A Kiskun Napok története - Az 1946-os év

Újjáépítési kiállítás

Több korábbi, a témával foglalkozó feldolgozás Kiskun Napként tartja számon a háború után, 1946-ban megrendezett első újjáépítési kiállítást. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy a korabeli helyi sajtó egyszer sem nevezte így ezt a rendezvényt, amely valóban nem is volt több kiállítások összességénél, kulturális és szórakoztató programok nélkül. A korábbi Kiskun Napokhoz való kapcsolódási pontot jelenti azonban az a kiadvány, amely azonos címmel – Félegyházi Krónika –, valamint hasonló külsővel és formátumban jelent meg, mint az 1935-ös kiskun napi könyvecske. Ha ezt az 1946-os rendezvényt nem számítjuk is a Kiskun Napok közé, egy dologban mindenképpen a későbbi ilyen nevű események előképének tekinthetjük. Az újjáépítési kiállítást – a város történetében először – 1946. augusztus 20-ához kapcsolódóan tartották meg. A későbbi korok Kiskun Napjai szintén ehhez a nyári dátumhoz kötődtek.

Az alispán kezdeményezésére megindított 1946-os vármegyei újjáépítési verseny kiállítások révén számolt be a világháború befejezésétől eltelt időszakban elért mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, népegészségügyi, szociális, kulturális stb. eredményekről, viszonyítási pontként az utolsó békés évet, 1938-at alapul véve. A város polgármesteri hivatala és a kiállítás rendezőbizottsága nemcsak a közületekre, egyesületekre számított, hanem az egyéni kiállítókat is részvételre buzdította, értékes nyereménytárgyak – vetőgép, lószerszám, gazdasági szerszám, rádió – kisorsolását kilátásba helyezve.

A rendezők elsősorban az Alföldnek az ország élelmiszer-ellátásában betöltött szerepét kívánták hangsúlyozni, a mezőgazdasági munkákat, a „kenyérért vállalt erőfeszítést” helyezték előtérbe. A gazdák és iparosok mellett a villanytelep, a gépgyár, a szeszfőzde és a Magyar Vöröskereszt is jelentkezett az augusztus 18-án megnyíló kiállításra. Kézimunkákkal képviselték magukat a különböző nőszövetségek – Demokratikus Nők Szövetsége, Mária Kongregáció, Protestáns Nők Köre –, ezenkívül képzőművészeti, kulturális és egészségügyi kiállítások egész sora fogadta a látogatókat. A mező- és kertgazdaság különféle terményein kezdve az állattartás különböző ágaiban elért eredményekig számtalan bemutatásra érdemeset hoztak a kiállítók. A járás tizenegy községe három termet töltött meg változatos anyaggal.

A kiállításokat a Constantinum Leánynevelő-intézet termeiben rendezték meg. Az iskolanővérek 1946 nyarán kapták vissza az addig orosz katonai célokra használt épületegyüttest. A korabeli feljegyzésekből tudható, hogy az iskolát teljesen kifosztva, bútorok, nyílászárók és vízvezeték-szerelvények nélkül adták át. Feltételezhető, hogy az üres épületet legalább kifestették a városi kiállítás előtt. 

A háromnaposra (1946. augusztus 18–20.) nyúlt igen sikeres rendezvényt több ezren tekintették meg, köztük a vármegye alispánja, aki kijelölte azokat a tárgyakat, amelyeket szívesen látott volna a szeptember 4-i vármegyei kiállításon is. Ezen a későbbi kiállításon Kiskunfélegyháza Cegléddel együtt holtversenyben az első helyen végzett. A vármegyei kiállítás folyománya egy októberi terménykiállítás lett, amelyet megtisztelt jelenlétével Magyarország akkori köztársasági elnöke, Tildy Zoltán (1889–1961) is. Ez utóbbi rendezvény a helyi sajtóban szinte nagyobb visszhangot kapott, mint a nyári. Nem csoda, hiszen ritkán járt Félegyházán államfő, ráadásul több rangos vendég is tiszteletét tette a rendezvényen: itt volt Szakasits Árpád (1888–1965) államminiszter, miniszterelnök-helyettes és Kéthly Anna (1889–1976), a Nemzetgyűlés alelnöke, szociáldemokrata politikus is.

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!