Dr. Gesztelyi Tamás

A mű 1815-ben írt első változata nem keltett figyelmet. A szerző ugyan 1819-ben átdolgozta a darabot, amikor a székesfehérvári színészek pesti játékukra készültek, és reménykedhetett, hogy előadják a színművet, ám a cenzúra nem engedélyezte a színielőadást, ellenben a mű kinyomtatását igen. Katona egy cikkében ekként vitatta az elutasítás jogosságát: „Királyné gyilkolás végett? Vagy, hogy hellyel-hellyel az érzőember keserűen felszólal! Nem! Csak azért, mivel Bánk bán nagysága meghomályosítja a királyi házét."

Az idegenforgalom tizenkilencedik század derekán megindult fejlődése a huszadik század elejére, miként másutt, Magyarországon is elvezetett az utasforgalom nemzetgazdasági, politikai előnyeinek felismeréséhez. Ugyanakkor hazánk a trianoni békeszerződés következtében nemzetközi vonzerejű természeti értékei jelentős részét elveszítve ellenséges államok gyűrűjében találta magát. 

Gundel (Gundl, Gundlin, Czelner, Zellerin, Zellerinn) Barbara Franz Gundl hadnagy és Barbara Reuterman lánya, Zeller Sebestyén nevelt lánya volt. Megözvegyült anyja, Barbara Gundlin 1747-ben Bécsben férjhez ment Zeller Sebestyénhez, aki rézmetszőként és rajzolóként 25 éven át (1748–1773) a Magyar Kamarának dolgozott.

Az 1945 és 1946 között történt könyvbegyűjtés és -bezúzás nem egyedülálló a 20. századi Magyarország történetében. Nem sokkal az ország német megszállása után, 1944. április 30-án jelent meg a 10.800/1944. számú rendelet a „magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása" tárgyában.

A döntést előkészítő rajzok a tervezőtől, William Tierney Clark (1783-1852) angol mérnöktől származnak, és több kiviteli tervet is ő készített. A döntést előkészítő terveket W. T. Clark Sina György bécsi bankárnak, a hídépítéssel foglalkozó részvénytársaság alapítójának, illetve Széchenyi Istvánnak, a hídépítés megszervezésével megbízott Országos Küldöttség elnökének küldte meg. A tervrajzokhoz kapcsolódó angol nyelvű levelek részben megtalálhatók az N 67-es törzsszámon, az 1839-1840. évi országgyűlés anyagában.

A Batthyány család levéltárának rendezése során előkerült, magyar nyelvű, nyomtatott gyászjelentés olvasásakor megfigyelhetjük a nyelvújítás kezdetén alkalmazott – a mai használatból már eltűnt – szavakat, a hosszú mondatfűzést, a korabeli "helyesírást", az igekötők különírását, a betűkettőzést (lásd "szsz"), a rövid és hosszú magánhangzók használatát, a kis- és nagybetűk mai szemünkkel köv

Először is egy saját kezű levelet, mely Francis Huefferhez íródott Budapesten, 1883. január 31-én.

Francis Hueffer / Franz Hüffer (1845-1889) zeneszerző, zenekritikus, librettista, 1878-tól a The Times művészeti, zenei rovatának munkatársa, a Wagner-Liszt levelezés angolra fordítója, kiadója.

Ebben egy néhány héttel korábban megígért fénykép elmaradását jelzi, melyet aláírásra (dedikálásra) kért hűséges csodálója és szívbéli barátja, a kitűnő virtuóz, Sophia Menter részére.