A Veszprém Megyei Levéltár az első, amelynek teljes fondjegyzéke elérhető az Európai Levéltári Portálon. Az 5963 rekordot tartalmazó adatbázis ugyan eltörpül a portál 4560 intézményét reprezentáló 240 497 662 leírás mellett, jelentőségét azonban egészen más adja.
A közelmúltban internetes árverésen rekordösszeget ért el egy tétel, amely az 1950-es évekből származó minisztériumi pecsétnyomókból és bélyegzőkből állt. Az eset kapcsán számos kérdés merült fel...
Mit gondolt Kádár János – aki a napokban lenne száz éves – a szocializmus reformjának politikai, ideológiai határairól, a baloldaliság tartalmáról, a nem nyilvánosságnak szánt kulisszák között?
A Rómában teológiai tanulmányokat folytató Tarnóczy Pál hozta haza 1730-ban azt a kis ereklyetartót, mely előbb a család, majd később az Magyar Országos Levéltár féltett kincsévé vált.
Száz évvel ezelőtt, 1912. november 20-án született Habsburg Ottó. Írásunkban a rendszerváltozás körüli magyarországi látogatásairól készült dokumentumok közzétételével tisztelgünk emléke előtt.
A koraújkorban a határoknál létesített vesztegzárállomások a külföldről behurcolható járványok megelőzését szolgálták. Itt ellenőrizték a határon átkelőket, igyekeztek lefülelni a csempészeket, dezertőröket.
Ennek a lehetősége is felmerült, amikor 1849-ben, a szabadságharc leverése után megkezdődött a Szent Korona keresése. Logikusnak tűnt, hogy valahol ott rejtették el, ahol korábban őrizték.
Kétszáz éve, 1812. október 28-án született Tóth Ágoston honvédezredes, a modern magyar térképészet egyik megalapítója. Egy 1848-as hadijelentéshez készült térkép közzétételével emlékezünk rá.
A most közzé tett rizsmacímke papírtörténeti ritkaság, annak idején az elkészült ívek csomagolására használták. Fennmaradását és levéltárba kerülését annak köszönheti, hogy a 17.században végrendeletet írtak a hátlapjára.
Az Országos Levéltár óbudai épületének raktáraiban egy ideje nem üzemelnek a klímaberendezések, így az ezekben őrzött iratok, köztük az egyetlen magyarországi Nobel-díjas most közzé tett levelei esetében is fennáll az állapotromlás veszélye.
Középiskolás tankönyveinkben is szereplő közismert tény, hogy II. József halála előtt visszavonta rendeleteit. De pontosan mikor és miért is történt ez? Tényleg valamennyi rendeletét eltörölte?
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának hatalmas mennyiségű iratanyaga mellett, talán kevesebb figyelmet kapnak a közöttük szinte észrevétlenül meghúzódó fotográfiák.
Az Izabella királynétól fennmaradt három címeres levél egyike 2012 októberének végétől néhány hónapig a varsói királyi várban megrendezésre kerülő Jagelló-kiállításon lesz látható.
Az alábbiakban a magyar gyermekirodalom első jelentős képviselőjét, Bezerédy Amáliát mutatjuk be. Tőle származik például gyermekkorunk játékos mondókája a „Csip, csip csóka".
Draskovich Pál, a nagyszombati egyetem hallgatója 1686. február 9-én nyilvános vita keretében tett vizsgát a bölcsészeti képzés első évében logika tantárgyból megszerzett ismereteiről.
Miután a képviselőház a megingott bizalom jeleként 1849. április 24-i ülésén nem támogatta a hűtlen kezeléssel gyanúsított Madarász László hat heti eltávozását Debrecenből, a rendőrminiszter lemondott mandátumáról.
A Budapesten zsidók ezreit megmentő Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából több, eddig még publikálatlan iratot adunk közre a Magyar Országos Levéltár anyagából.
Megszokott mozdulat, amit évente kétszer végzünk el: március és október utolsó vasárnapjain átállítjuk óráinkat. De vajon honnan eredeztethető és mikortól él a nyári időszámítás szokása?
Már a XX. század első felében is igény mutatkozott a különböző sportfelszerelések beszerzésére. Ezen igények kielégítését szolgálta a most bemutatandó „Fodor és Balogh Sportháza" katalógusa.
„Iskola, iskola, / …/ minden ember itt tanulta / meg, hogy mennyit ér a munka / … / meg a d-t, meg a t-t, / emberek becsületét.” (Gyurkovits Tibor: Iskola nyitogató)
Halottak napja alkalmából egy több, mint kétszázéves gyászjelentést teszünk közzé, amely nem elsősorban a benne szereplők miatt érdekes számunkra, hanem nyelvezete és tartalmának részletessége miatt.
A kiegyezés után az országnak önálló államháztartást kellett létrehoznia. Az 1867. év bevételei felülmúlták az előzetes várakozást, és bíztató eredménnyel zárult az első szabályszerű költségvetési év ,1868 is.
A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén – az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig – Magyarország kormányzójává választotta nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét.