Hauszmann Alajos építész, műegyetemi tanár

 

 

2021. július 31-én volt Hauszmann Alajos (1847–1926) építész, műegyetemi tanár halálának 95. évfordulója. A mester számos ikonikus épülettel gazdagította hazánkat, a Budai Vár, New York-palota, Néprajzi Múzeum épülete mind az ő alkotásai. A Fejér megyei kastélyok között is találhatunk kézjegyeit viselő példányokat (például Csalán).

 

A neves építész 1847. június 9-én látta meg a napvilágot Budán Hauszmann Ferenc jómódú kereskedő és Maár Anna második gyermekeként (testvérei: Hermina, Ferenc, Kornélia). A család őseit Bajorországban találjuk, azonban a nagyapa, Hauszmann Konrád már Budán született, valamikor az 1700-as évek folyamán települt ide a família. A Hauszmann „rezidencia” a budai Vízivárosban állt, emellett volt szőlőbirtokuk és egy fűszerkereskedésük is. Alajos elemi tanulmányait (első három osztály) Budán a piaristáknál kezdte meg. A szülei ezt követően Tatára küldték, hogy a helyi iskolában alaposan elsajátítsa a magyar nyelvet, itt végezte el a negyedik osztályt, illetve a gimnáziumot is itt kezdte el. Gimnáziumi tanulmányait reáliskolában végezte. Korán megmutatkozott rajztehetsége, amire a család egyik barátja, Szkalnitzky Antal figyelt fel, aki a budai Technikán (Műegyetem elődje) oktatott. Az ő ajánlására kezdett el Alajos az építészettel foglalkozni: mentora javaslatára először kőműves inasnak állt (dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia építésén is), majd 1864-ben a céhrendszer eljárásrendjének megfelelően kőmíves legénynek nyilvánították (a középiskola befejezésének évében). Tanulmányait a Technikán folytatta tovább. A fiatalember szabadidejében az akadémia építési irodájában, a Szkalnitzky és Koch építő cégnél rajzmásolási feladatokat is elvállalt. A hároméves képzés második évében már Szkalnitzky magánirodájában is besegített, amiért rendszeres munkabérben részesült. A harmadik évben (1866) pártfogója javaslatára átiratkozott a berlini Építészeti Akadémiára (Bauakademie), itt két évet töltött el. A diploma megszerzése után bejárta Németországot, Franciaországot, valamint Itáliát. Ezt követően építésvezetői meghívást kapott Varsóba, azonban inkább visszatért Budára és elfogadta a Szkalnitzky tanszékén felkínált asszisztensi posztot. 1870-ben, amikor a tanszékvezető tartósan lebetegedett, Hauszmann vette át tőle az oktatói teendőket, így az előadások megtartását is. 2 év múlva (25 évesen) nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezést kapott az abban az évben önállósodott Magyar Királyi József Műegyetemen. Az oktatáson túl szakirodalmi tevékenységet is végzett, továbbá egy nagy létszámú tervezőirodát is fenntartott.

1874-ben feleségül vette Mariette Seniort, akivel még Berlinben ismerkedett össze. A házaspárnak egy leánygyermeke született, Hauszmann Gizella (a lány 1899-ben a szintén építész Hültl Dezsőt választotta párjául).

Hauszmann stílusát a reneszánsz és barokk elemektől ihletett historizmus jellemezi. Kezdetben „tartózkodó reneszánsz” ihletésében tervezte épületeit, szívesen alakított ki nyerstégla homlokzatokat, kiaknázva annak művészi lehetőségeit (Királyi József Műegyetem kiegészítő épülete, István Kórház, Erzsébet Kórház, Technológia és Iparmúzeum, Törvényszéki Orvostani Intézet). Később tért át a kőarchitektúrára és stílusa mindinkább az újbarokk stílusirány felé hajlott (városháza és színház Szombathelyen; Igazságügyi Palota, a budapesti New York-palota). Hauszmann Alajos működésének kezdetével egybeesik az új anyag, a hengerelt vas és ezzel a vastartós lapos boltozatok megjelenése, amely lehetővé tette a főfalak vastagságának radikális csökkentését. Kezdetben még nem merték teljes mértékben kiaknázni az anyag biztosította lehetőségeket. A „Technológiai Iparmúzeum” körúti frontjában és a „törvénykezési palota” még az átmeneti időszak terméke, mikor az új anyaggal a régebbi típusú épületek formáit igyekezett követni. Évekkel később, a Műegyetem főépületének tervezésekor már mestere volt az új technológia alkalmazásának is.

Hauszmann Alajos életéhez fűződő legnagyobb szakmai kihívásokat az Igazságügyi Palota (1891–1897) és a Budai Vár Ybl Miklós által megkezdett kialakítása és a dunai homlokzat önálló befejezése (1891–1903) jelentette. Tervezői tevékenysége mellett több mint négy évtizeden át tanított a budai egyetemen (diákjaival szinte baráti viszonyt tartott fenn), így – közvetlenül, illetve közvetve – jelentős hatást gyakorolt a hazai építészek több nemzedékére.

A család anyagi helyzete a háborút követően fokozatosan leromlott, ingatlanjait köztulajdonba vették, saját lakásáért is lakbért kellett fizetnie. 1920 decemberében így számol be helyzetéről: „Dacára, hogy igen takarékosan élünk, mulatságokban nem veszünk részt, színházba nem járunk, ruhákat már évek során sem szereztünk be, az egyszerű háztartás költségei, a felemelt adó, világítási és fűtési költségek oly összegeket vesznek igénybe, amelyekről azelőtt még álmodni sem mertünk.” Az anyagi helyzetük javításáért kénytelen több értékes festményétől megválni, így egy Feszty alkotástól is.

Lassan újra rendeződött a helyzetük. A húszas évek eleje számos pozitív pillanatot tartogatott a férfi számára. 1922-ben a Műegyetem díszdoktorává avatták, 1924-ben feleségével aranylakodalmat ültek. 1924 májusában az MTA tiszteletbeli tagjává választották.

Hauszmann Alajos 1926. július 31-én hunyt el féléves súlyos betegség után Velencén, a ma Gschwindt–Hauszmann-kastélynak nevezett impozáns épületben.

 

Hauszmann Alajos a közügyekben való működésből is kivette részét: elnöke lett az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek (3 évig). Tagja volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, az Országos Képzőművészeti, Iparoktatási és Közegészségügyi Tanácsnak, tiszteletbeli levelező tagjává választotta a Royal Institut of British Architectur, valamint a Vereinigung der im Reichsrat Vertretenen Königreiche und Laender is. Továbbá műszaki tanácsosa a Vörös Kereszt Egyletnek és igazgatósági tagja az Országos Központi Takarékpénztárnak. Munkásságát több elismeréssel jutalmazták, megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét, a „pro literis et artibus” érdemjelet, illetve a III. osztályú vaskoronarendet és a belga Lipót-rend lovagjává választották. Az Országos Iparegylet aranyérmese, az 1900. évi párizsi világkiállítás Grand Prix-jának tulajdonosa. Mindezeken felül Szombathely díszpolgárává, a Magyar Mérnök és Építész Egylet tiszteletbeli taggá választotta meg. 1918. március 10-én IV. Károly magyar királytól nemességet kapott, az uralkodó a „velencei” nemesi előnevet adományozta neki.

Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott. Emlékét köztéri alkotások, közterületek, a Budavári Palotában rendezett kiállítás és a 2019-ben indult Nemzeti Hauszmann Program (a Budavári Palotanegyed újjászületését célzó program) őrzi.

A velencei Gschwindt–Hauszmann-kastély (a Gschwindt gyáros család lett az épületegyüttes későbbi tulajdonosa) mellett a csalapusztai Kégl család egykori neoreneszánsz kastély, a nádasdladányi Tudor-stílusú Nádasdy-kastély befejezése (az építkezést Linzbauer István tervei alapján kezdték meg, halálát követően vette át a munkát Hauszmann) is nevéhez kötődik. A három kastélyból kettő állapota leromlott, viszont a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram jóvoltából a nádasdladányi épületegyüttes gyönyörűen megújult.

 

A Kégl György földbirtokos-országgyűlési képviselő (a politikus jelentős szerepet játszott a Fejér megyei közéletben, a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult) megbízására tervezett neoreneszánsz kastély 1876 és 1878-ban épült. Az emeletes épület bal oldalán négyzet alaprajzú, háromemeletes torony áll. A kastély földszintjén az előcsarnok, illetve a szalon, illetve a "kisasszonyok" és a nevelőnő szobái foglaltak helyet, az emeleten a táncterem, a biliárdterem és az "úriszoba" helyezkedett el. A pincében alagsort alakítottak ki, itt volt a konyha, különböző tárolóhelyek. A parkban halastavat és kápolnát is létesítettek, a kastély főhomlokzata előtt pedig márvány szökőkút állt.

 

A nádasdladányi kastélyt gróf Nádasdy Ferenc építtette fel 1873–1876 között. Az elsőre ódonnak ható épületben a XIX. század minden technikai vívmányát felvonultató, kényelmes tereket alakítottak ki a tervezők (légfűtés, beszélőcső-rendszer, az épületrészeket összekötő sínrendszer stb.). A kastély terei közül a ház urának és feleségének, Zichy Ilonának szánt emeleti közös hálószoba (a grófné fiatalon elhunyt kolerában, így soha nem költözhetett be), az ősök csarnoka, illetve a könyvtár emelhető ki. A Hauszmann Alajos tervei alapján készült 25000 kötetet befogadó bibliotékát elegáns polcrendszer, kazettás famennyezet, csavart oszlopok, a galérián pedig kovácsoltvas mellvéd díszíti. Az épület a filmipart is megihlette: a Borgiák című 2011 és 2014 között futott kanadai–magyar–ír televíziós sorozatban, a 2013-as, amerikai-brit Drakula-sorozatban, illetve a 2003-ban bemutatott Underworld című vámpíros filmsorozat első részében is feltűnik a kastély egy-egy terme.

 

 

 

 

A velencei Gschwindt-Hauszmann-kastély