Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Levéltár » Címlap
Bővülő történelem – Az elmúlt tizenöt év iratajándékozásai

Főnemesek, birtokos köznemesek, politikai életünk nagyjai

Vissza a virtuális kiállításokhoz

Előző Következő
1 / 7

03. tárló – 1. kép

Adásvételi szerződés Aspremont Reckheim János Góbert és testvére, Aspremont Reckheim Mária Anna között.

Innsbruck, 1762. május 17.

 

Aspremont Reckheim János Góbert és testvére, Aspremont Reckheim Mária Anna német nyelvű szerződése az atyjuk, Aspremont Reckheim Károly Góbert után maradt birtokok ügyében.
Az egyezkedő testvérpár Rákóczi Julianna unokái voltak. Ők örökölték a Rákóczi család Sáros, Abaúj, Zemplén, Szabolcs megyei birtokkomplexumait, továbbá a Temes és Szörény megyei Aspremont szerzeményeket. Jelenlegi tudásunk szerint a Rákóczi-vérvonalat egyedül az Aspremont ágon született gyermekek vitték tovább, mivel II. Rákóczi Ferenc ága leányunokájával, Rákóczi Mária Erzsébettel 1780-ban kihalt.

 

Az irat jelzete: MNL OL P 1498–14.–№ 3.

 

03. tárló – 2. kép

Semsei Semsey Péter Pál és testvére, Antal örökösödését igazoló oklevél.

Zboró, 1776. július 17.

 

Semsei Semsey Péter Pál, Sáros megye alispánja és semsei Semsey Antal, törvényszéki ülnök latin nyelvű oklevelében elismeri és kötelezi magát, hogy a Nagysáros mezővároshoz tartozó Dolina nevű nemesi telket, amelyért néhai Semsey Péternek 1701-ben Rákóczi Ferenc fejedelem 100 aranyat, majd 1731-ben Aspremont Károly Góbert 150 rajnai forintot fizetett, most pedig Aspremont János Góbert 3260 rajnai forintot fizetett ki, örökjogon az Aspremont családnak engedik át.

 

Az irat jelzete: MNL OL P 1498–14.–№ 26.

03. tárló – 3. kép

II. Lipót címeradományozó oklevele Kristoff Mihály és családja részére.

Milánó, 1791. június 6.

 

II. Lipót magyar király magyar nemességet és címert adományozó oklevele Kristoff Mihály nagyváradi szenátor, felesége, Kiss Katalin és fiuk, Kristoff Demeter részére. Kihirdették Bihar megye Váradolasziban tartott közgyűlésén, 1791. szeptember 26-án.
Kristoff Mihály szenátor, a Királyi Tábla bírója komoly befolyással bírt Nagyvárad kereskedelmi, kulturális és felekezeti életére. Ortodox keresztény lévén helyi ismertségét és befolyását felhasználta arra, hogy a ma is álló nagyváradi „Holdas templom” (Mária elszenderedése ortodox templom) megépüljön.

 

Az irat jelzete: MNL OL R 64–1.–№ 793.

 

03. tárló – 4. kép

A bernátfalvai Földváry család címerét ábrázoló pecsétnyomó és viaszlenyomat.

18. század

 

A címer leírása: csücsköstalpú negyedelt pajzs 1. ezüst mezőben jobbra lépő, kinyújtott mellső lába közt szívet tartó griff 2. ezüst mezőben kinyújtott jobb lábában keresztet tartó hattyú 3. kék mezőben ezüst balharántpólyán három csillag 3. kék mezőben ezüst harántpólyán három csillag, sisakdísz: az első mezőben leírt griff növekvő alakja.
A pecsétnyomó különlegessége, hogy a rajta szereplő címer nagyban eltér az eredeti, Nagy Iván alapján meghatározott címertől.

Az irat jelzete: MNL OL V 13–1.–№ 39.

 

03. tárló – 5.a-b. kép

Deák Ferenc által Nedeczky Idának küldött vers és hajtincs.

Kehida, 1853. október 22. és 1850-es évek

 

A verset kísérő levelekre, a versre és egy kis borítékban elhelyezett Deák-hajtincsre a francia nagykövetség pincéjében bukkantak egy páncélszekrényben.
Nedeczky Ida Deák Ferenc unokahúga és keresztlánya volt. Édesapjuk, Nedeczky Károly közeli jó barátságot ápolt Deákkal, majd 41 éves korában bekövetkezett váratlan halála után Deák a félárván maradt gyermekek pártfogója, atyai segítője lett. Ida rendszeresen váltott vele levelet, kért és kapott tőle tanácsot leánykorában, majd később, Szabadhegyi Sándorhoz való férjhezmenetele után is.

 

Az irat jelzete: MNL OL R 22–7.b–№ 9–10.

 

03. tárló – 6.a-b. kép

Kossuth Lajos részletes levele húgához, Ruttkay Józsefné Kossuth Lujzához.

Baraccone [di Collegno], 1876.12.31.

 

„Meghívásodat igen szivesen köszönöm. Hogy szivesen látnál, azt tudom. De hát biz én már csak itt lopom a napot – ha süt. Már minek fogyasztanám én az oxygent Nizzában? Van neked elég vendéged édes Luizám 's a latin példa beszéd azt tartja: hogy balgaság a lényeket [!] szükségen kivül szaporitani. Jelét már lemorzsoltuk a télnek, a mely egy hetet kivéve eddig szokatlanúl enyhe volt. Aztán lesz virág, ha meg érem.” – Kossuth a levél megírását követően még tizenhét telet és tavaszt élt meg, 1894. március 20-án hunyt el Torinóban, vagy ahogy kortársai és ő maga is hívta, Turinban.

 

Az irat jelzete: MNL OL R 90–I.–№ 8835.

03. tárló – 7. kép

Tisza Kálmán későbbi miniszterelnök személyes hangvételű levele feleségéhez, Degenfeld-Schonburg Ilonához.

Geszt, 1870. április 15.

 

A levélben részletesen beszámol fia István – szintén későbbi miniszterelnök – iskolai felvételéről Pesten, a vizsgák lefolyásáról, a fiú fogadtatásáról: „István nagyon jól is felelt mindenből, számtanból nézlettanból és latinból különösen, egyedűl a mondat tanból felelt gyengébben, a mit pedig oly igen jól tud mint Szönginél magad is láttad volt.” A levél írásakor Tisza Kálmán a Balközép Párt meghatározó alakja volt, elsőszülötte pedig kilenc éves.

 

Az irat jelzete: MNL OL P 1462–III.–3.–№ 2.