A hónap dokumentuma 2016. április

Kanyar József születési bejegyzése az anyakönyvben

Ebben a hónapban nem maga a dokumentum az érdeklődésre számot tartó, hanem akiről szól. Kanyar József 1916. áprilisi születési anyakönyvi bejegyzését választottuk 2016. május havának dokumentumául. Igazi somogyi lokálpatrióta volt. Tudós, tudományszervező, intézményvezető, aki szóval és tettel járult hozzá szülőföldje múltjának megismertetéséhez és jelenének fejlődéséhez.

Kanyar József a Kaposvárhoz közeli Kaposújlakon paraszti szülők gyermekeként 1916. április 29-én született. Édesapját személyesen nem ismerhette, mivel ő fia világra jöttekor már az olasz fronton harcolt és még ebben az évben hősi halált halt.

A kis Kanyar József az elemi iskolát Kaposmérőben végezte. A jó eszű fiúból a kaposvári gimnázium kitűnő tanulója vált. Az érettségi után a fővárosban, a Református Teológia Akadémiára iratkozott be. Lelkészi oklevelét 1943-ban kapta kézhez. Mindeközben levelező hallgatóként tanítói diplomát szerzett a Nagykőrösi Tanítóképzőben. Még ez évben jogi doktori oklevelét is átvehette a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Közvetlenül a második világháború kitörése előtt hároméves ösztöndíjat nyert el az Amerikai Egyesült Államokba, a Princetoni Egyetemre, de a politikai és hadi helyzet miatt ezt már nem tudta igénybe venni. Ezt követően 1941–1942 során segédlelkészként működött a Dunamelléki Református Egyházkerületben. 1943-tól Budapesten, a Gyáli úti Hadikórházban teljesített tábori lelkészi szolgálatot. A nyilas hatalomátvétel után megszökött a hadsereg kötelékéből, így bujkálni kényszerült.

1945-ben jött vissza tágabb pátriájában, a Dél-Dunántúlra. Még az 1940-es évek elején számos „népi íróval” került kapcsolatba, és rajtuk keresztül a Magyar Parasztszövetséggel, illetve fővárosi parasztpárti politikusokkal. 1945–1947 között Pécsett, a Nemzeti Parasztpárt dél-dunántúli kerületi titkáraként és nemzetgyűlési képviselőjeként dolgozott. 1947–1948 során a Baranya és Somogy megyei népfőiskolák igazgatójaként tevékenykedett. Pécsett, Balatonbogláron és a Kaposvár melletti Szarkaváron paraszt-népfőiskolákat szervezett. Ezekben az években a Pécsi Szabad Szó című újság felelős szerkesztőjeként is ellátta feladatát.

Szülőmegyéjébe, Somogyba 1948-ban tért vissza. Először rövid ideig vármegyei könyvtáros, majd még ebben az évben főlevéltárnok lett. 1950-től 1987. december végéig ő volt a megyei levéltár igazgatója. Röviddel nyugdíjba vonulása után a fővárosba, leánya és annak családja közelébe költözött.

Az 1950-es években főleg népművelőként vált ismeretté a neve. Egy évtizedeken át művészeti vezetője volt a Somogy Megyei Népi Együttesnek.

Néhány munkatársával együtt mintegy két évtized alatt a megye egykori segédhivatalából egy országosan elismert megyei intézményt, az akkori Kaposvári Állami Levéltárat alakította ki. Az intézmény rövidesen tudományos műhelyként is jegyezték. 1950-ben még csak 2200 iratfolyóméternyi anyagot őriztek a kaposvári kis vármegyeháza levéltárnak épített falai között. Közel négy évtizeddel később, Kanyar József 1988. végi nyugdíjba menetelekor ennek a mennyiségnek a háromszorosa állt a kutatók rendelkezésére. Az 1980-as évek közepén a felújított, volt Vigyázó-kastélyt is birtokába vehette a Somogy Megyei Levéltár Nagyberkiben. Vezetése alatt belső rendező és feltáró munkák kezdődtek az intézményben.

Kanyar József tudományos munkássága párhuzamosan bontakozott ki sokrétű közéleti tevékenységével. Első tudományos írásai még az 1950-es években láttak napvilágot. Tudományszervezőként és kutatóként egyaránt jelentős életművet alkotott. 14 önálló kötete jelent meg. Emellett közel félezer helytörténeti tanulmányt, ismeretterjesztő cikket, recenziót és publicisztikát jegyez. Ezek mintegy hatvan napi- és hetilapban, valamint folyóiratban láttak napvilágot. Tudományos munkássága négy csoportba osztható:

1. politikatörténet

2. agrártörténet

3. ipartörténet

4. művelődéstörténet.

Utóbbi kutatásainak eredményeit adta közre 1983-ban a Múzsáknak szentelt kies tartomány c. tanulmánykötetében. 1972-ben megvédett kandidátusi disszertációját agrártörténeti témából írta Somogy megye agrártársadalom az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig (1921–1949) címmel. Az 1983-ban megvédett doktori értekezése, a Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában (1790–1868) címmel 1989-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál.

Az 1967-ben, illetve 1989-ben második kiadásban megjelent Harminc nemzedék vallomása Somogyról című olvasókönyve országosan is ismerté tette az alkotót. Másik fontos forrásközlő munkája, a Somogy a felszabadulás hónapjaiban (1944–1945) című kötet.

A kutatók munkáját jelentős mértékben segítheti és ösztönözhet a mindenkori levéltár-igazgató. Ilyen volt Kanyar József is, aki kihasználta a kor lehetőségeit az általa vezetett intézmény számára. Igyekezett a történelemi tudás iránti vágyat felkelteni mindenkiben. Felismerte, hogy a levéltárak nemcsak segíthetik a helytörténeti kutatás és írás művelőit, hanem saját maguk is művelhetik a történettudomány ezen ágát. Tudta, az értékes helytörténetírás csak elsődleges forrásokból dolgozhat. Igyekezett – cikkeinek tucatjával – a közvéleményben tudatosítani, hogy a levéltári anyag nélkül lehetetlen a történetírás. Éppen ezért a somogyi levéltárnak minden tőle telhetőt meg kellett tennie az ilyen kutatói igény lehető legmagasabb színvonalon történő kielégítéséért. A Somogy Megyei Levéltár az elsők között karolta fel a helytörténetírást. Mindezt már az elején kiegészítette olyan rokontudományok, mint például a néprajz, művészet-, az irodalom- és a művelődéstörténet vizsgálatával is.

Az első magyarországi fond- és állagjegyzékeket – köztük a somogyit is – még 1962-ben adták ki. Emellett immár klasszikus műnek számít Kanyar József Somogy megye levéltáráról, annak történetéről ugyanebben az esztendőben közreadott kötete.

A meglehetősen rossz személyi feltételek közepette dolgozó, akkor még állami intézményeknek gyakorlatilag nem volt önálló publikációs lehetőségük az 1960 évek vége előtt. 1945 és 1969 között a területi (megyei) levéltárak fele egyetlen kiadványt sem adott ki. A somogyi intézmény ekkor az élen járók közé tartozott: az 1957 utáni bő egy évtizedben 15 kötetet jelentetett meg. 1970-ben indult a Somogy megye múltjából címet viselő évkönyv, amely napjainkra 44 kötetet számlál. Az 1957-ben alapított Somogyi Almanachnak már 54 kötete jelent meg. De nem hagyhatjuk ki a sorból az Iskola és levéltár füzetsorozat negyven tagját sem.

Kanyar József az 1957-es kezdetektől szerkesztette a Somogyi Almanach című kiadvány-sorozatot is. Ezekben a kötetekben néprajzi, szépirodalmi, természettudományos, gazdaság-, közigazgatás, művelődés- és művészettörténeti kismonográfiák is napvilágot láttak, amelyeknek egyes köteteit már szinte elrongyolták – a sűrű használat során – az olvasók. A kezdetektől – 1970-től – Kanyar József szerkesztette Somogy megye múltjából című levéltári évkönyv-sorozatot. Ez az egyik első volt a levéltári évkönyvek között hazánkban. Az évtizedek alatt számos településmonográfiát szerkesztett.

Kanyar József számos szakmai szervezet élén működött, és sokrétű társadalmi tevékenységet végzett, így

A Magyar Levéltár Tanács elnöke,

A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja,

Az Országos Honismereti Bizottság elnöke,

A Magyar Agrártörténeti Koordinációs Bizottság tagja,

Az MTA Nemzetközi Várostörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottságának tagja,

A Levéltári Közlemények szerkesztő bizottsági tagja,

A Pécsi Akadémiai Bizottság tagja,

A Dél-dunántúli Történelmi Társulat elnöke,

A Somogy című folyóirat rovatvezetője,

A Somogy Megyei Honismereti Híradó főszerkesztője,

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának és elnökségének tagja,

A HNF Somogy Megyei Bizottságának tagja és a kaposvári népfrontbizottság elnöke

A Berzsenyi Társaság alelnöke

A Somogy Megyei Tudósklub elnöke

A Szárszói Baráti Kör elnöke

A Kaposvári Tanítóképző Főiskola c. tanára is volt.

Kitüntetései

1954 A Szocialista Kultúráért érem

1962 A Szocialista Kultúráért érem

1968 A Munka Érdemrend ezüst

1970 A Munka Érdemrend arany fokozata

1975 Somogy Megye Alkotó Díja

1975 Felszabadulási Emlékérem 1975

1978 Kaposvár díszpolgára

1985 Állami Díj

1996 Kaposújlak díszpolgára

Kaposújlak művelődési háza Kanyar József nevét viseli.

Kanyar József levéltár-igazgatói korszaka meghatározó a somogyi „levelestár” történetében. Munkássága megkerülhetetlen az adott témákat kutatók számára.

Récsei Balázs

Képek Kanyar József életéből

Kanyar József 1950 körül

Kanyar József munka közben az 1950-es években

Kanyar József és a somogyi levéltár dolgozói az 1950-es évek elején

Kanyar József előadást tart a kétezres évek elején