A Kiskun Napok története

ELŐSZÓ A KIÁLLÍTÁSHOZ

A kiskunfélegyházi Kiskun Napok története

Kiskunfélegyháza a város modern és jelenkori történetében számos alkalommal szervezett egy‑ vagy többnapos, a település idegenforgalmát és gazdaságát élénkítő, propagandisztikus rendezvényeket, amelyek ugyanúgy szolgálták a hagyományőrzést, mint a szórakoztatást és a közösségépítést, valamint az együvé tartozás tudatának erősítését. Félegyháza ilyen célú programmal először 1934-ben jelentkezett, ekkor kezdődött a város további életében igen jelentőssé váló Kiskun Napok sorozata, az ezidáig utolsó, sorrendben a 13. ilyen nevű eseményt pedig 2001-ben tartották meg.

Az évtizedek alatt változatosan hívták a rendezvényt, kezdetben következetlenül használták az „idegenforgalmi nap”, „Kiskun Nap”, „Félegyházi Nap”, „Kun Nap”, „Kiskunfélegyházi Nap” elnevezéseket. 1959-re azonban már meggyökeresedett és állandósult a végleges, „Kiskun Napok” névalak.

Az események időzítése korszakonként eltérően alakult. Megtörtént, hogy két, egymást követő évben is szerveztek Kiskun Napo(ka)t (1934, 1935; 1947, 1948), de olykor több mint egy évtized is eltelt a két rendezvény között (1948, 1959, 1970), amelyeket eleinte inkább ősszel vagy nyár elején tartottak, a később megszokottá, természetessé váló augusztus 20-ához kötődő ütemezés csupán 1948-tól vált rendszeressé. Szintén széles skálán mozgott a Kiskun Napok időtartama, hiszen az egynaposak mellett akadtak négy-öt napig tartóak, bizonyos években pedig előfordultak több hónapon átívelő elő-, illetve utórendezvények is. Ez jellemzően a város saját jubileumához kapcsolódóan megszervezett Kiskun Napok esetében fordult elő, például 1974-ben, amikor a település mezővárosi rangra emelésének 200. évfordulóját ünnepelték, vagy 1993-ban, amikor Félegyháza újbóli betelepülésének 250. évfordulójáról emlékeztek meg.

Bár az egyes Kiskun Napok sok mindenben eltértek egymástól, akadnak olyan jellemző motívumok, amelyek mégis összekötik őket. Ilyenek például az egész rendezvénysorozat alapját képező, a város gazdasági erejét reprezentálni kívánó ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kiállítások; a település iránt érdeklődőket, az esetleges befektetőket megcélzó, az eseményre megjelentetett programfüzetek, városismertető kiadványok, a propagandát és az idegenforgalmat szolgáló plakátok; illetve az a törekvés, hogy a Kiskun Napok keretében sor kerüljön valamilyen épület, létesítmény, emlékmű felavatására, átadására. Természetesen az adott kor uralkodó politikai berendezkedése mindig befolyásolta a járulékos programokat és megideologizálta a rendezvény létrejöttének apropóját. A Kiskun Napoknak – minden hasonlóság mellett és minden különbözőség ellenére – közös vonása volt, hogy komoly közösségteremtő erővel rendelkeztek, nagy tömegeket mozgattak meg és erősítették a lakosság lokálpatriotizmusát. A Kiskun Napok az évek során egy financiális okokból létrehozott propagandarendezvényből a hagyományőrzést is erősítő, kulturális-gazdasági célokat is szolgáló, főleg szórakoztató célú, fesztivál jellegű városi eseménnyé vált.

A Kiskun Napok történetét bemutató virtuális kiállítás készítése során minél teljesebb körű anyaggyűjtésre törekedtünk. Megpróbáltuk feltárni a Kiskunfélegyházán működő három közgyűjtemény (MNL BKVL Kiskunfélegyházi Levéltára, Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskun Múzeum) őrizetében lévő összes, témába vágó dokumentumot, amelyeket kiegészítettünk a korabeli sajtóban megjelent újságcikkekkel, illetve magántulajdonban lévő emléktárgyakkal is. Arra vállalkoztunk, hogy egy virtuális platformon egyesítjük, illetve mutatjuk be az 1934 és 2001 között megrendezett tizenhárom Kiskun Nap fennmaradt relikviáit. A kiállításunkon – forrásmegjelöléssel és képaláírással – láthatóak fényképek, újságcikkek, sajtófotók, aprónyomtatványok, plakátok, meghívók, emléklapok, oklevelek, programfüzetek, kiadványok címoldalai, étlapok, tárgyi emlékek képei, mindösszesen több mint ezer dokumentum.

A rendelkezésre álló anyag válogatása és tanulmányozása során olyan döntést hoztunk, hogy – a teljességre való törekvés jegyében – a kiállítást kiterjesztjük azokra az eseményekre is, amelyek csak lazábban kapcsolódnak a Kiskun Napokhoz, viszont eddig nem foglalkozott velük sem a helytörténetírás, sem a vonatkozó szakirodalom. Így került a látóterünkbe egy érdekes emberi sorsot felvázoló história, amely – számunkra egy izgalmas nyomozássá váló kutatás eredményeként – a virtuális kiállításba „A dán történet” címen került be. Szintén ilyen megfontolásból illesztettük be a tematikába az 1939-es, meg sem tartott Kiskun Napot, az 1943-as városi jubileumi megemlékezést, az 1946-os újjáépítési kiállítást, valamint az 1980-as és 1990-es évek – a Kiskun Napokkal az emlékezetben ma már összemosódó – Félegyházi Napjait és Félegyházi Ifjúsági Napjait.

Az egyes Kiskun Napokról nem egyforma mértékben maradtak fenn dokumentumok, ezért az egyes évek kiállítási anyagai is aránytalanok, nagyon eltérőek. A legbőségesebb az 1974-es és az 1996-os rendezvény dokumentációja, itt több mint 150 elem szerepel évente. Az adatszegényebb rendezvényekről azonban csak 13–15 képet tudtunk közreadni.

Jelen kiállítással emléket kívántunk állítani a Kiskunfélegyháza hagyományépítési és identitáskeresési törekvéseit az 1930-as évektől a 21. század legelejéig jól leképező Kiskun Napok rendezvénysorozatnak. Virtuális kiállításunk tisztelgés az 1934-es első Kiskun Nap 90. évfordulója előtt, valamint ajándék a 2024-ben várossá válásának 250. évfordulóját ünneplő Kiskunfélegyháza jelenlegi, innen elszármazott, egykori, valamint majdani lakosainak, illetve mindenkinek, aki kötődik a településhez, érdeklődik múltja, helytörténete iránt.

Mindannyiuknak jó böngészést, kellemes múltidézést, szórakoztató nézelődést és olvasást kívánnak a kiállítás rendezői:

*

Jelen kiállítás nem jöhetett volna létre a három helyi közgyűjteményi intézmény példaértékű kooperációja és összefogása, valamint a lelkes félegyházi magánszemélyek közreműködése nélkül. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik önzetlenül segítették, fáradságos munkával támogatták jelen virtuális, illetve az azzal egyidőben, 2024. december 12-én a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban megnyíló hagyományos kiállítás létrejöttét. Nélkülük nem tudtuk volna kivitelezni ezt a nagyszabású vállalkozást.

Köszönet illeti:

Homoki-Szabó Andreát (MNL BKVL)
az anyaggyűjtésben nyújtott támogatásáért és a dokumentumok digitalizálásáért

Mudri Andort (MNL BKVL)
a virtuális kiállítás technikai megvalósításáért, honlaposításáért

Ország Fannit (Kiskun Múzeum)
az anyaggyűjtésben nyújtott támogatásáért és a dokumentumok digitalizálásáért

Abonyi Szilviát (Petőfi Sándor Városi Könyvtár)
a hagyományos kiállítás megvalósításában nyújtott segítségért, valamint a kiállításra felajánlott tárgyi emlékekért

Boldog Lajosnét
a kiállításra felajánlott dokumentumokért, tárgyi emlékekért

Kertész Jánosnét
a kiállításra felajánlott dokumentumokért, tárgyi emlékekért

Kovács Ferencet
a kiállításra felajánlott dokumentumokért, tárgyi emlékekért

Magyari Bélánét
a kiállításra felajánlott dokumentumokért, tárgyi emlékekért

Sárdi Tibort
a kiállításra felajánlott dokumentumokért, tárgyi emlékekért

Seres Antalnét
a kiállításra felajánlott dokumentumokért, tárgyi emlékekért

Tokaji Pált
a kiállításra felajánlott dokumentumokért, tárgyi emlékekért

a Móra Ferenc Közművelődési Egyesületet
a kiállításra felajánlott tárgyi emlékekért

AZ ADOTT ÉV MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A MEGFELELŐ GOMBRA!

A képaláírásokban szereplő levéltári rövidítések feloldása:

HU-MNL-BKML = Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára

V.108. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának és Képviselőtestületének iratai (1735–1950)

V.175.b. Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok (1873–1949)

V.188. Kiskunfélegyháza város szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye (1878–1997)

VIII.102. Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Kiskunfélegyházi Constantinum Római Katolikus Leánynevelő Intézete Polgári Leányiskolájának iratai (1914–1948)

X.81. Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Közművelődési Egyesület iratai (1988–2020)

XIV.90. Fekete János kiskunfélegyházi helytörténész letétbe helyezett iratai (1895–2022)

XV.3.b. Plakátok, hirdetmények, röplapok gyűjteménye. Kiskunfélegyháza (1890–2024)

XV.5.a. Fotók és képeslapok gyűjteménye. Kecskemét Katona József téri részleg fotó és képeslap gyűjteménye (1848–2024)

XV.5.b. Fotók és képeslapok gyűjteménye. Kiskunfélegyházi fotók és képeslapok gyűjteménye (1885–2003)

XV.43.a. Különböző kéziratok gyűjteménye. Kiskunfélegyházi kéziratok gyűjteménye (1945–2015)

XXIII.602. Kiskunfélegyháza Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának iratai. Ülésjegyzőkönyvek (1950–1990)

XXIII.606. Kiskunfélegyháza Város Tanácsa VB. Titkárságának iratai (1950–1989)

XXXV.1. MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának iratai (1956–1990)

KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár

V.76. Plébániai levéltár. Kiskunfélegyháza-Sarlós Boldogasszony (Óplébánia) (1743–1950)