Rendszerváltó gazdaság

IRATOK

  1. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökének jelentése a Világbank Ügyvezetősége részére a Magyar Nemzeti Banknak nyújtandó ipari szerkezetátalakítási kölcsönről
  2. Csúcsforgalom a nyugati határátkelőkön: bebocsátásra váró kocsisor a bucsui határátkelő sorompója előtt
  3. A pénzügyminiszter levele a Minisztertanács elnökéhez a jogellenes valutázás és a csempészés visszaszorításáról
  4. Wilfried P. Thalwitz, a Világbank elnökhelyettesének köszönő levele Pulai Miklóshoz, az Országos Tervhivatal elnökhelyetteséhez
  5. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szövetkezeti Főosztályának feljegyzése a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a gazdaságtalanul működő, eladósodott mezőgazdasági szövetkezetek átalakítására
  6. Feljegyzés a kritikus gazdasági és pénzügyi helyzetben lévő vizsolyi „Lenin” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet problémáiról
  7. Sárközy Tamás egyetemi tanár levele Grósz Károlynak a társasági törvény tervezetéről
  8. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Magyarország nemzetközi pénzügyi helyzetének alakulásáról 1988. januárja és októbere közt
  9. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése a pénzügyminiszterhez a Valutaalappal kötendő hitelmegállapodásra
  10. Tamás József, a Vállalkozók Országos Szövetsége titkárságvezetőjének tájékoztatója az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez Palotás János elnökké választásáról
  11. A Magyar Nemzeti Bank Elnökének jelentése a Politikai Bizottság részére az 1988. évi valóságos és a publikus költségvetési- és devizaadatok közötti különbségekről
  12. A Budapest-Bécs Világkiállítás kormánybiztosának előterjesztése a Minisztertanács részére a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítési munkáiról
  13. Az Országos Tervhivatal előterjesztése a Minisztertanács részére az 1990-1992. évi gazdaságpolitikai elgondolásokról
  14. Dr. Hárshegyi Frigyes ügyvezető igazgató feljegyzése a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a konvertibilis valutákban fennálló adósságról  A Magyar Nemzeti Bank elnökének átirata a miniszterelnökhöz a konvertibilis valutákban fennálló adósságról
  15. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium tájékoztatója a Minisztertanács részére a gazdasági mechanizmus 1990. évi változásainak előkészítéséről
  16. A Minisztertanács elnökének tájékoztatója Michel Camdessus-nak, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának a magyar kormány gazdaságpolitikájáról és a Valutaalappal folytatandó tárgyalásokról
  17. A Pankotai Állami Gazdaság MEDOSZ Szervezeti Bizottságának beadványa a Szövetség elnökségének a mezőgazdasági nagyüzemek megmentése érdekében
  18. Aláíróívek a mezőgazdasági nagyüzemek megmentésére
  19. Tervezet a Mecseki Szénbányák állami nagyvállalat gazdasági társaságokká való szétbontására

A hetvenes évek közepéig a magyar gazdaság viszonylag dinamikusan fejlődött, ám az évtized végétől megszorító intézkedéseket vezetett be a kormány a gazdasági visszaesés és az olajárrobbanás hatása miatt. 1982-ben Magyarország csatlakozott a Világbankhoz. A VII. ötéves terv (1986-1990) időszakában a magyar állam számos reformintézkedést hozott. Megkezdődött az állami tulajdonra épülő tervgazdaság lebontása.

A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökének jelentése a Világbank Ügyvezetősége részére a Magyar Nemzeti Banknak nyújtandó ipari szerkezetátalakítási kölcsönről
1986. május 7.
XXIX–L–1–ccc 61. d., gépelt másodlat

Vissza a lap tetejére

Wilfried P. Thalwitz, a Világbank elnökhelyettesének köszönő levele Pulai Miklóshoz, az Országos Tervhivatal elnökhelyetteséhez
1987. július 17.
XXIX–L–1–ccc 34d., gépelt másodlat

Vissza a lap tetejére

Az Országos Tervhivatal előterjesztése a Minisztertanács részére az 1990-1992. évi gazdaságpolitikai elgondolásokról
1989. június
XIX–A–16–v–3670/VI/1990., gépelt másodlat

Vissza a lap tetejére

Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium tájékoztatója a Minisztertanács részére a gazdasági mechanizmus 1990. évi változásainak előkészítéséről
1989. szeptember
XIX–A–16–v 3671/s/1989, gépelt másodlat

Vissza a lap tetejére

A Magyar Nemzeti Bank Elnökének jelentése a Politikai Bizottság részére az 1988. évi valóságos és a publikus költségvetési- és devizaadatok közötti különbségekről
1989. március 28.
XIX–A–2–at 2d., gépelt, aláírással hitelesített másodlat

Vissza a lap tetejére

Megteremtették a piacgazdaságra való áttérés számos jogi feltételét, ilyen volt például a csődtörvény elfogadása, a kétszintű bankrendszerről vagy a forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló döntés bevezetése. 1988. január 1-jén nemcsak a személyi jövedelemadót vezették be, hanem az állampolgársággal járó, a világ összes országába érvényes „világútlevelet” is. Megindult a 20. század új magyar „kalandozó hadjárata”. Honfitársaink Magyarországról a valutatartalékokat, Nyugat-Európából, elsősorban Ausztriából pedig a használt, öreg autókat és a különböző fogyasztási cikkeket söpörték ki. A „féktelen birtoklási vágy” tárgyai elsősorban a Gorenje fagyasztók, a videomagnók és televíziók voltak. Hétvégeken állandósultak a több kilométeres kocsisorok, a több órás várakozások a nyugati határokon. Szombathely központjától például gyakran Bucsuig ért a várakozó autók sora a „Via Gorenjén”.

Csúcsforgalom a nyugati határátkelőkön: bebocsátásra váró kocsisor a bucsui határátkelő sorompója előtt
1989. április 1.
MTI FCIKA19890401007
A pénzügyminiszter levele a Minisztertanács elnökéhez a jogellenes valutázás és a csempészés visszaszorításáról
1989. november 29.
XIX–A–2–at Eln. 1790/89. gépelt, aláírással hitelesített eredeti példány

Vissza a lap tetejére

Fontos reformlépés volt, amikor 1988. október 10-én az Országgyűlés elfogadta a társasági törvényt, amely 1989. január 1-jével lépett hatályba. A jogszabály elfogadásakor célként megfogalmazott vegyes gazdaságú modell lényegében az állami szektor visszaszorítását jelentette. A társasági törvény előmozdította az állami vállalatok gazdasági társasággá alakulását, a külföldi tőke bevonását a gazdaságba, és magánszemélyeknek is lehetővé vált a társaságalapítás. (Az állami vállalatok társaságokká alakulása már korábban, 1987-ben megkezdődött.) Vitatható körülmények között, de megindult a magánosítás folyamata is.

Sárközy Tamás egyetemi tanár levele Grósz Károlynak a társasági törvény tervezetéről
1988. május 16.
XIX–A–2–ar 1/48/Ra, gépelt, aláírással hitelesített eredeti példány

Vissza a lap tetejére

Tervezet a Mecseki Szénbányák állami nagyvállalat gazdasági társaságokká való szétbontására
1990
XXIX–F–104–a 619d., gépelt másodlat

Vissza a lap tetejére

A társadalmi vagyon privatizációjának ismert részlete az MSZMP és más pártállami szervezetek ingatlanbirodalmának magánkézbe való átjátszása. Kormányzati cél volt ugyanakkor a külföldi tőke bevonása a gazdaságba, amivel a Németh-kormány az államot rövidtávon fenyegető fizetésképtelenséget és az államcsődöt próbálta elkerülni. Jelentős tőkeberuházás esetén ötéves adómentességben részesítette az állam a külföldi cégeket, sőt, mint piaci árus a portékáit, a lehetséges vevőknek kínálgatta is őket. 1989. január 31-ei sajtótájékoztatóján az ipari miniszter például ötvenegy vállalatot ajánlott fel megvételre. A Németh kormány „spontán privatizációja” méretét tekintve – a későbbi vagyoneladásokhoz képest – nem volt jelentős, viszont visszásságai miatt maradandó nyomokat hagyott a köztudatban. Ennek kapcsán szembesült az ország nyilvánossága a gazdag vállalkozói réteg színrelépésével is. Egy, a rendszerváltás idején született mondás szerint a privatizációnak csupán három feltétele hiányzott: a valódi tulajdonos, a piaci ár és a fizetőképes vevő.

Tamás József, a Vállalkozók Országos Szövetsége titkárságvezetőjének tájékoztatója az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez Palotás János elnökké választásáról
1989. március 13.
XIX–C–6 1441–1–I.5–1989., gépelt, aláírással hitelesített eredeti példány

Vissza a lap tetejére

A Budapest-Bécs Világkiállítás kormánybiztosának előterjesztése a Minisztertanács részére a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítési munkáiról
1989. június 20.
XIX–A–83–b–3176/1989., gépelt tisztázat

Vissza a lap tetejére

A rendszerváltozással a mezőgazdaságban lezárult az állami gazdaságok korszaka. Az Országgyűlés 1988 tavaszán módosította a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvényt és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt (1988. évi III. törvény). A törvénymódosítás megteremtette az ún. belső vállalkozások intézményét, a földet és a nagyüzemi termelőeszközöket a tagok így belső vállalkozási egységekben is használhatták. A törvény lehetővé tette továbbá a tartósan gazdaságtalanul működő, fizetőképtelen vagy felszámolás előtt álló tsz-eknek az egyszerűbb szövetkezeti forma létrehozását. Az oszthatatlan közös vagyon intézménye azonban egyelőre még fennmaradt, az 1989. évi XX. törvény tette lehetővé ennek részleges felosztását. 1989 után a termelőszövetkezetek nagy része széthullott, s a mezőgazdasági földterületek kárpótlás és földjáradék útján magántulajdonba kerültek.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szövetkezeti Főosztályának feljegyzése a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a gazdaságtalanul működő, eladósodott mezőgazdasági szövetkezetek átalakítására
1987. július 28.
XIX–K–9–x 32013/1987. belső ügyviteli irat, hitelesített példány

Vissza a lap tetejére

 Feljegyzés a kritikus gazdasági és pénzügyi helyzetben lévő vizsolyi „Lenin” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet problémáiról
1988. január 13.
XIX–K–9–x–45.0006/1990., gépelt másodlat

Vissza a lap tetejére

A Pankotai Állami Gazdaság MEDOSZ Szervezeti Bizottságának beadványa a Szövetség elnökségének a mezőgazdasági nagyüzemek megmentése érdekében
Aláíróívek a mezőgazdasági nagyüzemek megmentésére
1990. március 22.
XIX–K–9–a–224/1990, gépelt, aláírással hitelesített eredeti példány

Vissza a lap tetejére

A pártállam vezetői sokáig eltitkolták az ország eladósodásának a mértékét; Németh Miklós kormányfő 1989 végén a Parlamentben jelentette be végül ennek összegét. Magyarország nettó külső adóssága ekkor már az éves hazai terméknek több mint a felére rúgott. A kilencvenes évek elején a rendszerváltó elitnek, a demokratikusan megválasztott kormánynak és az országnak kellett szembenéznie a létezett szocializmus örökségével. A magyar társadalmat érzékenyen érintő veszteségek jóval korábban keletkeztek, mint amikor az állampolgárok többsége megtapasztalta őket. A késő Kádár-kori politika, mely a rendszer alapjának gondolt létbiztonságot, és a viszonylagos jólétet külső eladósodásból próbálta fenntartani, súlyos örökséget hagyott hátra.

A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Magyarország nemzetközi pénzügyi helyzetének alakulásáról 1988. januárja és októbere közt
1988. december 1.
XIX–A–2–at Eln. 2/88., gépelt másodlat

Vissza a lap tetejére

 A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése a pénzügyminiszterhez a Valutaalappal kötendő hitelmegállapodásra
1989. február 21.
XIX–A–2–at Eln.–1324/1989. gépelt, aláírással hitelesített eredeti példány

Vissza a lap tetejére

 Dr. Hárshegyi Frigyes ügyvezető igazgató feljegyzése a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a konvertibilis valutákban fennálló adósságról
1989. augusztus 29.
XIX–A–2–at Eln.–0045/1989., gépelt másodlat

 Vissza a lap tetejére

 A Minisztertanács elnökének tájékoztatója Michel Camdessus-nak, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának a magyar kormány gazdaságpolitikájáról és a Valutaalappal folytatandó tárgyalásokról
1989. december 11.
XIX–A–2–at 2. d., gépelt, aláírással hitelesített másodlat

Vissza a lap tetejére

 

 A magyarországi és a kelet-európai változásokhoz a keretet a nemzetközi helyzet, a nagyhatalmak erőviszonyának alakulása, a Szovjetunió gazdasági gyengülése határozta meg.