Beszámoló Tuza Csilla és Veszprémy László új könyveinek bemutatójáról
A nagy számban megjelent hallgatóságot L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkára köszöntötte, aki rövid bevezetőjében méltatta a két kötetet, egyben röviden bemutatta a két szerzőt. Az esemény megnyitását követően Jeney-Tóth Annamária kapott szót, aki Tuza Csilla Állami céhszabályozás, céhpolitika III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt című magyar és német nyelven megjelent munkáját ismertette a nézőkkel. A Debreceni Egyetem adjunktusa kiemelte, hogy a Tuza Csilla doktori értekezésén alapuló műve rendkívül alapos levéltári kutatásra épül. A sok mikrotörténeti adat felhasználása mellett a könyv egységes képet tár az olvasó elé a magyarországi céhek XVIII. századi állami szabályozásáról. Megjegyezte továbbá: a mű leszámol azzal az Eckhart Ferenctől származó nézettel, mely szerint Magyarország a Habsburg-birodalom elmaradott területe lett volna, amelyet alkalmatlannak nyilvánítottak a további gazdasági fejlesztésre, mivel a szerző arról is ír, hogy a céhek megreformálását követően megnyílt az út a manufaktúraipar számára.
Bagi Dániel Veszprémy László Történetírás és történetírók az Árpád-kori Magyarországon címmel megjelent magyar-angol nyelvű könyvéről szólva rámutatott, hogy a mű általános erénye a historiográfiai áttekintés, amely nemzetközi kutatási eredményekre is reflektál. A kötet tartalmát ismertetve röviden beszélt arról is, hogy a szerző több kérdéskört vizsgált meg: többek között a korabeli történetírói források műfajait, a kérdéses munkák eredetét, valamint azt, hogy a XI-XII. század fordulóján az invesztitúraharc következtében miként változott, aktualizálódott a királykép. Konklúzióként a kötetet bemutató Bagi Dániel úgy fogalmazott, hogy Veszprémy László egy jelentős témát foglalt össze monografikus igénnyel, amely munkát az egyetemek MA- és PhD-képzésben részt vevő hallgatói kézikönyvként is hasznosíthatnak.
Az eseményen jelen lévő szerzők köszönetnyilvánítása után magáról a Rerum Fides-ről ejtett pár szót Kincses Katalin Mária sorozatszerkesztő. Felidézte, hogy egy konferencia kapcsán született meg az ötlet, mivel a nyugati országokban nagy az igény az új magyar kutatási eredményekre. Hangsúlyozta: a cél az, hogy évente 1-2 kötet jelenhessen meg a sorozatban, azonban idén saját, a magyarországi gyógyítás XVI-XVIII. századi történetét bemutató műve is meg fog jelenni harmadik kötetként. 2020-ban pedig Fiziker Róbert XX. századi német-magyar, valamint Tóth Ferenc XVIII. századi francia-magyar kapcsolatokat vizsgáló könyvei kerülnek kiadásra a Rerum Fides sorozaton belül.
Új hozzászólás