A nehezen megvalósult álom: Petőfi-szobor Gödöllőn

2023.02.10.
Folytatódik sorozatunk, amely során Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára készülve levéltárunk munkatársai bemutatnak egy-egy érdekes történetet. Februárban a gödöllői Petőfi-szobor félévszázados történetét ismerhetik meg.

A századforduló elején a gödöllői Petőfi szoborbizottság a következő kéréssel fordult Beniczky Lajoshoz, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei alispánhoz:

„Nagyságos Alispán Úr!”

„A haza Tyrteusának* Petőfinek szobrot akarunk állítani.
Alulírott azon kérelemmel járul Nagyságos Alispán Úr elé, miszerint a gyűjtésre engedélyt s a gyűjtőívek (250 db) kibocsátását engedélyezni méltóztassék.”

Kelt. Gödöllőn, 1902. szeptember 10-én.

Nagyságodnak alázatos szolgája 
A gödöllői Petőfi szobor biz. nevében 
Polner Zoltán
végrh. biz. elnökf
 
* A korszakban Petőfi Sándort gyakran hasonlították Türtaiosz
 (latinosan Tyrtaeus) spártai harci elégia költőhöz, aki a Kr.e. 7. században élt.

HU-MNL-PML IV. 408. b. 7419/1903.
 
 

HU-MNL-PML IV. 408. b. 7419/1903.


HU-MNL-PML IV. 408. b. 7419/1903.

 
De vajon miért is volt Gödöllő városának szívügye Petőfi kultuszának, emlékének ápolása. Nem véletlen ugyanis Petőfit személyes szálak fűzték Gödöllőhöz. Több alkalommal, 1843-ban és 1845-ben is járt a városban. Első itt tartózkodásának története egy fordítói munka elvégzésével fonódik össze. Nagy Ignác, a Kisfaludy Társaság Külföldi Regénytár című sorozatának szerkesztője két regény fordításával bízza meg. Az egyik Charles de Bernard francia író regénye volt, ami magyar nyelven A koros hölgy címen jelent meg, míg a másik James George Payne Rainsford 900 oldalt kitevő történelmi regénye a Robin Hood. A költő 1843. augusztus 29-én többek között a Grassalkovich-kastélyba is ellátogatott, ugyanis nevét megőrizte a kastély vendégkönyve. Ezenkívül két itt született verse köthető a városhoz, a Merengés (1843. augusztus vége) és a Temetőben (1843. szeptember). Másodjára 1845-ben időzött hosszabban Gödöllőn, ekkor barátja Erdélyi Ferenc református lelkész hívására utazott el a fővárosból vidékre. A költő itt barátjánál ismerkedett meg Mednyánszky Bertával, a Grassalkovich-uradalom jószágkormányzójának lányával. Mindösszesen kétszer vagy háromszor találkoztak szinte alig ismerték egymást, a lány azonban elfogadta és viszonozta a költő közeledését. Hazautazása után a rövid ismertségük ellenére Petőfi levélben kérte meg Berta kezét, de édesapja Mednyánszky János elutasította és eltiltotta lányát a költőtől. A hirtelen fellobbant, majd eltiltott szerelem emlékére születik meg a „Szerelem gyöngyei” c. verseskötet, aminek ihletője köztudottan Mednyánszky Berta volt.


Ezt követően a folyamodvány alispáni felterjesztéssel a Minisztertanács elé került napirendre, majd onnan rövidesen Beniczky Ferenczhez (1890-1905), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjához, mivel a szobor költségeinek fedezésére nem helyi, hanem országos szintű adománygyűjtési engedélyt kértek a szoborbizottság tagjai. 


HU-MNL-PML IV. 401. b. 1010/1902.

 

Válaszlevelében kitért arra, melyet 1902. november 18-án írt Széll Kálmán miniszterelnöknek, aki akkoriban a kormányfői és a belügyminisztériumi feladatokat egyszerre látta el, hogy bár a Gödöllőre szánt Petőfi-szobor felállítása nemes szándék, de nem országos, hanem csak helyi érdekeltséget takar. Az ország lakossága a különböző célú gyűjtésekkel már amúgy is túl lett terhelve, a rossz gazdasági viszonyok mellett pedig nem indokolt a kezdeményezés támogatása.

HU-MNL-PML IV. 401. b. 1010/1902.

 

A beterjesztésről a Magyar Királyi Belügyminisztérium részéről 1903. február 5-én születik végleges határozat, amely során a következőt állapítják meg:

„hogy miután kisebb méretű egyes községben felállítandó szobor nem közérdekű emlék, hanem helyi szépészeti értékkel bír, ezen czél pedig nem minősíthető olyannak, melynek megvalósítása országos gyűjtés engedélyezését – indokolttá tenné és így szűkebb körben eszközlendő gyűjtés – által is megvalósítható a kért országos könyöradományi gyűjtés nem engedélyezhető. Megjegyzem azonban, hogy semmi kifogásom sincs az ellen, hogy említett czélra a vármegye területén adománygyűjtés engedélyeztessék.

 

HU-MNL-PML IV. 408. b. 7419/1903.
 

HU-MNL-PML IV. 408. b. 7419/1903.
 

Ezután a döntés után hosszú-hosszú évekig  szóba sem kerül egy Petőfi-szobor felállítása Gödöllőn, majd az 1848/49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából a kezdeményezés új lendületet kap. Végül Csiba József volt az, aki felkarolta a szoborállítás ügyét és 1954-ben megalapította a Petőfi-szobor Társadalmi Bizottságot. Gyűjtésbe kezdett, viszont a közadakozás során felajánlott adományok csupán arra voltak elegendők, hogy a kőfaragó elkészítse a talapzatot. A szükséges pénzösszeg jelentős részét végül Erdey-Grúz Tibor szerezte meg - a körzet országgyűlési képviselője és Magyarország oktatási minisztere -, akinek sikerült kiharcolni az állami támogatást, így hosszú-hosszú évek kemény munkája után végre valahára elkészülhetett az emlékmű. Az avatóünnepségre 1955. augusztus 21-én került sor, ahol leleplezték a készítéssel megbízott Turáni Kovács Imre alkotását, egy 2,5 méter magas egész alakos Petőfi-szobrot.  

(https://www.kozterkep.hu/12628/petofi-sandor)
 

Érdeklődők figyelmébe szeretném ajánlani, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárnak köszönhetően nemrégiben került átadásra egy adatbázis, amely Tarjányi József helytörténész, Petőfi-kutató több évtizedes gyűjtőmunkáján alapul és a Petőfi Sándorral kapcsolatos magyarországi, valamint külföldi emlékhelyek listáját gyűjti egybe. Az adatbázisban jelenleg 416 szobor, 180 emlékmű és 145 emléktábla szerepel közel 20 országból. Az egyes rekordok tartalmazzák az adott alkotás címét, pontos helyét, típusát, ha ismert, az emlékmű alkotóját, az állító szervezet nevét, valamint az alkotás keletkezésének idejét. Az adatbázis továbbá közli az egyes emlékhelyek Google-térképre vetített GPS-koordinátáit, illetve számos esetben az azok anyagára, méretére, állapotára vonatkozó adatokat is.

Adatbázis innen érhető el: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/petofi-emlekmuvek

í
rta: Pálfi Ádám

Források:

HU-MNL-PML IV. 401. b. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának iratai - Általános iratok. 1010/1902.

HU-MNL-PML IV. 408. b. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának iratai - Közigazgatási iratok. 7419/1903.

Felhasznált Irodalom

G. Merva Mária: Petőfi Gödöllőn. In: A Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Értesítője (2000-2001). Aszód, 2002. 124-127. old.

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és kora. 1823-1849. Életrajzi album. Budapest, 1998.

Kerényi Ferenc: Tények és legendák Petőfi Sándor gödöllői tartózkodásairól. In: ’48 kultusza, Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllő, 1999. 55-62. old.

Varga Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai. Budapest, 2000.

Varjas Károly: Petőfi-szobrok hazánkban és határainkon túl (1850-1988). Antikva kiadó, Budapest, 1989.

 

Utolsó frissítés:

2023.02.21.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges