Ebben a fondfőcsoportban elsősorban ipari üzemek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok, hitel- és biztosításügyi szervek és mezőgazdasági üzemek iratai találhatók.

 

A 19. század végén az egész országban megindult gazdasági fejlődés hatására, különösen Budapest környékén, a megye számos településén, elsősorban a városokban, sorra alakultak az ipari üzemek és egyéb gazdasági vállalkozások. Az ezek finanszírozásában szerepet játszó pénzintézetek is ekkor létesültek. Ezek iratai, főleg a 20. század pusztító háborúi miatt, többnyire elpusztultak, s levéltárba alig kerül belőlük valami.

 

Az 1880-as évek végétől több kisebb-nagyobb gyár, üzem létesült a megye területén. Jóllehet az 1940-es évek végén államosított gyárak iratanyaga csak hiányosan maradt fenn, mégis töredékesen is hasznos kútfőt jelentenek a gazdaság-, üzem- és helytörténészeknek.  

 

A hitel- és biztosításügyi szervek közül a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár 1859–1949 közötti évekből megmaradt közel 22 fm irata érdemel említést. Igazgatótanácsi és felügyelő-bizottsági jegyzőkönyvek mellett főkönyvek, zárszámadások és nyilvántartások találhatók az anyagban.

 

A kisebb gazdaságok létesítésének hitelekkel való elősegítése, termelésük és fejlesztésük biztosítása volt a célja a településeken a 19–20. század fordulóján létrehozott hitelszövetkezeteknek. Közel száz Pest megyei település hitelszövetkezetének iratait – melyek többsége pénzügyi nyilvántartás – őrzi a Pest Megyei Levéltár az 1950 előtti évekből.  

 

A mezőgazdasági üzemek közül figyelmet érdemel néhány közalapítványi és vallásalapítványi – köztük a Ceglédi Vallásalapítvány – uradalom levéltárba került irata. A tiszttartói, számtartói és jószágigazgatói iratok némelyike a 18. század végéről származik, s bár töredékesen maradtak meg, mégis jól használhatók a gazdaságtörténészek által.