IV. B. 157. A Gyulai cs. kir. Politikai Szolgabíróság iratai 1853–1859

Az abszolutizmus kori 1854–1860 között működő vegyes szolgabíróságoktól eltérően a Gyulai úgynevezett politikai szolgabíróságként működött. Közigazgatási feladatokat látott el, igazságszolgáltatási ügyek nem tartoztak hatáskörébe. A szolgabíróság munkájának legjelentősebb hányadát a rendészeti ügyek képezték. Ezen feladatának ellátásához igénybe vette a csendőrség és a katonaság segítségét. A közbiztonság és a rend fenntartása mellett végrehajtotta a törvények, rendeletek utasításait, felügyelte a népesség nyilvántartását, az összeírások, anyakönyvek, nemességi ügyek vezetését, ellenőrizte a kivándorlást. Katonai ügyek terén felügyelte az újoncozást, a hadsereg ellátását, a szabadságolt és hadirokkant katonák nyilvántartását. Ellenőrizte a településhatárok kijelölését és megtartását. A községi elöljárókat állásukból felfüggeszthette, illetve elbocsáthatta. A szolgabíróság egészségügyi és építészeti feladatokat is ellátott. A Gyulai járás szolgabírói tisztségét ebben az időszakban Csiky Lajos viselte.

A fond anyagát segédkönyvek képezik, egyéb iratanyag nem maradt fenn. Ennek ellenére az iktatókönyvként is funkcionáló beadványi jegyzőkönyvek részletes tárgybejegyzése és az ügyben tett intézkedést rögzítő bejegyzés számos információval szolgálhat a kutató számára. Tájékozódni lehet az elintézett ügykörökről, a korabeli társhatóságokról, székhelyükről, tisztviselőikről.

A fond két állagból áll. Az a) állaghoz egyetlen elnöki iktatókönyv tartozik.

A b) állag beadványi jegyzőkönyveket (iktatókönyveket) és mutatókönyveket tartalmaz.
 

a) Elnöki iratok       1856
    1 kötet = 0,06 ifm 
    1. kötet  Iktatókönyv       1856
 
b) Általános iratok

       1854–1859
    12 kötet = 0,72 ifm 
    1–7. kötet  Beadványi jegyzőkönyvek (iktatókönyvek)       1855–1859
    8–12. kötet  Mutatókönyvek       1854–1859
  
Összesen: 13 kötet = 0,78 ifm