A Kiskun Napok története - Az 1985-ös év

A tizedik Kiskun Napok

A tizedik Kiskun Napokra 1985-ben, az ország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából került sor. Ebben az évben már július 3-tól kezdődően zajlottak rendezvények – ha nem is szigorúan a Kiskun Napok keretében – a Móra Ferenc Általános Iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon. A tényleges kiskun napi programok augusztus 18-án, térzenével kezdődtek, majd a Városháza dísztermében dr. Korom Mihály – az alkotmány születéséről és I. István királyról is megemlékezve – megnyitotta az ünnepséget. A nap folyamán felavatták a Pálfy Gusztáv által készített Petőfi- és Kossuth-mellszobrokat a Blaha Lujza téren. Ezt követően került sor az új uszoda átadására. A Kiskun Múzeumban megnyitották a Kunok emlékei Magyarországon című kiállítást. Délután nagy érdeklődés mellett zajlott le a Habselyem Kötöttárugyár divatbemutatója a Szakmunkásképző Intézetben. Este toronyzene szólt, majd a szabadtéri színpadon a Budapest Táncegyüttes adta elő „Folklór 85” című műsorát, amelyet utcabál követett a Béke téren. Másnap délelőtt a Szakmaközi Művelődési Házban Kiskun Kupa városismereti versenyt rendeztek, a Hazafias Népfront székházában pedig a Megyei Honismereti Tanácskozás résztvevői gyülekeztek. Délután autós szlalomverseny zajlott a Bajcsy-Zsilinszky utcán, este pedig a magyar Kamarazenekar adott hangversenyt. A Kiskun Napokra készült el a Vörös Csillag Tsz éttermének felújítása és ekkor nyílt meg a forgalom előtt az Alpári út is.

Az ünnepség harmadik napján, 20-án országos kutya- és kisállatvásárt tartottak, este pedig a Korál együttes koncertezett. Az 1980-as eseményhez hasonlóan az egykori tanítóképző 1935-ben végzett diákjai, 1985-ben is a Kiskun Napok idejére szervezték meg az aktuális osztálytalálkozójukat.

A hagyományos kiállításokat ismét több helyszínen rendezték meg: a Szakmunkásképző Intézetben a szakmunkásképzés történetét bemutató tárlat mellett az ipari, a Petőfi Sándor Általános Iskolában a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kaptak helyet, a Móra Ferenc Gimnáziumban az érdeklődők megtekinthették a kereskedelmi vállalatok kiállításait, a kempingcikkek, valamint a műszaki áruk bemutatóját, részt vehettek a fodrászati és kozmetikai bemutatón, illetve tanácsadáson, valamint vásárolhattak a kiállított cukrászipari és hidegkonyhai készítményekből is. A Kossuth utcai óvodában óvodatörténeti kiállítás nyílt, a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolában bélyeg-, településfejlesztési és polgári védelmi kiállítás fogadta a látogatókat. A Helyőrségi Művelődési Otthon a népművészeti vásár mellett helyet adott Móczár Károly kiállított festményeinek, kerámiabemutatónak és a felszabadulási fényképkiállításnak is. A Művelődési Házban Pálfy Gusztáv szobrászművész alkotásaiban gyönyörködhettek a vendégek, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban a megyében az elmúlt negyven évben megjelent helytörténeti kiadványokból készített kiállítást tekinthették meg a látogatók. Érdekes látványosságnak számított a mezőgazdasági gépek, termelési rendszerek bemutatója a lezárt Kossuth utcán. Az alkotmány ünnepére több új bolt is nyílt a városban (352. sz. Ruházati Bolt, cipőszaküzlet). Az üzletek kirakatversennyel készültek a rendezvényre.

Az 1985-ös Kiskun Napok sporteseményei között szerepelt nemzetközi ejtőernyős verseny, kerékpárosok versenye, asztalitenisz-bajnokság, labdarúgó-mérkőzés, serdülőkorúak atlétikai versenye, nemzetközi ökölvívóverseny, veterán motorok ügyességi versenye. Sor került megyei természetbarát találkozóra, városismereti és természetjáró túraversenyre, valamint a szabadon repülő modellek országos bajnokságára a repülőtéren. Augusztus végén birkózóversenyt, szeptemberben kosárlabdatornát rendeztek.

Az 1985-ös Kiskun Napokra új embléma készült, amely megtartotta a korábbi, kun vitézes motívumot is, a szórólapok, plakátok az új logóval jelentek meg.

Nem szorosan a Kiskun Napok programjához kapcsolódott, de eszmeiségében ahhoz köthető két 1985-ös esemény is. A Jászkunság régészetével, néprajzával, nyelvészetével, történetével foglalkozó szakemberek tudományos együttműködésének fórumaként 1985. október 4–5-én hívták először össze a Jászkunság kutatása konferenciát Kiskunfélegyházán, hagyományteremtő szándékkal. A szervezők célja szerint a Jászság, Kiskunság és Nagykunság múltjáról, jelenéről folytatott interdiszciplináris kutatások eredményeit két-három évenként megtartott konferenciákon összegezhetik a szakemberek. A kezdeményezés sikeresnek és eredményesnek bizonyult, létjogosultságát igazolták az azóta megrendezett konferenciák, az előadások témáját feldolgozó tanulmánykötetek. A Kiskunfélegyházával kapcsolatos helyismereti kiadványok köre 1985-ben egy újabb, jelentős taggal bővült. Ebben az évben jelent meg a megyei levéltár igazgatója, Iványosi-Szabó Tibor szerkesztésében a hiánypótló Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez című kiadvány. A város helytörténetével foglalkozó kutatók, szakemberek közreműködésével létrejött kötet fő célja a pedagógiai, népszerűsítő ismeretterjesztés szándékán túl az volt, hogy a könyv ne csak a történeti forrásanyagot adja, hanem a bevezetővel, jegyzetanyaggal könnyítse meg az eligazodást Félegyháza történetében.

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!