Hírek
2020.12.02.
Kialakításra került az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára virtuális „kamarakiállításai”-nak gyűjtőfelülete, ahol először az Esztár Község Önkormányzatával együttműködésben, a Hetedíziglen MNL projekt keretében megvalósult „Esztári levelek” című online kiállításunk tekinthető meg. A tárlat jól szemlélteti a családtörténet-kutatás és a helytörténet-kutatás kapcsolódási pontjait. A töredékesen fennmaradt családi iratok egy bihari nemes család hétköznapjaiba kalauzolják el az érdeklődőket: megelevenedik a településhez fűződő viszony, a családi légkör, társadalmi-politikai kapcsolatrendszer és nem utolsósorban a hobbi is. A családi majorság és kúria mellett a tágabb lakókörnyezetet, a települést is külön tabló mutatja be. A Hetedíziglen MNL projekt Facebook oldalán közzétett kiállítási anyag magas látogatottságot ért el, egy hónap alatt több mint 4200-an tekintették meg.
2020.11.27.
Az iratok rendezése során mindig felcsillan a levéltáros szeme, ha egy-egy különleges rajzzal, grafikával ellátott iratot talál. Így történt ez akkor is, amikor a Kaba Községi Tanács iratai között bukkantam a következő hirdetményre.
2020.11.26.
Gondosan őrzött családi hagyatékok és közgyűjtemények kivételes kincseit vonultatja fel a Sárándról szóló, tudományos kutatók és számos helybéli segítő közreműködésével megjelent történeti album, igényesen, egyúttal mély átéléssel vezérelve olvasóit a tovább élő múlt mozgalmas forgatagában.
A Szentágotai Csárda betyárhistóriái
2020.11.06.
A nagy forgalmú pest–debreceni országút mellett feküdt egykor a Szentágotai Csárda, amely nemcsak a vásározó kereskedők, de a betyárok fontos mulató- és ivóhelye is volt a 19. század végén, a 20. század elején. Nevét egy kun főember lányáról kapta, aki annak a kolostornak volt a lakója, amely még a vendégfogadó előtt állt egy közeli domb tetején.
A Seres-féle vászon „szemtakaró” kacskaringós útja
2020.10.30.
A Dr. Seres Géza szemész főorvos nevéhez fűződő újítás nagy előrelépést jelentett az 1960-as évek közepén a tompalátású kancsal gyermekek gyógykezelésében, de még nagyobb szolgálatot tehetett volna – az akkor már népbetegségnek számító – kancsalság visszaszorításában, ha a vászon „szemtakaró” országos bevezetése elé nem gördít különféle akadályokat a bürokrácia és a törvényi szabályozás.
2020.10.07.
A Hajdúböszörményi Város Napjához kapcsolódóan szeptember 14-én nyílt kiállítás a Hajdúsági Múzeum időszaki kiállítótermében. Az MNL HBML Hajdúböszörményi Fióklevéltára immár 16 éve minden esztendőben egy aktuális témával kapcsolódik a hajdúk Böszörménybe telepítésének ünnepéhez. Ezúttal a trianoni békediktátumnak a Hajdúságra és Hajdúböszörményre gyakorolt hatását dolgozták fel. Ebben az évben – a koronavírus járvány miatt – a szervezők körültekintő döntés után lemondták a konferenciát, elkészítették viszont a kiállítást, és az előadások írásos anyagát kötetbe szerkesztve adják ki (Közszolgálati füzetek 16.).
Avagy a levéltáros munkájának érdekességei
2020.09.23.
1847. június 12-én Szép Sándor utcabiztos jelentette a Debreceni Kapitányi Hivatalnak, hogy emberi csontdarabokat talált az általa vásárolt gyapjú között.
2020.09.09.
A koronavírus járvány miatt elmarad a 2020. szeptember 14-ére Hajdúböszörménybe meghirdetett „Egy erőszakos diktátum. Trianon” című történelmi konferencia, azonban az „előadók” által megírt tanulmányokat tartalmazó könyvet hamarosan olvashatják az érdeklődők. A „Megkondulnak a harangok” című kiállítás viszont megrendezésre kerül a Hajdúsági Múzeumban, ahová szeretettel várjuk a látogatókat.
Meghívó történelmi konferenciára
2020.09.07.
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata és az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Hajdúböszörményi Fióklevéltára szeretettel meghív minden érdeklődőt 2020. szeptember 14-én 10 órától az „Egy erőszakos diktátum. Trianon” című történelmi konferenciára a Városháza dísztermébe és az azt követő „Megkondulnak a harangok” című kiállítás megnyitójára a Hajdúsági Múzeumba.
2020.09.06.
Generációk nőttek fel Fekete István ifjúsági és állattörténeti regényeit olvasva. Azt viszont már kevesen tudják, hogy az író egy rövid időt Debrecenben (Pallagon) is élt a M. Kir. Gazdasági Akadémia hallgatójaként. Somogy megye szülötteként azonban nem tudta megszeretni az alföldi tájat, az itteni emberek mentalitását. Visszavágyott a Dunántúl dimbes-dombos vidékére, ezért tanulmányait másfél év után Mosonmagyaróváron folytatta tovább.