gróf Zichy Jenő

185 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot gróf Zichy Jenő (1837. július 5. – 1906. december 26.), politikus, Ázsia-kutató (főként a magyarok őstörténete foglalkoztatta). A később „ipar grófként” is emlegetett férfi Szentmihály (Sárszentmihály) szülötte, édesapja gróf Zichy Edmund (Ödön), édesanyja h. Odescalchi Paulina (a házaspárnak 3 fia és 2 lánya született, Jenő a negyedik gyermekük volt).

Ödön gróf (1811–1894) tekinthető a família szentmihályi ága alapítójának. A férfi neves műgyűjtő, múzeumalapító, bécsi világkiállítási biztos, továbbá közlekedési és pénzügyi vállalkozások életre hívója és mecénás volt. Apja életszemléletének köszönhetően Jenő már gyermekként magába szívta a közügyek, így a tudomány, a kultúra és az ipar iránti érdeklődést.

Mint oly sok hazai közéleti szereplő és tudós elme (Klebelsberg Kuno, Semmelweis Ignác, Wekerle Sándor), Zichy Jenő is a székesfehérvári Ciszterci Rend Szent István Gimnáziumában „koptatta az iskolapadot”. A középiskola elvégzése után sem feledkezett meg egykori „alma materéről”, több alkalommal ajándékozott különleges oktatási segédeszközöket az intézménynek – elsősorban a gimnázium természetrajzi szertárának – , így került a gyűjteményükbe „lóból kivett vesekő” vagy búvár lúd (mergus merganser) preparátum.

Ezt követően német egyetemeken jogot tanult, ám érdeklődése lassan a magyar mezőgazdaság és ipar fejlesztési lehetőségei és egyúttal a politika felé terelődött, hazatelepülését követően, mint főszolgabíró kezdte meg a pályáját Fejér vármegyében 1860-ban. 1861-ben, majd 1865-től már országgyűlési képviselő volt (1870-ig Deák-párti, azután pártonkívüli, utóbb 1903-ig szabadelvű párti, majd haláláig ismét pártonkívüli).

A politika kedvéért nem pártolt el a kultúrától: 1861-ben javasolta, hogy állítsanak szobrot Vörösmarty Mihály tiszteletére – elsőként az országban– Székesfehérváron. Ő volt a vezetője a szoboremeléséért küzdő „Szoboregyletet” és munkáján túl anyagilag is támogatta az alkotás felállítását. A Vay Miklós és Radnai Béla nevével fémjelezhető szobor felállítására benyújtott kérelmet a helytartótanács először elutasította, de egy évvel később végül megadták az engedélyt. A mű elkészítéséhez szükséges 6700 osztrák értékű forintot és a talapzatra szánt 1900 forintot gyűjtéssel teremtették elő. Az életnagyságú szobrot 1866. május 6-án adták át a mai Vörösmarty téren.

Jenő gróf 1866 folyamán egy nagy nyugat-európai tanulmányutat tett Angliába, illetve Hollandiába, előbbi helyszínen a vízépítést, utóbbinál az öntözési és lecsapolási munkákat tanulmányozta. Hazatérve az Alföld csatornázásának megvalósításáért küzdött, majd 1890-ben kinevezték a Ferenc-csatorna kormánybiztosává.

Rájött, hogy az iparfejlesztés egyik kiváló eszköze az új tudományos és ipari eredményeket is felvonultató kiállítások rendezése, saját vagyonából is áldozott a nemes célra. 1879-ben Székesfehérváron (ezzel országos ismertséget szerzett magának), 1885-ben Budapesten vett aktívan részt iparkiállítások megszervezésében.

Emlékirat a magyar ipar fejlesztése ügyében (1880) című röpirata is nagy figyelmet kapott, melyben a hazai, illetve kiviteli iparágak átalakításáról és fejlesztéséről, új iparok bevezetéséről, adókedvezményekről, ipartörvényekről is értekezett. Zichy az iparfejlesztés alapjának a képzést tekintette, egyik legfőbb célja a tanoncoktatás korszerűsítése volt: 86 városban szervezett alapfokú ipariskolákat. Foglalkozott a munkásság szociális helyzetével is. 1881-ben az Országos Iparegyesület elnökévé választották. Javaslatai hasznosításával jött létre 1883-ban a fővárosban a Technológiai Iparmúzeum is, amelynek végül felügyelő bizottsági elnöke lett. Az elhangzottakból kifolyólag érdemelte ki a korábban említett „ipar gróf” ragadványnevet.

A gróf rendkívül sokszínű közéleti tevékenységet folytatott: a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, illetve a Történelmi Társulat és a Földrajzi Társaság tagja volt, számtalan jótékonysági rendezvényt támogatott, de foglalkoztatta a múzeumügy is. 1873–1876-tól részt vett a Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet munkájában, így kiállítást és régészeti ásatásokat szervezett, számos műtárgyat adományozott az egyletnek (a társulat a Szent István Király Múzeum elődje). Szerepet vállalt az egykori Zichy-palota (későbbi Magyar Király Szálló, majd Velence Szálló, jelenleg Hotel Magyar Király) mellé épített Városi Színház létrehozásában, 1876-tól az intézmény vezetéséhez kapcsolódó feladatokkal is megbízták (1884-től lényegében ő felügyelte a színházat irányító részvénytársaság munkáját, 1893-tól annak elnöki tisztét is betöltötte). A folyamatosan nehézségekkel küzdő intézményt a társaság 1897-es felszámolásáig segítette. Mindezek mellett 1893-tól egészen haláláig a székesfehérvári Vörösmarty Kör elnöke volt.

Jenő gróf életének legizgalmasabb részét expedíciói jelentették (már ifjú korában részt vett egy kaukázusi utazáson a Széchenyi család tagjaival). Az 1890-es években egyre többet foglalkoztatta a Kaukázus és Belső-Ázsia tudományos megismerése. Három nagyobb expedíciót szervezett és azokra több tehetséges tudóst is magával vitt – saját költségén –. 1895-ben Odesszából kiindulva a cserkeszek földjére, 1896-ban a Kaukázuson át Buharába és Szamarkandba mentek a lelkes kutatók. A harmadik alkalommal Tbilisziből indultak, Szibériát és a Bajkálon túli vidéket átszelve Mongólián és Észak-Kínán át jutottak el végül Pekingbe. Zichy és csapata azokat a régészeti, embertani és néprajzi nyomokat akarta felkutatni, amelyek a magyarság oroszföldi vándorlását igazolják. Saját szavaival élve Zichy a „hun maradékok felkeresését” tűzte ki célul. Tudományos eredményeiket társaival több kötetben publikálták. Mindhárom alkalommal gyűjtőmunkát folytattak. Hazatérésüket követően a néprajzi, régészeti, természetrajzi anyagot az első két expedíciót követően dr. Jankó János néprajzkutató, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője és Pósta Béla régész dolgozta fel (ők nem vettek részt a két úton). A harmadik utazáson már egy sor tudós kísérte Zichyt, így a gyűjtőmunka tudatosabban zajlott, ami a későbbi feldolgozást is könnyítette. Zichyt Jankó és Pósta mellett többek közt Pápay József nyelvész és Csíki Ernő zoológus kísérte a szakmai vitával is tarkított útra. Tudományos munkáját és mecénási tevékenységét elismerendő 1898-ban a Magyar Földrajzi Társaság, 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia választotta tiszteletbeli tagjává.

Az expedíciók során összegyűlt – feltárt, illetve vásárolt – műtárgyakkal kiegészült családi képző- (a korabeli hazai kortárs művészet mecénása volt) és iparművészeti kollekcióját közkinccsé kívánta tenni, ezért a fővárosban magánmúzeumot alapított, amit 1906-ban kelt végrendeletében Budapestre hagyta. A gróf Meránban (Merano, Olaszorzág) hunyt el 1906. december 26-án. Örökségének sorsa lassan rendeződött. A magánmúzeumi gyűjtemény 1921-ben a Verpeléti út 3-ba költözött és a Zichy-múzeum nevet vette fel. A Lágymányos városrészen található nagy bérház első emeletén, egymásba nyíló termekben, az anyagot enteriőrszerűen mutatták be a Zichy Ödön és Jenő által megteremtett kollekciót (Ödön gyűjteménye a Bécsben található palotájukban volt látható évekig és a császárváros egyik látványosságának számított). Az apa gyűjteménye főként itáliai, németalföldi, és néhány francia és magyar mester (id. Markó Károly, Mészöly Géza) alkotásaiból állt (270 festmény és szobor), ez egészült ki az expedíciókból származó tárgyi anyaggal. A városközponttól távol eső kiállítást azonban aránylag kevesen látogatták; így 1933-ban, a Fővárosi Képtár megalakulásakor a Károlyi-palotába költözött át a gyűjtemény. 1945 után a régi anyag a Szépművészeti Múzeumba, a magyar pedig a Fővárosi Képtár (jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum filiáléja) gyűjteményébe került.

Szerző: Szima Viktória

Felhasznált irodalom:

• Demeter Zsófia (szerk.): A „Zichy-expedíció”: (tanulmánykötet)
• https://www.kozterkep.hu/15225/vorosmarty-mihaly
• Iskolai értesítők, Székesfehérvár - Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium
• jelesnapok.oszk.hu
• Kontha Sándor (szerk.): Magyar művészet 1919-1945
• Lukács László: A székesfehérvári Ciszterci Gimnázium és a Szent István Király Múzeum
• Magyar Életrajzi Lexikon
• Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig
• Pák Dienes: Vadászattudomány 1.

Gróf Zichy Jenő magánmúzeumának dolgozószobájában (ÚJ Idők, 1901)

Sárpentelei római katolikus keresztelési anyakönyv, 1837

A székesfehérvári Ciszterci Rend Szent István Gimnázium 1849-1850. évi "Értesítvénye"

Gróf Zichy Jenő levele a Fejér megyei törvényhatósághoz (1.oldal)

Gróf Zichy Jenő levele a Fejér megyei törvényhatósághoz (2.oldal)