Bővülő történelem – Az elmúlt tizenöt év iratajándékozásai
A Magyar Nemzeti Levéltár egyik alapvető feladata, hogy gyűjteményét maradandó történeti értékű magániratokkal gyarapítsa. Tagintézményeink számos családi és személyi hagyatékot kaptak ajándékba és őrzik meg az utókornak. Ezek bemutatására született meg a „Bővülő történelem – Az elmúlt tizenöt év iratajándékozásai” című vándorkiállítás 2016 őszén, melynek iratanyagát az alábbiakban tárlónként bemutatjuk.
A teljes kiállítási anyag a Nemzeti Levéltár hét tagintézményének ajándékozási eseteiből született meg. A kiállítás jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri főépületében látható, 2017. február 28-ig. Következő hónaptól útra kel és bejárja Magyarországot, hogy az említett tagintézményeket mind „meglátogassa”. A tervezett útvonal:
2017. április–május: Szolnok, MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára;
2017. június–augusztus közepe: Nyíregyháza, MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára;
2017. augusztus közepe–szeptember: Szombathely, MNL Vas Megyei Levéltára;
2017. október–december: Sopron, MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára;
2018. január–március: Veszprém, MNL Veszprém Megyei Levéltára;
2018. április–június: Gyula, MNL Békés Megyei Levéltára.
Ahogy a vándorkiállítás halad a kiállítási helyszínek között, úgy fogjuk frissíteni a virtuális kiállítást is a megyei helyszíneken eredetiben kiállított iratokkal. A hét tagintézmény által összegyűjtött iratanyag azonban már most is igencsak sokrétű.
Főnemesi családok levéltárait jellemzően az MNL Országos Levéltára őrzi, így ajándékként is általában oda kerültek – és kerülnek folyamatosan – új irategyüttesek. Egykori alkalmazottak hagyatékának felszámolásakor azonban, vagy szervezett iratmentések során felbukkanhatnak olyan anyagok is, melyek a megyei közgyűjtemények állományába kerülnek. Ezekből nem csupán a főurak családi életéről, de az uradalom alkalmazottainak mindennapjairól is képet lehet alkotni.
A köz- és kisbirtokos nemesi családok, értelmiségi és iparos családok archívumai legalább olyan arányban kerülnek megyei levéltárakba, mint az Országos Levéltár állományába. Ezek az irategyüttesek vagy közvetlenül a család leszármazottai, vagy a levéltárakkal szoros kapcsolatot ápoló történészek, családfakutatók, helytörténészek, az irathagyatékok történeti értékét ismerő értelmiségiek segítségével kerülnek látókörünkbe. Áttanulmányozásukkal megismerhetővé válik egy nemesi család életvitele, gazdasági, kulturális és politikai tevékenysége, vagy akár egy-egy térség, nagyváros, megyeszékhely gazdag hagyomány- és kultúrkincse is.
Egyesületi, testületi, alapítványi irategységek szintén gyakran kerülnek levéltári őrizetbe, különösen az emigrációs iratok között szerepelnek nagy arányban. Elsőrendű, sokrétű forrásként szolgálnak az önszerveződő helyi, vagy országos közösségek történetének, polgári-vallási tradícióinak kutatásához.
A személyi hagyatékokkal pedig tagintézményeink számos visszaemlékezést, naplót, levelezéseket, fényképeket és fényképalbumokat, filmfelvételeket, cikk- és kéziratgyűjteményt kapnak adomány formájában. A Magyar Nemzeti Levéltár többször is tett közzé olyan országos felhívást, mely történelmük elmúlt hatvan-száz évének sorsfordító eseményeiről keres beszámolókat, naplókat és önéletírásokat. Ezek a különleges források a közös magyar történelem személyes vetületét rögzítik.
Az ajándékozások nagyon sok esetben az adományozók egyéni nagylelkűségének és mecénási hozzáállásának eredményei. A legtöbb esetben az adományozók komolyan kötődnek az átadott iratanyaghoz, az ajándékozási döntés tehát érzelmi kérdés is. Sokszor megtapasztaljuk, hogy az iratok átadásakor az ajándékozó megkönnyebbül, valósággal fellélegzik. Ha valaki erre a szimbolikus „utazásra” vállalkozik, ráadásul történeti értékkel rendelkező iratait a levéltárosok kezébe helyezi, annak döntése minden elismerést megér. A virtuális kiállítás fontos célja, hogy ennek az elismerésnek teret adjon és bemutassa az adományozott iratok időn és téren átívelő sokszínűségét.
Ajándékozóinknak ezúton is köszönjük nagylelkű adományukat.
