Hunyadi Mátyás király 1490. április 6-án halt meg Bécsben. Halála után rögtön olyan hírek szálltak fel, hogy elképzelhető, hogy megmérgezték. Utolsó napjainak, óráinak eseményeit történetírója, Antonio Bonfini örökítette meg. Fraknói Vilmos történész Mátyás-monográfiájának írásakor 1889-ben megkérte Korányi Frigyes professzort, hogy a korabeli források által leírt tüneteket megvizsgálva mondjon véleményt Hunyadi Mátyás halálának okairól. Korányi megállapította, hogy a leírások kevésbé mérgezésre, inkább agyvérzésre utalnak.

1853-ban Hild József (1789–1867) kapott megbízást az új épület megtervezésére, de még ekkor is felmerült az ötlet, hogy a város rossz anyagi helyzete miatt az épületet eredeti funkciója helyett inkább lakások, üzletek és raktárak üzemeltetésére használják. Hild határozott fellépésére ezt a tervet végül elutasították, de érdemi előrelépés egészen 1859-ig nem történt.

Az olykor féktelen mulatozásba átcsapó, úgyszólván pogány elemeket is tartalmazó farsangi rendezvényeket az egyház eleinte nem nézte jó szemmel, majd hallgatólagosan, de jóváhagyta, azt hangoztatván, hogy a testileg, lelkileg feltöltekezett hívek könnyebben viselik majd a farsangot követő, húsvét vasárnapig tartó 40 napos böjt megpróbáltatásait.

A bányászok szerte Európában a középkor óta használnak fasíneken guruló csilléket, mivel azonban ezek csupán munkaeszközök, és nem a közlekedést, hosszabb úton való szállítást szolgálják, nem tekinthetők vasútnak.

Ybl Miklós (1814-1891) tevékenységét, alkotásait, életművét sokan és sokféleképpen értelmezték, magyarázták. Tehetségét, munkaerejét elismerték itthon és külföldön egyaránt. Az 1953-ban alapított Ybl Miklós-díj már hangsúlyozta a „mester" építészetben betöltött szerepét.

1849 márciusának utolsó napjaiban Kossuth Lajos és a magyar fősereg vezérkara Egerben találkozott. Megvitatták az ellentámadás  tervét, melynek pontos részleteit Klapka György dolgozta ki. Vetter Antal megbetegedése idejére ideiglenes jelleggel Görgei Artúr lett a fővezér. A hadműveletek megindulásakor nagyjából 45-50 ezer honvéd állt szemben 55-60 ezer császári katonával.

Száz évvel ezelőtt, az első világháborúban sem állt meg az élet a karácsonyi ünnepek idején. A katonáknak a frontvonalat télen, hóban-fagyban is tartaniuk vagy éppen erősíteniük, kiépíteniük kellett. 1917-ben, amikor az olasz csapatoknak a nyárra tervezett isonzói támadása több alkalommal sem járt sikerrel, az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege (és köztük a magyar csapatok) a keleti frontról átvezényelt német haderők támogatásával támadást indított. 1917 októberében került sor az ún.

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Ödön 1839. december 14-én, Pozsonyban, Széchenyi István és Seilern Crescencia grófnő kisebbik fiaként látta meg a napvilágot. Fivérével, Bélával (1837-1918) Nagycenken töltötték gyermekéveiket és ifjúkorukat. Béla később a birtok ura lett, neves földrajztudós és geológus, Ázsia-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ödön (1839-1922) az édesapjától tanult elméleti ismereteket a gyakorlati élet területén alkalmazta és hasznosította.