A Kiskun Napok története - Az 1993-as év

A tizenegyedik Kiskun Napok, a város újratelepülésének 250. évfordulójára

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselőtestülete 1991. december 19-én hozott határozatot arról, hogy 1993 nyarán Kiskun Napokat rendez, az ünnepség előkészítésére munkabizottságot hozott létre. A rendezvénysorozatnak külön súlyt adott, hogy arra a város újratelepülésének 250. évfordulója alkalmából került sor. Ezt a tényt a szervezők ki is emelték: „Kiskunfélegyháza város önkormányzata – áthatva otthont építő és hagyományteremtő őseink tiszteletétől – úgy döntött, hogy folyó évünkben egy nagyobb ívbe összefogott rendezvénysorozattal fejezi ki a város lakosságának hagyományaiban gyökerező és élő tiszteletét a városalapító ősök példaértékű emléke előtt.” Az egész esztendő a jubileum és a Kiskun Napok jegyében telt, a szervezőbizottság szándéka szerint a „rendezvénysorozat viszonylag tág határok között elégíti ki a településtörténeti kérdések, kulturális és sportrendezvények, fesztiválprogramok iránt érdeklődők szélesebb körű igényeit is.” A törekvés elérte célját, az elő- és utórendezvényeket is beleszámolva, igen széles programkínálatból választhattak az érdeklődők. Januárban Lantos János-labdarúgó-emléktornával indultak az ünnepi év eseményei, amelyet még számos sportrendezvény követett. Márciusban Kiskun Kupa tehetségkutató úszóverseny és országos „Kenguru próba” sportvetélkedő zajlott. Áprilisban a városi uszodában Kiskun Kupa 24 órás úszóversenyt szerveztek, júniusban a Darvas iskola Kiskun Viadal kötöttfogású birkózóversenynek adott helyet. Júliusban a repülőtéren Kiskun Kupa nemzetközi modellezőverseny zajlott. Szintén ebben a hónapban két futóstaféta indult a városból, az egyik a kiskun és jász településeket érintve tért vissza, a másik Braunfels testvérvárosba tartott. Szeptemberben középmaratoni futóversenyt rendeztek Félegyházán. Irodalmi, helytörténeti és zenei programok is gazdagították az előrendezvények sorát. A februári Móra Ferenc-emlékversenyt a márciusi Petőfi-szavalóverseny követte, és ebben a hónapban nyílt meg a Kiskun Múzeum két új állandó kiállítása: A megőrződött múlt című tárlat régészeti, a Kiskunfélegyháza évszázadai című pedig helytörténeti és néprajzi megközelítésben mutatta be a város történetét. Májusban ünnepelte a Batthyány Lajos Általános Iskola fennállásának 20., az ének-zene tagozat működésének 35. évfordulóját. Júniusban a József Attila Általános Iskolában hangversenyt adott az intézmény kórusa és a szegedi Liszt Ferenc Kamarakórus, a Zeneiskola pedig helyet biztosított a IV. Országos Zeneiskolai Mélyrézfúvós versenynek.

A Kiskun Napok tényleges ünnepi eseményeire augusztus 18. és 21. között került sor. A rendezvényre nyolc külföldi város (Braunfels, Die, Bagnols-sur Ceze, Vauvert, Kjellerup, Eklo, Newbury, Korond) kapott meghívót. A Kiskun Napok történetében először adtak ki idegen nyelvű programfüzeteket.

Augusztus 18-án, szerdán délelőtt felavatták a Kovács Ferenc-szoborparkot a Petőfi-lakótelepen, délután Kiskun Kupa kosárlabda-tornát tartottak. A polgármester 17 órakor a Béke téri szabadtéri színpadon nyitotta meg ünnepélyesen a Kiskun Napokat, majd kezdetét vette a mazsorett-világtalálkozó kiskunfélegyházi fesztiválja. A résztvevő hazai és külföldi csoportok a vasútállomástól a Kossuth utcán végig a Béke téri színpadig vonultak, ahol előadták műsorukat. Este az Állami Tűzoltózenekar hangversenyezett a Szent István-templomban. Másnap 10 órakor kezdődött a Petőfi-emlékhelyek X. országos találkozója a Városháza dísztermében – ennek keretében adták át Illésy István tanár úrnak a díszpolgári kitüntetést –, majd délután megnyitották a Petőfi-emlékszobát a Petőfi Sándor utca 7. szám alatt. Az Ifjúsági Sporttelepen a KTK jubileumi labdarúgó mérkőzésére került sor, a szabadtéri színpadon szórakoztató műsorral várták az érdeklődőket.

Augusztus 20-án több sportágban is versenyt hirdettek: zajlott a Kiskun Kupa kispályás labdarúgótorna, a „platán-futás” a Kossuth utcán, a sakkverseny, a kerékpáros időfutam, a fogathajtó bemutató és megérkeztek a futóstaféták is a Városháza elé. Az ebtenyésztők bemutatójára is sokan kíváncsiak voltak, ugyanúgy, mint a délelőtti gyermekprogramokra. A Kiskun Napok fényét emelte a Szent István-templomban celebrált ünnepi érseki mise. A szabadtéri színpadon este néptáncosok és népzenészek léptek fel, majd éjfélig utcabálon mulathattak a résztvevők. Szombaton, 21-én került sor a Korond és Kiskunfélegyháza közötti testvérvárosi okmány ünnepélyes aláírására a Városháza dísztermében. Este az Ifjúsági Fúvószenekar és külföldi vendégzenekar adott közös koncertet.

A Kiskun Napok ideje alatt a Petőfi Sándor Általános Iskolában a Félegyházán működő cégek kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági kiállítása és termékbemutatója várta a látogatókat. A Vállalkozók Ipartestülete a Móra Ferenc Művelődési Központban mutatta be a helyi iparosok munkáját. A Szakmaközi Művelődési Ház adott otthont a félegyházi és budafoki képzőművészek kiállításának, a Bélyeggyűjtő Kör kiállításának, valamint a Nyugdíjas Klubok kézimunka-bemutatójának. A Helyőrségi Művelődési Házban kapott elhelyezést Páll Antal korondi fazekasmester emlékkiállítása és Faragó József fafaragó tárlata. A Petőfi Sándor Városi Könyvtárban látható A félegyházi Kiskun Napok története a dokumentumok tükrében című kiállítás anyagát Urbán Miklósné helyismereti könyvtáros válogatta, szintén az ő nevéhez fűződik a Kiskun napi kiadványok bibliográfiája című kiadvány. A Móravárosi Óvodában óvodatörténeti, a Platán utcai Általános Iskolában iskolatörténeti tárlat nyílt. A művelődési központ galériájában a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely állított ki. A látványosságokat népi és iparművészeti vásár színesítette.

A rendszerváltás utáni első Kiskun Napok részben ragaszkodtak a korábbi rendezvények hagyományaihoz, részben új elemekkel is gazdagították azokat. Megtartották a szokásos kiállításokat, sporteseményeket, de változtattak például az addigi emblémán, egy stilizált szélmalom lett ezúttal a város szimbóluma. Valódi tartalommal töltötte meg a rendezvényt a tény, hogy a város történetében fontos évforduló megünneplésével kötötték össze, a színvonalát pedig emelte, hogy a Kiskun Napok eseményei több országos és nemzetközi találkozóhoz is kapcsolódtak. Bár szerepelt a programok között a tradicionális népzene és néptánc is, már korántsem akkora hangsúllyal, mint korábban, helyét modernebb kulturális műsorok vették át a rendezvény fesztiváljellegét erősítve. A szocialista korszak után 1993-ban ismét visszanyúltak a második világháború előtti hagyományhoz: nem múlhatott el nagyszabású városi rendezvény egyházi ceremónia nélkül, bár az augusztus 20-i dátumból ez magától értetődően adódott is.

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!