. E hónap dokumentuma egy olyan térkép, amely a monyorókeréki és monoszlói Erdődy család iratanyagában lapult, a vépi uradalomhoz tartozó Pecöl és Megyehíd – vagy, ahogy a források említik Megyehida – között a reformkor hajnalán folyó per egyik mellékleteként.
(Részletek...)
Benczik Gyula:
Egy "megélhetési" boszorkány kérvénye a vármegyéhez 1711-ben
A fenti levél írója Fabján Orsik, aki Úr Mihály özvegyeként a falu legelesettebb embere lehetett 1711-ben Jákon.[7] Férje meghalt, ő vagyontalan volt és, ha jól értelmezzük a szöveget, akkor fogyatékkal élő, minden bizonnyal mozgássérült személy lehetett. Neve alapján (Tóth, Fabján) a Muravidékről származott. Az asszony úgy döntött, hogy megélhetését a korabeli "természetgyógyászatból" biztosítja.
(Részletek...)