A hátország a Nagy Háborúban

     Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon

     

Virtuális kiállítás

  

Kiállításunk az első világháború kitörésének centenáriumi évfordulójára készült azzal a céllal, hogy ízelítőt adjon a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára háborúval kapcsolatos forrásaiból, főként azokból, melyek a háború gazdasági és társadalmi hatásait tükrözik. A források nagyobb része a hátország helyzetét mutatja be, de helyet kaptak összeállításunkban azok a hivatalos és személyes iratok is, amelyek bepillantást nyújtanak a magyar katonák sorsába.

Az első világháború a korábbi háborúkhoz képest sokkal jelentősebb gazdasági és társadalmi hatással járt, mivel ez volt az első totális, indusztrializált háború, ami addig ismeretlen méretű és jellegű erőfeszítést igényelt a hadviselőktől, beleértve a kivezényelt milliós embertömeget, azok ellátását hadianyaggal, élelmiszerrel, ruházattal. A két tábor, az antant és a központi hatalmak olyan öldöklő háborút vívtak több mint négy éven át, ami minden korábbi képzeletet felülmúlt. Az első világháború azonban nemcsak a hadtörténetben nyitott új fejezetet. Olyan mélyreható változásokat indított el, ami miatt történelemi korszakhatárnak tekinthetjük. Joggal nevezik Georges Kennan amerikai diplomata és történész nyomán a XX. század őskatasztrófájának is, amely alapjaiban rengette meg a századelő Európájának gazdasági és társadalmi berendezkedését, államrendszerét, a „boldog békeidők" életkereteit, sőt több tekintetben lerombolta és maga alá temette.
 
A hazai közgondolkodás az első világháborút történelmi jelentőségéhez és utóhatásához képest egészen napjainkig meglehetősen mostohán kezelte, pedig aligha van olyan család, amelynek a felmenői között ne lennének a világháború valamelyik frontját (többnyire az olasz vagy az orosz frontot) megjárt katonák, sebesültek, hadifoglyok, hősi halottak. A hazai történetírás is viszonylag kevés figyelmet szentelt ennek az időszaknak az utóbbi évekig, valószínűleg azért, mert az első világháború olyan sokat tárgyalt XX. századi témák árnyékába került, mint Trianon, a II. világháború és a totális diktatúrák, miközben ezek a későbbi történések sem függetlenek tőle, sőt részben azok okai vagy egyes előidéző tényezői is az első világháború időszakában gyökereznek.
 
Kiállításunk anyagával érzékeltetni kívánjuk azokat a közvetlen változásokat, amelyeket a háború hozott magával az emberek életében, a gazdasági és szociális viszonyok területén, a nők helyzetében, s nem utolsó sorban az állam megnövekedett gazdaság- és társadalomirányító szerepében, amit a szociális piacgazdaság előképének is tekinthetünk. Olyan alapvető változásokról van szó, amiket többé-kevésbé a kortársak is jól érzékeltek, még sem eléggé ismertek az utókor előtt.
 
A kiállításon bemutatott források sokfélék, s nagyobb részük nem vagy kevéssé ismert. A közel másfélszáz történelmi dokumentum között találhatók miniszterelnökségi előterjesztések, minisztériumi átiratok, továbbá táviratok, jelentések, rendeletek, utasítások, hirdetmények, jegyzőkönyvek, kimutatások, valamint oklevelek, előléptetések, kitüntetések, újságok, haditérképek. A sok hivatalos irat mellett helyet kapnak a magániratok is: naplók, magánlevelezések, levelező- és képeslapok, továbbá fotóalbum, kéziratos feljegyzés és rajzos karikatúra-gyűjtemény is.
 

I. A háború kitörése és a mozgósítás

II. Élet a fronton, katonalevelek, katonasorsok

III. Sebesültek, hadirokkantak gondozása

IV. Hadigazdaság, közellátás, munkaerő-gazdálkodás

V. A hadiüzemek és a hadi fémgyűjtési akció

VI. Hadisegélyezés, szociálpolitika, jótékonykodás

VII. Női munka, nőmozgalom, anya- és gyermekvédelem

VIII. Ellenőrzött társadalom, avagy háború a hátországban

IX. A magyar hadifoglyok sorsa

X. Háborús károk, veszteségek, utóhatások


A virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Bécsi kapu téri épületében 2014-ben bemutatott kiállítás anyaga alapján készült. A virtuális kiállítás katalógusa letölhető innen (pdf).

A kiállítást rendezte:
Farkas Andrea, Kocsis Piroska, Ólmosi Zoltán, Völgyesi Zoltán

Az iratok válogatásában és a kiállítás létrehozásában közreműködött:
Ásványi Szabolcs, Balogh János Mátyás, Czikkelyné Nagy Erika, Décsey Sándor, Fiziker Róbert, Gaálné Unoka Marianna, Kálnoki Kis Edit, Klettner Csilla, Kovács Tamás, Laczlavik György, Lovász Gabriella, Őszné Kováts Júlia, Ruska Lívia, Szabó Attila, Szlabey Dorottya, Völgyesi Zoltán, Kántor Balázs, Katz Veronika, Kiss Péter Tamás, Pusztainé Pásti Judit.


Virtuális kiállítás:
Dékány Szilveszter, Takács Ábel