A Kiskun Napok története - Az 1948-as év
Az ötödik Kiskun Napok
Az 1946-os újjáépítési kiállítás és az 1947-es negyedik Kiskun Napok után – az országosan megszervezett nagyarányú munkaverseny keretében – a következő évben, 1948-ban a város ismét a nagyközönség elé tárta értékeit. Bár az 1947-es rendezvényt ősszel tartották meg, egy év múlva azonban a szervezők újra visszatértek az 1946-ban már bevált augusztus 20. körüli dátumhoz. Júliusban még arról szóltak a híradások, hogy augusztus 20-án, pénteken nyílnak meg az esemény gerincét adó ipari, kereskedelmi, állattenyésztési, mező- és kertgazdálkodási, háziipari kiállítások. Később azonban változott a kezdési időpont, ugyanis Rákosi Mátyás (1892–1971) miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, Szent István ünnepén Kecskeméten tartott beszédet. Rákosi szónoklata iránt városunkban és a járásban – az újságcikkek szerint legalábbis – olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy emiatt el kellett halasztani a helyi kiállítások, valamint az egész Kiskun Napok megnyitását 21-ére, szombatra. A kezdő dátum módosítása bizonyára az utolsó pillanatban derült ki, hiszen a rendezvényre készült két plakáton is eltérő dátumok szerepeltek. Az új idők új szelét nemcsak a kecskeméti Rákosi-látogatás „ütközésmentessé” tétele, és az azon való „erősen ajánlott” részvétel mutatta. Eddigre már Félegyháza is kénytelen volt bekapcsolódni az 1947. augusztus 1-jén meghirdetett első hároméves terv végrehajtásába. Cseh László polgármester az 1948-as kiállításokat és a látogatókat köszöntő soraiban már eleve a terv túlteljesítését propagálta, ezzel a jelszóval próbált ugyanis kedvet csinálni a programhoz: „Termelési és munkaversennyel előre a 3 éves terv 2 év és 5 hónap alatt való megvalósításáért […]!”
A méreteiben és minőségében az előző évinél „szebb és változatosabb” kiállításokat az ekkorra már államosított, de a plakátokon továbbra is „Zárda”-ként szereplő Constantinum termeiben rendezték meg. Vasárnap délutánra nagy ifjúsági sportünnepélyt hirdettek a Kossuth utcai Munkás-diák sporttelepen, új programelemként pedig a vásártéren lóversenyt és fogatszépségversenyt tartottak. Az országos sajtó beszámolói szerint a félegyházi ünnep az új kenyér köré szerveződött, a kiállításokat pedig az alispán nyitotta meg. A legjobb kiállítókat 1948-ban is oklevéllel jutalmazták. A Hangya Szövetkezet „príma szegedi borokkal, budafoki italokkal, elsőrendű húsárukkal” várta a látogatókat. Hiányoztak viszont a korábbi Kiskun Napokon megszokott kulturális programok.
Az 1948-as Kiskun Napokra – a korábbi évekhez hasonlóan – szintén készült egy 32 oldalas tájékoztató prospektus, amelynek bevezetőjét Cseh László polgármester írta.
A rendezvény a sajtóbeszámolók szerint jól sikerült, a kiállításokat 12 ezren tekintették meg. A sűrűn, egymást követő években megtartott Kiskun Napokból azonban nem lett rendszer. Egy újabb Kiskun Napra több mint egy évtizedet kellett várni.
A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!