A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2015. évi vándorgyűléséről
A konferencia orosz előadói a magyar hadifoglyok helyzetét az első világháborúban, az 1944-1957 közötti és 1957 utáni szovjet-magyar kapcsolatok új kutatási lehetőségeit és irányait, az 1956. évi magyar forradalom, valamint a csehszlovákiai magyarság 1944-1949 közötti történetére vonatkozó, oroszországi levéltárakban található forrásokat érintették.
"A levéltárosok természetes felelőssége és kötelezettsége a más országokban őrzött magyar kulturális érték fennmaradásának elősegítése és megismertetése" - mondta megnyitó beszédében Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke. "Európai szinten is kiemelkedik például az e cél érdekében folytatott magyar-román levéltári együttműködés" - tette hozzá.
Seres Attila levéltári delegátus, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője hiánypótló rendezvénynek minősítette a levéltáros vándorgyűlést, ahol a legszélesebb körű szakmai nyilvánosság előtt nyílt lehetőség a téma megvitatására. A magyar szakemberek számos kérdésre választ kaphattak, többek között az oroszországi irattitkosítás szabályozásáról és a titkosítás alóli feloldás folyamatáról. Seres Attila elmondta: óriási a nemzetközi tudományos érdeklődés az orosz levéltári anyagok iránt, amelyek célirányos és szisztematikus feltárása nélkülözhetetlen. A szakember szerint egyre több forráscsoport vonható be a kutatásba, azonban csökken az oroszul beszélő, illetve az orosz nyelvű iratokat elemezni, értelmezni tudó magyar kutatók száma. "Ez a súlyos szakmai deficit legitimálja a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet működését tudománypolitikai téren" - mutatott rá Seres Attila. A levéltári delegátus beszámolt arról is, hogy az elmúlt 3 évben összesen csupán 8 magyar kutató kapott ösztöndíjas lehetőséget oroszországi levéltári kutatásokra.
Seres Attila a konferencián jelentette be, hogy közel 30 orosz történész-levéltárost tömörítő baráti kör jött létre a Moszkvai Magyar Levéltári Intézetben a szakmai partnerkapcsolatok elősegítésére.
A kutatások folytatását szolgálja a működését 3 éve szüneteltető magyar-orosz levéltári vegyesbizottság idén várható ülése is - ezt Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója jelentette be a rendezvényen. Jelenleg azokat a konkrét kutatási projekteket gyűjtik, amelyek kijelölhetik a következő időszak kétoldalú tudományos együttműködésének irányait.
A rendezvény megnyitóján Závogyán Magdolna, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, valamint Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora is köszöntötte a levéltárosokat. Itt adták át az egyesület által alapított Dóka Klára-díjat is a kiemelkedő munkát végző levéltári munkatársak számára. Idén első alkalommal határon túli magyar levéltáros is díjat kapott: Kutassy Ilona, a beregszászi levéltár korábbi vezetője az ukrán-magyar levéltári szakmai együttműködés kialakításában, fenntartásában végzett több évtizedes elkötelezett munkája elismeréseképpen vehette át a kitüntetést.
A vándorgyűlés július 7-8-án folytatódott: a keddi plenáris ülés és a szerdai tematikus szekciók témája a II. világháború történetének levéltári vonatkozásai voltak. Nemzetközi szekció keretében pedig a környező országok és az Orosz Föderáció levéltárainak kapcsolatait, közös projektjeit, az iratfeltárások és az együttműködések helyzetét tárgyalták a szakemberek Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, valamint Szlovénia képviselőinek részvételével.
Magyarország és az Orosz Föderáció között jelenleg két megállapodás van érvényben, amelyek a magyar-orosz levéltári együttműködést szabályozzák. Az elsőt 1992-ben kötötte meg a két ország kormánya az állami levéltárak együttműködéséről. 2001-ben pedig tárcaközi megállapodás született a Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ Levéltári Intézete tevékenységével összefüggő feladatokról. Ezt követően alakult meg a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet, amely egyedülálló tudományos háttérintézmény a szovjet blokkba tartozó egykori szocialista országok között. Az Intézetnek saját tudományos kiadványsorozata is van Orosz levéltári források magyarul címmel.
forrás: OST
Új hozzászólás