Fondszerkesztési alapelvek
Fondszerkesztési1 alapelvek
Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának iratanyagáról 1968-ban jelent meg fondjegyzék. Az elmúlt több, mint három évtizedben a változásokat, az új fondok bevezetését az eredeti fondjegyzékhez készített függelékben vezették át. A levéltár anyagának jelentős gyarapodása, az elvégzett rendezési, selejtezési munkálatok szükségessé tették az 1990-es évek második felében a fondrevízió elvégzését. Ennek a többéves munkafolyamatnak az eredményeképpen került sor 2001-ben egy aktualizált fondjegyzék elkészítésére, amely táblázatos formában a levéltárunk honlapján is elérhetővé vált.
A NKÖM Levéltári Kollégiuma 2002-ben adta ki ajánlását a területi általános és települési önkormányzati levéltárak új fondszerkezetének kialakításáról, amely jelentősen módosította a korábbi fondrendszert. 2006-ban a Levéltári Kollégium által kiküldött munkabizottság közzétette azt a példatárat, amelynek alapján jelen fondjegyzékünk is készült. Mivel a változások a levéltári iratanyag jelentős részét érintik, a nyilvántartások átvezetése és a raktári egységek átszámozása hosszabb időt igényel. Mind a levéltáros kollégák, mind a kutatók dolgát megkönnyítendő az új fondszerkesztési elvek alapján összeállított fondjegyzékben a fondképző száma, megnevezése, évköre és terjedelmi adatai mellett a régi fondszámot is feltűntettük. Az új rendszer alapelve, hogy a korábbi fondok összevonása során megszűnt, illetve hibás fondszámok újra nem adhatók ki másik fondnak, így a fondjegyzékben a megszűnt fondszámokat is jelöltük. A fondjegyzék végén külön lista. tájékoztat (az eredeti fondszám szerinti besorolásban) a megszűnt, valamint illetékességből más levéltárnak átadott fondokról.
Az államigazgatás felsőbb szervei számára fenntartott II. fondfőcsoportban két fond található: a neoabszolutizmus korában soproni székhelyű Soproni Cs. Kir. Rendőrigazgatóság iratai, valamint a második világháború idejéről származó M. Kir. Közellátásügyi Minisztérium Soproni Törzse töredékes iratanyaga.
A IV. fondfőcsoport, amely Sopron vármegye és Sopron város közigazgatási szerveinek iratait tartalmazza, levéltárunk leggazdagabb iratgyűjteménye. A vármegyei iratanyag folyamatos középszintű rendezése jelenleg is folyik, amely további változásokat eredményezhet a fondfőcsoport szerkezeti felépítésében. A városi fondoknál bonyolítja az iratanyagban való keresést, hogy az 1960-as években a proveniencia – tehát az iratképzők szerinti csoportosítás – elve alapján alakították ki a fondrendszert. A hosszú évtizedekkel korábban darabszintre rendezett városi iratanyagot azonban értelmetlen lett volna a mesterségesen létrehozott tárgyi csoportosításból kivenni és az új elveknek megfelelően iratképzők szerint csoportosítva újrarendezni. Így a központilag meghatározott fondszerkezetbe igyekeztek a levéltárosok beilleszteni a tárgyi csoportokat. Az egyes fondok, illetvá állagok címe után zárójelben utaltak a korábban kialakított gyűjteményre, kútfőre, illetve az iratnak azon belül elfoglalt helyére. Így például az „Oe” megjelölés és valamely római szám kombinációja az Oertel Károly levéltáros által rendezett, úgynevezett Oertel-anyag bizonyos kútfőjére utal, mint ahogy az „APOe” rövidítés az Acta Politica et Oeconomica gyűjteményt jelzi. Mindkét gyűjtemény tárgyköreinek jegyzékét a függelékben közöljük. A megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok XXI. számú fondfőcsoportja, amely az 1945-1950 közötti évek Sopron vármegyei és Sopron városi közigazgatási iratait tartalmazta, szervesen kapcsolódott az időrendben őt megelőző IV. fondfőcsoporthoz. Az előírásoknak megfelelően e két fondfőcsoportot összevontuk, ahol volt jogelőd, ott a jogelőd intézmény megfelelő fondja mellé csatoltuk a XXI. fondfőcsoportból átvezetett fondot. A korábbi fondhozl nem kapcsolható irategyüttesek számára új fondszámokat adtunk ki.
A megyei városok és községek iratanyaga számára kialakított V. fondfőcsoport azonos szerkezeti elvek szerint a hajdani Sopron vármegye községeinek2 iratait tartalmazza 1950-ig bezárólag, körjegyzőségek szerinti csoportosításban. A községek betűrendben kerültek felsorolásra, minden esetben jeleztük, hogy melyik körjegyzőséghez tartoznak. Az iratanyag tagolása egységes elvek szerint készült, a feudális kori anyagot (amennyiben van), az önkormányzati, a közigazgatási, az adóügyi, illetve az egyéb kategóriába tartozó iratok követik. Külön gyűjteményes fondot alkotnak a fondfőcsoporton belül az egyes községek 1950 előtti képviselőtestületi jegyzőkönyvei.
A közigazgatás területi szakszerveinek iratait tartalmazó VI. fondfőcsoport az eredeti ágazati tagolás szerint épül fel, a belügyi, pénzügyi, földművelésügyi, iparügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, oktatásügyi, valamint a fenti kategóriákba nem sorolható egyéb szakigazgatási szervek anyagát tartalmazza.
A jogszolgáltatás területi szervei számára fenntartott VII. fondfőcsoportban elsősorban járásbírósági (Sopron, Csorna, Kapuvár), ill. közjegyzői iratok találhatóak, sajnos nagyon töredékesen.
A VIII. számú, intézetek, intézmények fondfőcsoportjában az egészségügyi és szociális intézmények kisebb iratcsoportja mellett nagyszámú tanintézet, a hajdani vármegye területén lévő községi iskolák, ill. soproni és csornai középiskolák iratanyaga kapott helyet. A felsőfokú iskolák dokumentumai közül csak a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Sopronban működő Evangélikus Hittudományi Kara iratai vannak a levéltár őrizetében, mert a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának iratanyaga 1986-ban az egyetemi levéltár megalapításakor visszakerült a Nyugat-magyarországi Egyetem Soproni Levéltárához. A fondfőcsoporthoz csatlakoznak az 1950 utáni intézmények iratait tartalmazó, megszűntetett XXVI. fondfőcsoport fondjai.
A IX, a X., és XI. fondfőcsoportoknál a korábban kialakított tagolást követtük, a testületek (IX. fondfőcsoport) esetében ipari, mezőgazdasági, érdekképviseleti és társadalomjóléti testületek, az egyesületek (X. fondfőcsoport) esetében politikai pártok és politikai célú társulások, kulturális és népművelő valamint szakmai és gazdasági jellegű egyesületek, a gazdasági szerveknél (XI. fondfőcsoport) pedig ipari üzemek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok, hitel- és biztosításügyi szakszervek ill. mezőgazdasági üzemek, és gazdasági szövetkezetek kategóriákba kerültek besorolásra az 1950 előtt keletkezett iratok. A Levéltári Kollégium 2002. évi ajánlásának megfelelően megszűntettük, és a megelőző fondfőcsoportokhoz csatoltuk az 1950 előtt keletkezett testületek (XXVII. fondfőcsoport) és egyesületek (XXVIII. fondfőcsoport) fondjait is.
A XII. fondfőcsoportba tartozó egyházi szervek közül többet is megszűntettünk az évek során: mind a Csornai Premontrei Prépostság Magánlevéltára (a hozzá tartozó oklevelekkel és térképekkel együtt), mind az Isteni Megváltó Leányai Rendjének iratai visszakerültek eredeti tulajdonosukhoz.
A családi és személyi iratgyűjtemények a XIII. és XIV. fondfőcsoportba kerültek besorolásra, a párhuzamos XXXI. családi-személyi fondfőcsoportot megszűntettük.
A legnagyobb változás talán a gyűjtemények XV. számú fondfőcsoportját érintette: innen számos korábbi töredékessége vagy bizonytalan eredete miatt gyűjteménnyé alakított fondot átsoroltunk a fondképző szerinti megfelelő fondfőcsoportba. Ez a fondfőcsoport tartalmazza a térképtárat, a kiemelt gyűjteményeket, a reprodukciókat, a vegyes gyűjteményeket valamint a levéltári adattárat.
Gyakorlatilag lezárt fondfőcsoportnak tekinthető a tanácsköztársaság irategyüttese (XVI. fondfőcsoport), ill. a XVII fondfőcsoportot alkotó néphatalmi és különleges bizottságok (nemzeti, igazoló, és földigénylő bizottságok) iratanyaga.
A XXIII. fondfőcsoport a járások – soproni, kapuvári és csornai járás - és járási jogú városok valamint a megyei községek 1950 utáni iratai számára van fenntartva. Itt őrizzük a járási, városi és községi tanácsok iratanyagát.
A közigazgatás területi szakszerveit magába foglaló XXIV. fondfőcsoport, és a jogszolgáltatás területi szerveit tartalmazó XXV. fondfőcsoport, az 1950 előtti megfelelő fondfőcsoportokhoz kapcsolódva időrendben viszik tovább az adott szervek, szervezetek iratanyagát.
A vállalatok XXIX. fondfőcsoportja is követi az előzményként aposztrofálható XI. fondfőcsoport belső tagolását, azzal a különbséggel, hogy a szövetkezeti gazdasági szervek (azaz a kisipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szövetkezetek) a különálló, XXX. fondfőcsoportba kerültek besorolásra.
A XXXIII. fondfőcsoport a megőrzésre ill. kezelésre a levéltárba utalt iratokat tartalmazza. Itt találhatóak az 1895 utáni megyei és városi anyakönyvek másodpéldányai, ill. az 1941. évi népszámlálási nyilvántartólapok gyűjteménye.
Az 1990 után keletkezett, és a közeljövőben levéltáréretté váló iratok számára alakították ki a XXXVII. fondfőcsoportot.
Reméljük, hogy aktualizált, a jelenlegi állapotokat és rendezettségi szintet tükröző fondjegyzékünk megkönnyíti a kutatók munkáját. A kézirat 2006. május 30-án került lezárásra.
1 A fond a leváltári anyag tagolásának alapegysége. A hivatalos terminológia szerint egy fondot alkotnak az azonos iratképzőtől (lehet szerv vagy személy) származó iratok. így egy fondot alkotnak például Sopron Város Tanácsa vagy Manckhoff Frigyes iratai. A fondon belül tárgyuk vagy külső formájuk alapján elkülöníthető irategyüttesek alkotják az állagokat. Több azonos típusú fond egy-egy fondfőcsoporthoz tartozik. Egy adott levéltárban található iratok rendszeréről a fondjegyzék nyújt tájékoztatást, melyben a fondok és állagok számát, megnevezését, évkörét és iratfolyóméterben mért terjedelmét tüntetik fel.
