Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Levéltár » Címlap
Bővülő történelem – Az elmúlt tizenöt év iratajándékozásai

Városi élet

Vissza a virtuális kiállításokhoz

Előző Következő
1 / 7

04. tárló – 1. kép

Matthiasdorf mezőváros által kiállított bizonyságlevél Wolff helybéli lakos származására vonatkozóan.

Matthiasdorf, 1664. május 16.

 

Matthiasdorf mezőváros német nyelvű bizonyságlevele, melyben igazolja, hogy Johannes Wolff helybéli lakos bemutatta származásának hiteles bizonyítványait, igazolta törvényes származását Jakob és Barbara Wolfftól, valamint hogy keresztszülei Paulus Köler, Adamus Bartsch és Barbara Kleinin, Johann Klein felesége.

A céhekhez szegődő inasok családi hétterét a céh mestereinek szoros érdekében állt ellenőrizni, hiszen a fiatal fiúk a mesterség elsajátítása céljából elhagyták családjukat, inas- és segédéveik alatt mesterük háza népéhez tartoztak.

 

Az irat jelzete: MNL OL R 314–45.–№ 21.

04. tárló – 2. kép

A gölnicbányai mészáros céh német nyelvű tanonclevele Johann Elischer helybéli, tizenhét éves legény részére, egyéves tanulóidejének letöltéséről.

Gölnicbánya, 1830. december 9.

 

A tanonc minden bizonnyal vándorévei előtt járt még, bizonyítványának megszerzése a vándorkönyv kiváltása előtti utolsó állomás volt. Mint segéd elkezdhette szakmáját behatóbban megismerni, kaphatott már némi fizetést és olykor szabadnapot is. Az irat érdekessége – a képi ábrázolásokon túl – az aláírók sora: másodikként olvashatjuk Johan[n] Elischer kiscéhmester aláírását, aki minden bizonnyal az ifjú segéd rokona, talán édesapja lehetett.

 

Az irat jelzete: MNL OL R 314–45.–№ 23.

04. tárló – 3. kép

Mártonffy József jezsuita szerzetes, erdélyi püspök levele jólészi Cházár Andráshoz.

Gyulafehérvár (Károly-Fejérvár), 1801. április 19.

 

A püspök kisebb adományt küld a siketnémák intézetének alapítására és kifejti, miért nem tud nagyobb összegű támogatást küldeni: „itt is a féle szegény ügyefogyottakk száma igen nagy, kik föképpen tsak hozzánk follyamodnak.”

Cházár András nemes kezdeményezése a levél írását követő évben megvalósult: 1802. augusztus 15-én nyitotta meg kapuit Magyarország első siketnéma intézete, a Váci Királyi Magyar Siketnéma Intézet. Az intézet megalakulásától fogva alapítványok támogatásából tartotta fenn magát, és mai napig működik Vácott. 1990 óta viseli alapítójának nevét.

 

Az irat jelzete: MNL OL R 316–31.–№ 2.

04. tárló – 4. kép

A kolozsvári Placsintár-ház tervrajza.

Hely nélkül, 1928 és 1935 között

 

A ház egykori címe: Kolozsvár, London utca 11. volt. Az utca és a ház is a múlté már Kolozsváron: a mai Strada Petru Maior 11. szám alatt egy 20. század közepén épült ház áll, így a tervrajz nemcsak egy letűnt épület, de egy letűnt kor mementója is.

 

Az irat jelzete: MNL OL T 87–№ 10/1.

04. tárló – 5. kép

Forgách Antal gróf harcba hívó levele Rimaszombat főbírájához, Magyari Istvánhoz.

Gács, 1797. április 19.

 

1796. év végén az I. Ferenc magyar király által összehívott pozsonyi országgyűlés a napóleoni háborúhoz elrendelte a nemesi subsidiumot, tehát terményekben és adók formájában beszolgáltatott „segítséget” és insurrectiót, azaz a nemesség hadi felkelését is. Utóbbinak érvényesítésére a király 1797. április 8-án kiadta hadba hívó parancsát. Ez jelenik meg Forgách Antal, a város földesura levelében is. A gróf kéri a főbírót, hogy az a nemesi insurrectiót Rimaszombatban is hirdesse ki.

A nemesi hadsereg bevetésére végül nem került sor. Bonaparte Napóleon már 1797. április 18-án megkötötte Ludwig von Cobenzl gróffal, a Habsburg Birodalom párizsi nagykövetével a campoformiói békét, az okmányokat csak októberben cserélték ki, így a nemesi felkelőket csak ezt követően, novembertől kezdték el feloszlatni.

 

Az irat jelzete: MNL OL P 1887–3.–1797.04.19.

04. tárló – 6. kép

Barokk delfines kilincs fényképe az Úri utca 18. számú házról (1954. 12. 31-éig leszerelt vasalás).

Budapest, 1955 előtt

 

A felvétel Horler Miklós Ybl-díjas és Széchenyi-díjas magyar építész hagyatékából került elő. Készítője Horler Miklós édesapja, Horler Ferenc, aki Molnár János fényképésszel együtt végigjárta a Várnegyedet és a műemlékvédelem alatt álló házak vasalásait lefényképezték, majd jegyzéket készítettek róluk. A delfines kilincset sajnos már nem lehet élőben megtekinteni, azokat ugyanis 1950-es években leszerelték.

 

Az irat jelzete: MNL OL P 2334–I.–4/f.–№ 1.

04. tárló –7. kép

A simontornyai vár keresztmetszete.

Hely nélkül, 20. század

 

Horler Miklós, a magyar műemlékvédelem meghatározó alakjának legfontosabb munkája a simontornyai vár helyreállítása volt. A munkálatok 1964 és 1975 között zajlottak, a régészeti feltárásokkal párhuzamosan. 1981-ben a Tudományos Akadémia Horler Miklóst a simontornyai várról írott monográfiája alapján a művészettörténeti tudományok kandidátusává nyilvánította.

 

Az irat jelzete: MNL OL P 2334–II/b.–1.–№ 7.