A rendszerváltás után született generációk számára már nem mond semmit „A három tavasz ünnepe” szlogen. Azok számára azonban, akik a szocialista korszakban koptatták az iskolapadokat, minden bizonnyal számtalan emléket idéz fel. Most egy rövid időutazás során bepillantást nyerhetünk abba, hogy a Kádár-korszak idején milyen ünnepeket soroltak a nemzeti ünnepek közé és hogyan ünnepelték meg azokat szüleink, nagyszüleink.
Újabb eredményes látogatást tett a Magyar Nemzeti Levéltár küldöttsége a Koreai Köztársaságban, ahol egy hét alatt több egyetemmel, tudományos és kutatóintézettel, illetve szervezettel tárgyaltak. Az egyeztetések rendkívül sikeresek voltak, a delegáció számos együttműködési megállapodást írt alá dél-koreai partnerekkel.
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, melynek eredete az ipari forradalomig nyúlik vissza, amikor a munkások a munkaidő csökkentését követelték a korábbi tíz-tizenhat óráról nyolc órára.
A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, a Jósa András Múzeum, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Honismereti Egyesület, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének Történettudományi Intézeti Tanszéke és a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle Szerkesztősége helytörténeti pályázatot hirdet „Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és történelmi jogelődjei (Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung) múltjának történetéből” címmel.
2024. június 9-én ötödik alkalommal rendeznek EP képviselő választást hazánkban, a második félévtől pedig az Európa Tanács soros elnökségét is Magyarország tölti be. Az alábbi – szolnoki emlékekkel színesített – forrásválogatással a 20 évvel ezelőtti csatlakozás előzményeire és az első EU-s szavazásokra tekintünk vissza.
Együttműködési megállapodást kötött 2023. október 25-én a Magyar Nemzeti Levéltár és a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete egymás munkájának kölcsönös támogatására, különös tekintettel az egyesület és az intézmény levéltár-pedagógiai munkacsoportja közötti kapcsolódási lehetőségekre, tevékenységekre.
Az egykor a körmendi kastélyban őrzött Batthyány-levéltár 1945-ben Ausztriába menekített iratai közül a Magyar Állam 2021-ben több mint ötszáz közép- és kora újkori oklevelet vásárolt meg. Az iratanyag a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába került, részben a középkori okleveleket tartalmazó Diplomatikai Levéltárba, részben a Batthyány család levéltárába. Ezen a héten egy korábban elveszettnek hitt, ám a megvásárlás során előkerült oklevelet ismertetünk.
A Magyar Nemzeti Levéltár részt vesz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Karriernapján. Az esemény lehetőséget biztosít arra, hogy a levéltár munkatársai akár több ezer fiatalnak bemutassák az intézményben folyó munkát.
Generációkon át hány kisgyermek száját hagyta el ez a nem éppen alkuképes kuncsorgás! Az elsötétített hálószoba biztonságot jelentő félhomályában minden szempár a szabaddá tett falfelületen vagy a lepedőből eszkábált, szekrényajtóra rögzített alkalmi vetítővásznon futó filmkockákra szegeződött. A történetek sorának a szülői türelem fogytával, netalántán a vetítő masina túlmelegedése miatt szakadt csak vége. Igen, a diafilmről van szó!
Egész napos konferenciát rendezett kedden a Magyar Nemzeti Levéltár a Kállay családdal közösen. A rangos tudományos eseményen, ahol a család számos tagja megjelent, tíz előadást hallgathattak meg a résztvevők. Ezekben bemutatták a Kállayak történetét, kiemelve számos neves személy szerepét a középkortól a legutóbbi időkig.
Átadták a Batthyány Lajos Nádor díjat három kategóriában, idén Záros Zsolt Béla főtanácsos, levéltári informatikus, Béndek Eszter gazdasági ügyintéző és Dr. Hegyi Klára professor emeritus, MTA kutató nyerte el az elismerést. Az eseményen együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány, illetve az MNL három munkatársa tartott előadást a Batthyány iratok kapcsán.