Tuza Csilla

Ember Győző-díj 2020

magyar

A rendhagyó módon, szűk körben átadott elismerést dr. habil. Szabó Csaba távollétében dr. Germuska Pál, az MNL országos levéltári főigazgató-helyettese nyújtotta át a díjazottnak. Tuza Csilla 1994 óta az Országos Levéltárban dolgozik, az egykori Feudáliskori Kormányszervek (a jelenlegi 1945 előtti Kormányszervek) Főosztályán, mint az Abszolutizmuskori Közigazgatási és Pénzügyigazgatási Levéltár és a Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok referense.

Beszámoló Tuza Csilla és Veszprémy László új könyveinek bemutatójáról

magyar

A nagy számban megjelent hallgatóságot L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkára köszöntötte, aki rövid bevezetőjében méltatta a két kötetet, egyben röviden bemutatta a két szerzőt. Az esemény megnyitását követően Jeney-Tóth Annamária kapott szót, aki Tuza Csilla Állami céhszabályozás, céhpolitika III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt című magyar és német nyelven megjelent munkáját ismertette a nézőkkel.

Kettős könyvbemutató a Magyar Nemzeti Levéltárban

magyar

A Magyar Nemzeti Levéltár tisztelettel meghívja Önt 2019. március 5-én (kedden) 11.00 órai kezdettel Tuza Csilla Állami céhszabályozás Magyarországon III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt. Zunftregulierung in Ungarn während der Regierungszeit von Karl III. und Maria Theresia és Veszprémy László Történetírás és történetírók az Árpád-kori Magyarországon (XI-XIII. század közepe).

Állami szolgálat, közszolgálat a 19. század közepén

magyar

A közszolgálat egyidős az állam megjelenésével, hiszen mindig is szükség volt olyan írástudó rétegre, mely ellátja az államigazgatási teendőket, és lojális a rendszerhez, amelytől megélhetése függ. Habár a történelem folyamán nem mindig köztisztviselőknek hívták őket, mégis évszázadok óta ők biztosították az államigazgatás gördülékenységét, egyáltalán működését.

Párizsi divat Budapesten

magyar

A divat fogalma a 17. századi Franciaországban alakult ki, a Napkirály Napnál is fényesebb udvarában. Minden európai udvar követendő példának, mintának tekintette a francia udvari szokásokat, báli ruhákat, mulatságokat. A 18. században már egyértelműen Párizs diktálja a divatot, Madame Pompadour, majd Marie-Antoinette ruhakölteményeit, hajviseletét mindenki utánozza.

Haynau, a fejgörcsök embere

magyar

A szabadságharc leverése után Ferenc József nem tekintette Magyarországot alkotmánnyal rendelkező királyságának. Miután a Függetlenségi Nyilatkozatban Kossuthék kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, a trónfosztott király úgy vélte, az ország eljátszotta alkotmányos jogait. (Ne felejtsük el, Ferenc Józsefet V. Ferdinánd lemondása után nem koronázták magyar királlyá!)

Merénylet Ferenc József ellen

magyar

Ferenc József nem tartozik legnépszerűbb királyaink közé. Ennek oka, hogy uralkodása kezdetét beárnyékolta az 1848/49-es szabadságharc leverése, és az azt követő önkényuralom időszaka, uralkodása vége pedig a Monarchiát elpusztító háborúba, majd ennek következtében a történelmi Magyarország feldarabolásába torkollott.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Tuza Csilla csatornájára