A Kiskun Napok története - Az 1980-as év

A kilencedik Kiskun Napok

Az 1974-es jubileumi év utáni, következő Kiskun Napokat – visszatérve az eredeti tervekhez – 1980-ban rendezték meg. Az 1980-as ünnep célkitűzéseit így fogalmazták meg a szervezők: „[Célunk] múltunk és jelenünk ápolása, gondozása, méltóan az előző Kiskun Napokhoz. Bebizonyítani, hogy az eltelt időszak fejlődést, gyarapodást hozott életünkben, tágította emberi lehetőségeinket, hogy szorgalmas, alkotó évekről adhatunk számot magunk és a nyilvánosság előtt. Ezt a célt kívánják szolgálni kiállításaink, kulturális és sportrendezvényeink.”

A város már az év eleje óta készült a nyári rendezvényre, például nagyarányú virágültetési, közterület-szépítési akciók folytak. Az 1980-as ünnepséget csak két naposra tervezték (augusztus 19–20.), így több program is elő- vagy utórendezvényként futott. A Kiskun Napok jegyében zajlott július végétől a Vitorlázórepülő Országos Válogató Bajnokság, az esemény keretében avatták fel a repülőtér új központi épületét. Az ünnepségen – több magasrangú vendég társaságában – részt vett Magyari Béla, kiskunfélegyházi származású kiképzett űrhajós.

Szintén előrendezvényként szerepelt a város válogatottja és az FTC csapata közötti labdarúgó-mérkőzés, a Kiskun Kupa természetjáró túraverseny, a labdarúgótorna és az asztalitenisz-verseny, a P. Mobil együttes koncertje, a „Játék és muzsika 10 percben” vetélkedő és az augusztus 17-i országos állat- és kirakodóvásár. Sportrendezvényeket főleg augusztus 20. után tartottak, ekkor került sorra a Kiskun Viadal nemzetközi ökölvívó csapatmérkőzés, a Kiskun Kupa női, férfi kosárlabdatorna és az országos serdülőkorú kötöttfogású birkózóverseny.

A szokásos kiállításokat ebben az évben helyileg koncentráltabban rendezték meg, a volt Constantinum épületegyüttesében, az utódiskolák helyiségeiben. A Mezőgazdasági Szakközépiskolában az ipari és kereskedelmi, a Közgazdasági Szakközépiskolában a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítások kaptak helyet, a Móra Általános Iskolában a magánkisiparosok és kiskereskedők mutatták be termékeiket. Összesen hat mezőgazdasági termelőszövetkezet, két halászati szövetkezet, hét ipari és háziipari szövetkezet, tizenegy iparvállalat, tizenöt kereskedelmi és vendéglátó vállalat vett részt a tárlatokon.

A Kiskun Napok ideje alatt egyéb kiállításokra is sor került: a Költségvetési Üzem minigalériájában Farkas Sándor kovácsművész munkáit nézhették meg az érdeklődők, ekkor mutatta be a látogatóknak a Kiskun Múzeum az éremgyűjteményét, a Móra Ferenc Művelődési Központban a kiskunfélegyházi születésű művészek rendeztek közös kiállítást, Faragó József fafaragó alkotásait a Szakmaközi Művelődési Házban lehetett megtekinteni, a Móra Ferenc Általános Iskolában bélyeg- és polgári védelmi, a Városi Könyvtárban helytörténeti könyvkiállítás nyílt, a Helyőrségi Művelődési Otthon Horváth Péter fotóművész képeivel várta a látogatókat, s a Mezőgazdasági Szakközépiskolában településfejlesztési kiállítást rendeztek.

1980-ban hiányoztak a tudományos és szakmai tanácskozások, egyedül a cipőipari ankét szerepelt a programban, ezen kívül találkozóra hívták az 1945 és 1950 között a helyi kommunista jellegű ifjúsági mozgalmakba bekapcsolódott személyeket. Cukrászati és hidegkonyhai szakmai versenyt hirdettek hat megye vendéglátó vállalatai részvételével, valamint Kiskun Kupa sakkversenyt, szabadon repülő modellek országos bajnokságát, autós túraversenyt, labdarúgótornát szerveztek.

A látványosságok közül ki kell emelni a mezőgazdasági nagyüzemek által kiállított erő- és munkagépek bemutatóját, a szakmai tanácsadással egybekötött fodrászati, kozmetikai, smink- és divatbemutatót, a hőlégballon-, repülő- és ejtőernyős bemutatót, a népi iparművészeti vásárt. Főzési tanácsokkal szolgált a gyorsvacsora-készítmények és -termékek bemutatója az ABC áruházban, amelyet a vásárlók és eladók közti eszmecsere követett.

A kulturális programok szerényebb léptékűek voltak, mint az előző Kiskun Napokon. Augusztus 19-én az egyik termelőszövetkezet asszonykórusa és citerazenekara, valamint a Kalocsai Népi Együttes folklór műsora szórakoztatta a közönséget, este a szokásos szignál- és toronyzene szólt, majd utcabálon mulathattak a lakosok. A másnapi alkotmánynapi nagygyűlést – Korom Mihály részvételével – a Béke téren tartották, később Solti Károly nótaestjén vehettek részt az érdeklődők. A gyermekek aszfaltrajzversenyen próbálhatták ki ügyességüket. Tanulva a korábbi Kiskun Napok hiányosságaiból, a szervezők 1980-ban már nem feledkeztek meg a könnyűzenéről sem: augusztus 20-án este a szabadtéri színpadon a fiatalabb generációnak zenélt a Karthago és a Mini együttes.

1980-ban ünnepi kiadványként jelent meg Somogyvári Zoltán tollából a „Kiskunfélegyháza” című, fekete-fehér képekkel illusztrált városismertető könyv, amely már idegen nyelvű összefoglalókat is tartalmazott. A Kiskun Napok programját ismét külön műsorfüzetben közölték. Az 1978. október 9-én Kiskunfélegyházán megtartott honismereti tanácskozás előadásainak szövegét külön kiadványba szerkesztették össze, amely – a Kiskun Napok szervető bizottsága és a Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya támogatásával – a szegedi Somogyi Könyvtár gondozásában jelent meg.

A Kiskun Napokhoz kapcsolódóan tartották meg a volt Tanítóképző-intézet 1935-ben végzett öregdiákjainak 45. esztendős találkozóját. Szintén az augusztus 20-i események adták a keretet a félegyházi kórház új belgyógyászati pavilonjának felavatási ünnepségéhez.

Az 1980-as Kiskun Napokhoz a város csak szerényebb anyagi hátteret tudott biztosítani, ezt tükrözte a korábbi négynapos rendezvénysorozat lerövidítése, valamint a kiadványoknál és a programoknál tapasztalható takarékosság is.

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!