Rólunk
Intézménytörténeti áttekintés
Az MNL Fejér Vármegyei Levéltára Fejér megye legrégebbi múltra visszatekintő, folyamatosan működő közintézménye. Eredete 1692-re, Fejér vármegye török uralom alóli felszabadítását követő újjászervezésének évére vezethető vissza. A vármegye középkori iratai a török hódoltság (1543–1688) első éveiben megsemmisültek. A levéltár kezdetben a régi vármegyeháza épületében (Megyeház utca 17.) nyert elhelyezést, az intézmény első levéltárnokát 1797-ben nevezték ki. Az új vármegyeháza (Szent István tér 9.) 1812-ben történő átadását követően annak földszintjén külön levéltári helyiséget jelöltek ki, ahol az intézmény 1975-ig működött. Ekkor a megyei levéltár a korábban nőnevelő intézetként, majd lánykollégiumként funkcionáló Szent István tér 2-es számú épületbe költözött át, a Szent István tér 3-as számú épületet intézményünk 1979-ben vehette birtokba. A levéltár 2006 és 2014 között a Szent István téri épületek felújítása miatt ideiglenes épületekben nyert elhelyezést. A Fejér Megyei Levéltár 2012. október elsejétől a Magyar Nemzeti Levéltár megyei hatáskörű tagintézménye lett. A levéltár iratanyagának túlnyomó többsége a 17. század második felétől a 20. század végéig datálódik. Jelentős forrásértéket képviselnek a közgyűlési jegyzőkönyveken, iratokon túl a dicális- és rovásadó összeírások, a törvényszék iratai, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc dokumentumai. Az abszolutizmus 1850 és 1860 közötti irataiból csupán töredékek maradtak fent, ezen időszakból, a legteljesebb iratanyag az úrbéri törvényszék anyaga. A megyei közigazgatás 1872 és 1950 közötti időszakról fennmaradt iratai mellett elmélyült kutatómunkát tesznek lehetővé az állami területi szakszervek iratai. Művelődéstörténeti értéket képviselnek az alsó- és középfokú oktatási intézmények, egyesületek, testületek iratai. Családtörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos a felekezeti anyakönyvi, valamint az állami anyakönyvi másodpéldányok sorozata. A családok fondfőcsoportjában leginkább a megye területén birtokkal rendelkező 19–20. századi nemesi, köznemesi családok találhatóak, a személyek fondjai legnagyobbrészt hivatalt viselt, értelmiségi, életművét tekintve helyi, vagy országos jelentőségű személy, sokszor személyes jellegű hagyatéka. Levéltárunk őrzi a Fejér Megyei Tanács V. B. szakigazgatási szerveinek, a járási tanácsok, járási hivatalok, Fejér megye településeinek iratait. Intézményünk szakkönyvtárral, kézirat- és folyóirattárral rendelkezik.
Őrzött iratok mennyisége, köre
A levéltár legrégebbi dokumentuma egy 1234-ben keletkezett oklevél, azonban folyamatos iratanyaggal 1692-től, Fejér vármegye újjászervezésétől rendelkezik. Intézményünkben napjainkban mintegy 11 000 iratfolyóméter terjedelmű iratanyagot őrzünk.
Kutatóteremben kutatható iratok köre
A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára egy helyen működik, így a jogszabályok által meghatározott kutatási korlátozás alá nem eső iratokat a kutatóteremben kutatási célokra rendelkezésre bocsátja.
