A Kiskun Napok története - Az 1947-es év

A negyedik Kiskun Napok

Az 1946-os nagysikerű újjáépítési kiállítást egy év múlva gazdagabb programkínálattal ismét megrendezték. Az eseményre 1947. szeptember 20-23. között került sor, – immáron a Félegyházi Napok hagyományait tudatosan felelevenítve és felvállalva – a kiállításokat sportversenyek, kongresszusok, népmulatságok kísérték. A korabeli újságok azt erősítik meg, hogy ezt az ünnepet tekintették a háború utáni első Kiskun Napnak, tehát az egy évvel korábbi, 1946-os rendezvényt nem illeti meg ez a név.

A négynapos ünnepnek voltak állandó, szórakoztató eseményei: reggelente zenés, tréfás ébresztővel indult a nap, amelyet a lovasok, kerékpárosok és kocsik felvonulása követett, a moziban minden délelőtt 10 órakor gyermekelőadásokat tartottak, délben diákoknak vetítettek ifjúsági filmet. Napközben térzenét hallhattak az érdeklődők, esténként a kivilágított Városháza és Ótemplom tornyából zene szólt, a takarodó előtt vasárnap tűzijátékban lehetett gyönyörködni. Szombat, vasárnap és hétfő délután divatbemutatót rendeztek, a hétvégén mindkét nap a Kossuth iskolában gyermek- és népi játék-, illetve népdalbemutatót tartottak. A kiállításokat szeptember 20-án, szombaton 10 órakor nyitották meg ünnepélyesen a Constantinum termeiben. A komolyabb témák iránt érdeklődők vasárnap délelőtt a Koronában részt vehettek a Szabadművelődési Tanács Kongresszusán, délután a szűcs szakcsoport tanácskozásán az Ipartestület székházában, hétfőn továbbá sor került az iparosok kongresszusára, kedden pedig a Duna-Tiszaközi-csatornáról értekeztek a Városháza közgyűlési termében. A Kiskun Napok bővelkedtek sporteseményekben is: vasárnap érkeztek meg a városba a csillagtúra résztvevői, ekkor zajlott a motorverseny, délután futballmeccsekre került sor. Hétfőn folytatódott a focibajnokság és a kosárlabdások is ekkor mérték össze ügyességüket. Kedden az ökölvívóknak és a birkózóknak lehetett szurkolni. A szervezők a szórakoztatásra különösen nagy hangsúlyt fektettek. A rendezvény első napján este műkedvelői előadást mutattak be a Korona dísztermében, vasárnap a délelőtti tábori mise után szüreti népi felvonulás zajlott a Kossuth utcán, este a Kisgazda Párt helyiségeiben szüreti bált tartottak, a Koronában pedig hangverseny és táncmulatság várta a lakosokat. Az események fényét emelte, hogy rangos vendégek – pl. Házi Árpád alispán, Pethő Lajos főispán, dr. Tóth László, Kecskemét város polgármestere, Kovács Máté államtitkár – is megtisztelték jelenlétükkel a Kiskun Napokat.

A kiállítások közül nagy sikert arattak a csipkemunkák, a szabók, asztalosok, kalaposok és cipészek termékei, valamint a Móra Ferenc Népi Kollégium Móra-kiállítása, illetve Tapolcsányi Boldizsár festményei. Az 1947-es Kiskun Napokra is készült egy 64 oldalas, reklámokat is tartalmazó, Félegyházi Kun-napok 1947. szeptember 20–23. című városismertető kiadvány, valamint többfajta képeslap is.

Az 1947-es eseményt a kortársak nem értékelték egyértelműen pozitívan. Míg a rendezvény előtt azt hangoztatták, hogy az 1947-es ünnepély értékesebb lesz, mint elődei, amelyek „az urak parádés, cifra karneváljai voltak s a kiskun emberek lelkületétől távol estek”, a Kiskun Napok lezajlása után azonban pontosan azt az egyedi vonást, azt a „tájjelleget” hiányolták, amelyet az első két Kiskun Napnál a kunviselet és a hagyományos népi dalok képviseltek, sőt azt a mérleget vonták, hogy a kiállítás jól sikerült, a Kun napok rosszul. „[…] ezek a napok a kiállítás napjai voltak és nem a Kun napok, mint amire eredetileg tervezték. Ezek a napok bárhol megrendezhetőek lettek volna. Semmi olyan népi, vagy sajátosan félegyházi jellege nem volt, ami az idegen előtt félegyházi vagy kiskunsági napokká tette volna. Úgy látszik, hogy akik elvállalták a szüreti, vagy a kiskunsági felvonulás megrendezését, azok vagy nem értettek hozzá, vagy nem is akarták megcsinálni. Nem láttunk sehol semmit, amiből kiviláglott volna a Kun napok színe, íze, zamata.”

A későbbi Kiskun Napok fényében azonban elmondható, hogy az 1947-es rendezvény nagyon sok tekintetben hagyományteremtőnek bizonyult. Bár a szervezők a dátumot újra szeptemberre tették, de itt találkozunk először divatbemutatóval, szerteágazó sportrendezvényekkel, ekkor fordítottak először figyelmet a szórakoztató gyermekműsorok bevezetésére, ezek mind visszaköszönnek a későbbi Kiskun Napok programkínálatából.

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!