Engel Pál – C. Tóth Norbert: Itineraria regum et reginarum (1382–1438) Subsidia ad historiam medii a

Engel Pál – C. Tóth Norbert: Itineraria regum et reginarum (1382–1438) Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 1.

/Királyok és királynék itineráriumai (1382–1438) Segédletek a középkori magyar történelem tanulmányozásához 1./

Zsigmond király és császár (1382–1437) itineráriumát készítette Engel Pál. Kiegészítette, szerkesztette és mutatóval ellátta C. Tóth Norbert.

Mária királynő (1382–1395) és Borbála királyné (1405–1438), Zsigmond király és császár feleségei, valamint Erzsébet (1382–1386) királyné, I. Lajos király özvegye itineráriumait készítette, szerkesztette és mutatókkal ellátta C. Tóth Norbert.

A magyar politika- és eseménytörténet, legyen az középkori vagy éppenséggel újkori, egyik fontos, ha nem a legfontosabb pillére az uralkodók és tisztségviselőik, illetve egy-egy korszak fontos szereplőinek itineráriuma. Az itinerárium szó alatt alapvetően két forrástípust értünk. Az egyiket, amelyet zarándokok, kereskedők és utazók készítettek; ezeket mai fogalmaink közül az útikalauz szóval jellemezhetjük. A másik utólag, mesterségesen összeállított segédlet, amelyet az előbbiek hiányában Magyarországon is el lehet és kell készíteni, valamint fel lehet és kell használni. E kutatási segédlet egy személynek egy meghatározott időszakban (például tisztségviselése alatt) megtett útjait, azaz ismert tartózkodási (vagy keltezési) helyeinek összeállítását tartalmazza, amely alapján megállapítható, hogy a vizsgált személy mikor és hol tartózkodott. A jelen kötetben két uralkodó Mária királynő és Zsigmond király itineráriuma szerepel. Habár a könyv címében szereplő korszakban három koronás királya volt Magyarországnak, mégis II. (Kis) Károly itineráriumát nem találhatja meg az olvasó. Ennek oka az, hogy Károly 39 napos uralma alatt (1385. dec. 31–1386. febr. 7.) a koronázást leszámítva mindvégig Budán tartózkodott. Ellenben politikatörténeti okokból helyet kapott a munkában az elhunyt (I.) Lajos király feleségének, Erzsébet özvegy királynénak és Zsigmond király és császár második feleségének, Borbála királynénak az itineráriuma. – Mária királynő, Erzsébet és Borbála királynék esetében átnézésre került minden általuk kiadott oklevelet, így az ő itineráriumaik szinte teljesnek mondhatók, levéltári források révén már aligha bővíthetők jelentős mértékben. Zsigmond király itineráriuma, főleg az 1423-as év utáni időszakra bővíthető és pontosítható maradt. Azonban a fel nem dolgozott anyagból nyerhető adatok mennyisége az egészhez képest oly kevés; továbbá, mivel a Zsigmondkori Oklevéltár munkálatai rövid időn belül nem jutnak el 1437-ig, ezért az itineráriumok közzétételét tovább halogatni nem lett volna érdemes. Az itineráriumokhoz helynévmutatók tartoznak, amelyek felépítése a következő: Minden benne szereplő helynévnek zárójelben közli a mai hivatalos nevét, amennyiben megállapítható volt. A nem magyarországi helynevek meghatározásában rendszerint a mai országot – vagy annak részét – tünteti fel. Kurzívan szerepelnek azok a helynevek, amelyeket egyelőre nem sikerült azonosítani. Ország- vagy területnév akkor szerepel a mutatóban, ha az itinerárium forráshelye csak azt nevezi meg. A helyneveknél található adat(ok) nem – mint az megszokott – oldalra vagy sorra, hanem az ott tartozkodási időre utalnak, megadva azt, hogy az uralkodó vagy a királyné mikor volt ott. Ezáltal azonban a helynévmutató lehetőséget ad a visszafelé keresésre, azaz, ha valaki arra kiváncsi, hogy egy adott településen mikor tartózkodott az illető személy, akkor azt is megtalálhatja. (Ez különösen fontos a pontosabb napi keletet vagy évet nélkülöző adatok esetében.)

Mária királynő, Erzsébet és Borbála királynék itineráriumaihoz, mivel azokban az összes, általuk kiadott oklevél adata felhasználásra került, személynévmutató is tartozik. E mutatóban megtalálhatók az egyes okleveleken szereplő relatorok nevei, továbbá helyet kaptak a különböző kancelláriai feljegyzések is (commissio propria, deliberatio baronum).