A hónap dokumentuma 2016. március

Készítette: Meiszterics Dorina

„azon szomorú hír futtya el Kaposi vidéket, hogy folyó hó 13-án Bécsben ütött volna ki a Revolutio...”

Kacskovics Ágoston ügyvéd levele 1848 márciusában Pestről

A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára gyűjteményének egyik érdekessége az a dokumentum, amit 2016 márciusának dokumentumának választottunk. Írója Kacskovics Ágoston ügyvéd, aki az Eszterházy hitbizomány kaposvári uradalmának jogi képviselője volt. A levél érdekessége, hogy az 1848. március 15-i pesti forradalom híréről Somogy megyében Kacskovics az elsők között értesült, illetve tudósította róla szűkebb pátriáját.

A Kacskovics család címeres nemeslevelét 1814-ben kapta Kacskovics József baáni jegyzőnek köszönhetően, aki ezt fiaira Jánosnak, Józsefnek, Ferencnek, Mihálynak és Benjáminnak átörökíthette.¹ Ágoston édesapja Kacskovics Ferenc, aki Nógrád megyében telepedett le, ahol előbb Muhorán gazdatisztként működött, majd a sőji pusztán szerzett birtokokat magának. Felesége Tamáskovics Borbála volt. Kacskovics Ágoston Somogy megyébe házassága révén „szakadt”, mivel feleségül vette Szalay Juliannát,² akivel később Patalomban telepedtek le.

A levél keletkezésének előzményei közé sorolható, hogy Európán ebben az időben kiterjedt forradalmi hullám söpört végig. Magyarországra nézve ezek közül a legmeghatározóbban a párizsi³, illetve a bécsi⁴ forradalmak hatottak. Kossuth Lajos – a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ellenzéki vezérszónoka – ezt alkalmas pillanatnak látta, hogy felirati javaslatát⁵ az Országgyűlés elé terjessze. A bécsi tanácskozások miatt azonban a főrendi ülés időpontjának kitűzése akadályokba ütközött. A köztes időben mozgolódni kezdett a pesti Ellenzéki Kör. A radikális ellenzéki ifjúság Petőfi Sándor körül tömörült. Irinyi József, az Ellenzéki Kör egyik tagja fogalmazta és szerkesztette meg az ellenzék követeléseit a 12 pontban.⁶

Mit kíván a magyar nemzet:

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát és a censura⁷ eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlés Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg⁸.
6. Közös teherviselés⁹.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.¹⁰
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján¹¹.
9. Nemzeti Bank¹².
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok¹³ szabadon bocsátassanak.
12.  Únió¹⁴

Másnap a bécsi forradalom híre a radikális ellenzéket is elérte, akik ekkor éppena Pilvax Kávéházban tartották szokásos összejövetelüket. Az előző napi eseményeknek köszönhetően már világosabban látták jövőjüket. „[A]z ifjúságnak tettleges fellépése el lőn¹⁵ határozva”, s ezzel a forradalom fáklyája meggyújtatott Pesten is.¹⁶ Az említett ifjúság az értelmiségi körökből került ki és Petőfi Sándoron kívül Vasvári Pál és Jókai Mór nevét is meg kell említenünk. Elsőként a diákokat szólították fel a csatlakozásra az Egyetem téren, majd a forradalmi hangulat hevében elfoglalták Landerer Lajos nyomdáját. A már korábban megfogalmazott követeléseiket és Petőfi Sándor által írt Nemzeti dalt röpiratokra nyomtatták. Délutánra már tekintélyes méretű tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeum kertjében. A felbuzdult tömeg ezután Budára, majd a Helytartótanács felé vonult azzal a szándékkal, hogy Táncsics Mihályt kiszabadítsa börtönéből. A pesti forradalom  végül vérontás nélkül zajlott le.

Somogy vármegyébe 1848. március 16-án jutott el a bécsi és a pesti forradalom híre. Kacskovics Ágoston levele mutatja, hogy írója a „szomorú” hír hallatán jogosan érzett félelmet a következő napok eseményeivel kapcsolatban. Említést tett a forradalmi követelésekről, és hogy azokat az uralkodó hajlandó lett volna megadni. És valóban, a következő napon V. Ferdinánd a nádort, István főherceget királyi tejhatalommal ruházta fel és hozzájárult az önálló magyar kormány megalakításához. Ennek értelmében Batthyány Lajos grófot nevezte ki Magyarország első miniszterelnökévé. A Pozsonyban tartózkodó vármegyei követek, Inkey Zsigmond és Madarász László értesítették Somogy vármegyét az ottani eseményekről. A levélben említett másodalispán, Mérey József csak március 20-án hajnalban kapta meg az első számú miniszterelnöki körlevelet.¹⁷

A levélben említésre került egy állandó gyűlés összehívása is, melynek nem titkolt szándéka a vármegyék megnyugtatása volt. Madarász László vármegyei követ ezekkel a szavakkal igyekezett megnyugtatni a földbirtokosi réteget: „Pesten semmi zavar már, a Rend erősnek látszik, a nyugalmat erősnek hisszük.”¹⁸ 1848. március 22-én este Kaposvár polgárai rokonszenv tüntetést tartottak, amelyről a Pesti Hírlap tudósítója, Xántus János ügyvéd így írt: „Nagy néptömeg hullámzott a város utcáin, minden középületen nemzeti zászlók lobogtak; a posta és a sorsjáték hivatal is a fekete sasát nemzeti lobogóval váltá fel.¹⁹ Estve²⁰ a város fényesen ki volt világítva, a polgárőrség zene mellett járt fel s alá a város utcáin, nagy csoport vidám tömegtől kisértetve²¹, minden arcon öröm és megelégedés volt olvasható”. A következő napon tartott megyegyűlésen napirendre került a miniszterelnöki körlevél, a sajtócenzúra eltörlése és a vármegye szempontjából fontos pont, a jobbágyfelszabadítás ügye. Jelentősnek tartotta a körlevél, hogy az adózó néppel is pontosan megismertessék a törvénytervezetnek a közteherviselésre, a papi tizedre, az úrbéri viszonyokra vonatkozó momentumait. Az utóbbiak ugyanis alapot adtak a már említett mozgolódásoknak a paraszti és jobbágyi rétegben. 1848-ban 10 332 jobbágy és 12 853 zsellér úrbéres háztartást írtak össze Somogyban, ahol a lakosság 90%-a nem nemes jogállású volt.²² A jobbágyfelszabadítás a művelhető területek 13%-át érintette, ami nem tette lehetővé a családok biztos megélhetését. A korabeli források elmondása szerint a jobbágyság hálátlan volt a nemességgel és a földbirtokosokkal szemben, ezért valószínűvé vált a mielőbbi konfrontálódás. Mérey alispán úr ennek megelőzésére április 21-én fegyveres erőt és rögtöni bíróságot kért a miniszterelnöktől a „közbátorság védelmére a fenyegető communismus²³ ellen Nagybajom, Csokonya, Komlósd, Újnép, Hedrehely, Aracs, Dobsza és Jákó népe földfoglalásainak megakadályozására.”²⁴ A nemzetőrség melőbbi felállítását ezek az események is sürgették.

A dokumentumot betűhű átiratban közöltem.

Jelzete: MNLSML XV. 25. Kiállítási iratok gyűjteménye 3. doboz, 31. pallium.

Tekintetes Tábla Bíró és Kerületi Fő Tisztnök úr különösen tisztelt Drága nagy Jó uram!

Éppen a mindőn [1] ezen Levelemet küldeni akarom azon szomorú hír futtya el [2] Kaposi vidéket, hogy folyó hó 13-án Bécsben ütött volna ki a Revolutio [3], és nem kis vérengzés után az ausztriai Kormány Constitutiot [4] adott az osztrák nemzetnek; melly [5] hó 14-én estve [6] Pestre is megérkezvén, 15-én délután ott is zavar történt- de minden vérontás nélkül; mert a népnek kivánatára [7] a Csaszári Katonaság a Casárnyákban [8] vonult, a Polgári Katonaság pedig a posztokat el allván [9] minden kirali [10] Házakat el foglalt; Budán pediglen a N[agy]. M[éltóságú]. Helytartó Tanács és Kamara [11] részéről tett kijelentés furcsán a Status Rabokat [12] szabadon eresztvén a népet biztosítottak, hogy a nemzet kívánataihoz képest Felelős Minisztériumot Pestbudán felállítandót- nemzeti Örsereget, nemzeti Bankot, évenként Budán tartandó országh Gyülést- és népképviseletet úgy az urbéri viszonyok megszüntetését Ő Felsége megadandja. [13]

úgy mondjak ezen hirt Mérey másod Al ispány úr [14] irta volna meg Első Al Ispány úrnak […] [15] Pestről;– és hogy a jövő Hétfőn állandó Gyűlés fog itt Kaposvárott összve [16] ülni– nehogy valami véletlen történjen a köznép között is.

Mennyire legyenek ezen hírek igazak?– holnap tán bővebben meg–tudjuk.­ Addig is minden ezekrül [17] sietve tudósítom s magamat kegyeibe ajánlom­ tisztelettel maradtam.

A Tekintetes urnak

alázatos szolgája

Kacskovics Ágoston

uradalmi fö ügyész

[1] amikor

[2] azon szomorú hír érkezik

[3] forradalom

[4] rendelkezést

[5] március hónap

[6] este

[7] kívánságára, követelésére

[8] kaszárnya azaz laktanya

[9] állván

[10] királyi

[11] Nagy Méltóságú Helytartó Tanács és Kamara

[12] 12 pontban szereplő 11. pont amely a politikai státuszfoglyok kiszabadítását követeli

[13] megadja

[14] Mérey József másod alispán

[15] Első Alispáni Úr: ekkor Sárközy Albert töltötte be ezt a hivatalt. Utána egy olvashatatlan szó következik.

[16 ] össze

[17] ezekről

Felhasznált irodalom:

Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848–1849. In Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv. 29. kötet. (Szerk.: Bősze Sándor) Kaposvár, 1998.

Gálné Jáger Márta: Intézkedések Somogyban az áprilisi törvények végrehajtására 1848 tavaszán a források tükrében. In Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv. 30. kötet (Szerk.: Bősze Sándor.) Kaposvár, 1999.

Kempelen Béla: Magyar nemes családok H-K. V. kötet. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1913.

Magyarország története 1848–1890. (Főszerk.: Kovács Endre.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.

Nagy Iván: Magyarország családi czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest 1859.