A Kiskun Napok története - Az 1934-es év

Az első Kiskun Nap

Trianon után a nemzetközi elszigeteltség oldására, a nagy gazdasági világválság időszakát követően a gazdaság élénkítésére az 1930-as évek elején egyre több magyar város használta az idegenforgalmat és a kultúrát hatékony eszközként. Ezen rendezvények népszerűségét növelte a MÁV utazási hajlandóságot fokozó kedvezményes vonatjárata, az ún. filléres gyorsok bevezetése. Ebben az időben Kiskunfélegyházán is felvetődött az igény, hogy más településekhez hasonlóan ez a város is népszerűsítse, mutassa meg országnak-világnak értékeit, látnivalóit. Egy ilyen célú Félegyházi Nap megszervezésének indokai között az idegenforgalom fellendítése – sőt valójában kialakítása – csak az egyik érvként szerepelt. Emellett másik motiváló tényezőként nagy hangsúlyt kapott az iparosok, gazdák és kereskedők érdeke, akik terményeik, készáruik forgalmának növekedését várták ettől a lehetőségtől.

A helyi Idegenforgalmi Bizottság 1933 nyarán jött létre, elsősorban Radnay Márton rendőrkapitány aktív ösztönzésére és közreműködésével. A Bizottság tervbe vette egy, filléres gyorsvonatos utazással megtámogatott Félegyházi Nap megszervezését, összekötve azt egy, a korszakban sok településen felbukkanó, közadakozásból megvalósuló, az ország csonkaságára emlékeztető országzászló felavatásával.

Az Idegenforgalmi Bizottság 1934. szeptember 2-ára tűzte ki a rendezvényt, amelynek tervezett programjában az országzászló felavatási ünnepélye mellett szerepelt mezőgazdasági és ipari, valamint női kézimunka-kiállítás, kereskedők kirakatversenye, nagyszabású lóverseny, valamint egy városismertető füzet kiadása is. Mivel a város anyagilag nem támogatta a rendezvényt, és a szervezők a kiállítóktól sem szedtek helypénzt, így az Idegenforgalmi Bizottság egyetlen bevételi forrását a Mezősi Károly által szerkesztett könyvecske eladása jelentette. A kiadvány az idegenforgalmi nap tudnivalóit, a város történeti ismertetését tartalmazta, és egyben belépőjegyül szolgált az összes kiállításokra.

Mivel Félegyháza turisztikai látványosságokban nem bővelkedett, ezért a szervezők a település szellemi kincseire hívták fel a figyelmet. A város identitáskeresése közben jeles szülöttei, nagy fiai kultuszának ápolása egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Ekkor érhető tetten először a település későbbi önmeghatározásának egyik sarkköve: a „Kiskunfélegyháza Petőfi és Móra városa” toposz. Ezt erősítendő az első Félegyházi Napon különböző méretű Petőfi Sándort és Móra Ferencet ábrázoló gipszöntvény-plaketteket árusítottak, amelyeket félegyházi mesterek készítették. Csillag (Piktor) József 86 éves amatőr festő Régi szelek szárnyán címen összegyűjtött, a régi idők félegyházi eseményeiről szóló emlékezéseit tartalmazó kiadványát Móra Ferenc előszavával ajánlották az érdeklődők figyelmébe.

A rendezők úgy vélték, hogy csupán a gazdák, az iparosok és a kereskedők kiállításai, valamint a Kiskun Ereklyés Országzászló felavatása nem vonzana elég látogatót a városba, ezért valamilyen kuriózumot is műsorba iktattak. Egy nagyszabású felvonulást és népünnepélyt terveztek, amely a sajátos kiskun kultúrát, viseletet, hagyományokat volt hivatott bemutatni. Itt főleg az iskolások és a fiatalok kaptak nagyobb szerepet, rájuk főleg a sajátos, művészi kiskun öltözet bemutatásánál, a lovasbandériumi felvonulásnál, a kun nóták és magyar táncok előadásánál számítottak. A jeles eseményre Szabó Margit tanítónő kutatásai alapján rekonstruálták a régi kiskun ruhát. A tanítónő félegyházi családokat kérdezett meg a viselettel kapcsolatban, adatokat gyűjtött a félegyházi, a kecskeméti és a pesti néprajzi múzeumban, áttanulmányozta a félegyházi levéltár végrendeleteinek és a görög kereskedők adás-vételi szerződéseinek adatait.

A Félegyházi Nap programjait színesítette, hogy a Középmagyarországi Autó és Motor Club (KAMC) kiskunfélegyházi osztálya szeptember 2-ára nemzetközi „Petőfi” csillagtúrát szervezett.

Július elején már kitűzték a Félegyházi Nap kiállításainak helyszínét, ezek többsége iskolai tan- illetve tornaterem, köz- és piactér volt. Augusztusban kijelölték az Ereklyés Országzászló helyét: a Magyar Általános Takarékpénztár épületéhez közeli, a Városházával szemközti helyre esett a választás. A nyár végére elkészült Szántó Piroska, félegyházi származású képzőművész a programokat tartalmazó művészi plakátjaival. Egy Pestszenterzsébeten élő, Félegyházához is kötődő iskolaigazgató postán küldte meg „ajándékát”: Petőfi Sándor Szülőföldemen című versének általa megzenésített verziójának kottáját. A rendezvény igen gazdag és változatos műsort kínált a helyieknek és az idelátogatóknak egyaránt. A szervezők külön hangsúlyt fektettek a megfelelő reklámozásra, több országos lap közölt kedvcsináló beharangozót az eseményről.

Az ünnepi hangulat fokozására már szeptember elsején, szombaton este kivilágították a Sarlós Boldogasszony templom és a Városháza tornyát, ahonnan tárogatós toronyzene szólt, a kiskunmajsai leventezenekar pedig hangversenyt tartott a Szent János téren, majd zenés takarodó hangzott fel a város főbb utcáin. Másnap, szeptember 2-án, vasárnap szintén ők ébresztették zeneszóval a félegyháziakat. Reggel 7 órakor megtörtént a meghirdetett kirakatverseny elbírálása, majd az eredményhirdetés is. Szolnokról, Halasról, Szegedről és Szentesről 7 és 8 óra között érkeztek a kedvezményes utazást biztosító, a jeles alkalom miatt túlzsúfolt vonatok, amelyek utasait a Városháza tisztviselőiből alakított rendezőgárda kalauzolta. A város elöljárósága – Tóth József polgármester vezetésével – fél kilenckor a főúton felállított diadalkapuknál fogadta az autóval érkező magas rangú vendégeket, ugyanis József királyi herceg és fia, József Ferenc főherceg, valamint az Ereklyés Országzászló Nagybizottság vezére, Urmánczy Nándor és dr. Marschall Ferenc földművelésügyi államtitkár is megtisztelte jelenlétével az ünnepélyt. Ugyanebben az időben futott be a Budapestről reggel 6 órakor induló 21 kocsiból álló filléres gyorsvonat kb. 1400 utassal. A pályaudvarra érkező hölgyeket a félegyházi férfiak egy-egy szál szegfűvel köszöntötték. A vasútállomástól lovasbandérium vezetésével és zenekari kísérettel indult meg tömeg a Kossuth utcán. Ezalatt előbb az izraelita, majd a református, végül az egyik katolikus templomban áldották meg a felavatásra váró országzászlót. Időközben a Városháza előtti térre sereglett az ünneplő tömeg. Az avatási beszédek elhangzása után Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság elnöke helyezte el a zászlótartó talapzatába az ereklyét, azaz a Nagymagyarország minden részéből összegyűjtött földet. A rendezvény alatt a tér fölött két repülőgép keringett, a félegyházi származású Ujvári László százados és Bánhidy Antal pilóták a magasból virágot szórtak az ünneplőkre. Az országzászló előtt tisztelgő menetben vonultak el a leventék, majd a lovasbandérium, amelyből az egyik első ló – lovasa intésére – térdet hajtott az országzászló előtt, utánuk hosszú sorban a KMAC csillagtúra résztvevői következtek. Ezután az egybegyűltek a Petőfi-szobrot koszorúzták meg, rövid beszédek kíséretében.

Még a délelőtt folyamán ünnepélyesen megnyitották a kiállításokat. Az iparosok, gazdák és kereskedők közül többek produktumát oklevéllel jutalmazták. A kiállítások egy részét megtekintette József főherceg tábornagy és fia József Ferenc főherceg is. Egyikük egy szűcsmestertől egy szép subát vásárolt, valamint köszönettel elfogadta az egyik szűrszabó mester ajándékát: egy miniatűr díszszűrt. A meghívott magasrangú vendégek tiszteletére ünnepi ebéddel készült a Korona étterem, de fennmaradt egy általános menüt kínáló étlap is. Az Ipartestület székházában lezajlott az iparosok és kereskedők nagygyűlése, a Városháza dísztermében pedig a Móra Ferenc Társaság tartott ünnepélyes felolvasó ülést.

A délutánra tervezett és nagyon várt látványosságot azonban sajnos elmosta az eső. A tervek szerint három órakor indult volna a több száz főnyi kun felvonulás a tanítóképző-intézettől a városi parkba. A felvonuláson a lovasbandériumot a kiskunmajsai leventezenekar követte volna, őket az iparosok menete, majd különböző népi és ünnepi viseletbe öltözött gyerekek, fiatalok vonultak volna fel (Szent Imre ruhás leányok; virágárus és piacos lányok; juhászmenet kis kanász gyerekekkel és feldíszített szőlős kocsikkal; szüreti menet; feldíszített ökrösszekér gazdasági eszközökkel; kun menet), végül a Daloskörök következtek volna. A városi parkba tervezett szabadtéri előadásokat és a népünnepélyt – zenés tornabemutatókat, művészi táncszámokat, dalokat, bohózatokat, tréfás játékokat, élőképet, kukoricafosztást, tűzijátékot – sem lehetett a rossz időjárás miatt megtartani, de a speciálisan kun jellegű műsorszámokat – a nagy érdeklődés miatt kétszer is – előadták a Korona vendéglő dísztermében, ezt a programot még a rádió is közvetítette.

A látványos műsorszámok elmaradása ellenére az első Félegyházi Nap pozitív visszhangot kapott. A városi újságok 20 ezer főre becsülték a látogatók számát. Az országos lapok képeket és méltató írásokat közöltek az eseményről.

Az első Félegyházi Nap utóéletéhez tartozik, hogy három héttel az ünnepség után, szeptember 23-án megismételték a rendezvény felvonulási részét, erről a látványosságról számos fénykép és egy filmfelvétel is tanúskodik. A jól sikerült programot a városi parkban népünnepély és szüreti bál zárta. Már ekkor felmerült az igény arra, hogy a város rendszeresen, akár évente szervezzen Félegyházi Napot.

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!