A Biedermann család ékszerdoboza I. - A mozsgói kastély története
A BIEDERMANN CSALÁD ÉKSZERDOBOZA I. – A MOZSGÓI KASTÉLY TÖRTÉNETE
A hónap dokumentumának a mozsgói kastélyról fennmaradt tervrajzokat választottam. Baranya vármegyét illetően szórványosan rendelkezünk információval a kastélyok történetével kapcsolatosan, ezért e hiány pótlására ismertetem a Biedermann család mozsgói kastélyára vonatkozó levéltári forrást.
Mozsgó Baranya vármegye nyugati szélén, a Zselic lankái és a Mecsek dombjai között helyezkedik el. A települést a török hódoltság után pusztaként említik a források, majd a 18. század közepétől kezdett újra betelepülni, eleinte horvát, majd német telepesekkel.[1]
Az első birtokosa Sárközy János. A család azonban hamar elvesztette befolyását és az adósságok miatt el kellett adniuk a birtokot. 1750 körül a Batthyány család vásárolta meg a területet.[2]
1766-ban önálló jobbágyközséggé vált, melynek földesura hg. Batthyány Károly volt, 1776-ban pedig gr. Batthyány Tivadar, majd gr. Batthyány Kázmér[3] volt.
Mozsgó a kataszteri térképen[4]
Az 1840-es évektől a Biedermann család folyamatos kölcsönöket folyósított gr. Batthyány Gusztávnak, amely révén a mozsgói birtok fokozatosan átkerült a Batthyány család adósságainak kiegyenlítése fejében a Biedermann család tulajdonába.
Biedermann Simon[5] volt, aki megszerezte a mozsgói birtok jelentős részét.[6] Eleinte Gusztáv[7] és Simon nem osztotta fel egymás között a földeket, erre csak később került sor, melynek során Gusztávé lett az üszögi rész, Simoné a mozsgói, de úgy, hogy abban Gusztávnak is volt tulajdonrésze. Ennek az indoka valószínűleg az volt, hogy az üszögi rész az erdő- és legelőelválasztások után aránytalanul kisebbé vált.
Simon birtokait, fiai, Ottó[8] és Rudolf Károly Félix (későbbiekben: Rezső)[9] örökölte. 1893-ban végül megosztották a birtokokat, így került Ottóhoz Mozsgó és Endrőc, Rezsőé lett Almamellék, Dencsháza, Okorág és Hobol.
A családok megtelepedésének kézenfekvő következménye volt, hogy lakóhely céljából kastélyépítésbe kezdtek, Ottó Mozsgón, Rezső Szentegáton.[10]
A mozsgói kastély helyén korábban egy klasszicista stílusú kúria állt, melyet elbontottak. Az új épületet Lechner Ödön tervezte, aki ebben az időszakban hagyta el a francia eklektika motívumait és tért át a historizáló stílusra, melynek elemei neoreneszánsz elemekkel is kiegészültek. A homlokzatot timpanon, lizénák és díszvakolat tagolták, a belső terekben stukkók, díszfa burkolatok voltak jellemzőek, a tetőt Zsolnay-cserepek díszítették.
Lechner Ödön részletrajza a mozsgói kastély bejáratához[11]
Az épület központja a díszterem volt, mellette kapott helyet a könyvtár, az ebédlő, a női szalon és a biliárdterem is. A berendezéseket pesti és bécsi mesterek készítették. A kastélyhoz gazdasági épületek is tartoztak: istálló, magtár, cselédházak és egy jégverem.
A család nemcsak ideiglenes tartózkodás céljából használta a kastélyt, hanem életvitelszerűen benne lakott. Az ő igényeiket szolgálták a kastély körül lakó cselédek, kertész, sofőr.
A tiszttartó irányítása alatt állt az uradalom, ő igazgatta a gazdaságot, szervezte meg az egyes feladatokat. A tiszttartó alá tartoztak az ispánok, akik az uradalom alá tartozó gazdaságokért feleltek. Ők voltak az uradalmak irányítói, gazdasági akadémiai végzettséggel vagy a gazdasági szakiskolai képesítéssel rendelkeztek, a kastély körül éltek külön uradalmi lakásokban.
A tiszttartók rendelkezésére úgynevezett tiszti kocsisok álltak, akik rendszerint egylovas, kétkerekű bricskával[12] fuvarozták őket. A segédtisztek irányítása alá tartoztak a mesteremberek mint a kőműves, ács, asztalos, akik az uradalmi épületek és a kastély közvetlen fenntartását szolgálták.[13]
A kastélyhoz tartozott egy 8–10 hektáros park is, amely angol stílusban került kialakításra. A park központi eleme egy mesterségesen duzzasztott tó volt, amelyet a Sövény-patak ágainak elterelésével hoztak létre. A tó közepén egy kis sziget állt, ahova egy fahíd vezetett.
A parkban sétautakat, pihenőket, látványos facsoportokat és ritka díszfákat telepítettek: mocsárciprus, japánakác, vadgesztenye és hárs alkotta a fás vegetációt. A park látványosságai közé tartozott még a japánhíd, a tölgygerendás fürdőház, az uzsonnázó pavilon („gomba”), a hattyúház, a díszlépcső és a kilátópont is. Az arborétumszerű telepítés esztétikai és gazdasági célt is szolgált: a tóban halakat tenyésztettek, a parkban vadat tartottak. Ma a park területe 7,8 hektár és természetvédelmi oltalom alatt áll.[14]
A mozsgói kastély parkjának tervezésére Schilhan Józsefet, gróf Széchenyi Dénes somogyvári uradalmának kertészét kérte fel a család.[15]
A kastélypark
A kastélypark déli részén helyezkedik el a Biedermann család sírkápolnája. Az épület Kirschstein Ágoston tervei alapján készült. 1909-ben szentelték fel Biedermann Ottó emlékére.[16]
A sírkápolna
1917-ben egy tűzeset jelentős károkat okozott a kastélyban. Az épület padlásterében az ünnepi tűzijátékokhoz raktározott rakéta stb. anyag rövidzárlat folytán meggyulladhatott és az épület tetőzete, ablakai, ajtajai, belső nemes anyagú faburkolata, bútorzatának nagy része elpusztult. A tetőtér leégett, a díszterem mennyezete beomlott, a belső berendezés nagy része megsemmisült. Sándy Gyula és Szepesy Sándor építészek közreműködésével végzett építési munkálatok kezdődtek. Ez az újjáépítés az épület külső falazatát az ornamentikával, Zsolnay-féle díszcserepekkel, tetődíszekkel együtt, teljes egészében helyreállította. A kastély belső részének mintegy harmadát (nagyebédlő, klub szoba, személyzeti ebédlő, munkaszobák és a fölöttük levő ún. manzárd részt[17]) nem vakolták be. Ugyancsak nem állították helyre a volt fogadó szalonok nemes parkettáját, faragott fa falburkolatát és a mennyezet részeit sem.[18]
A szalon a tűzeset előtt
1944-ben a szovjet csapatok bevonulásakor a család nem menekült el (mint a szomszédos Csertőn a Festetics család), hanem helyben maradt és a kastély egy részét a szovjet parancsnokságnak engedte át. Ott tartózkodásuk hosszabb időre megmentette a kastélyt és az uradalmi épületeket a széthordástól.
A kastély felhasználására több javaslat született, mint a körzeti iskola, a Pedagógus Szakszervezet részére üdülő, művelődési otthon, Vöröskereszt, esetleg ifjúsági mozgalom központja lehetett volna.
A Földművelésügyi Minisztérium döntése alapján Állami Traktorvezető képző tanfolyam képzésének helyszíne lett leányok részére. Azonban sikertelensége miatt feloszlatták. A következő évben az épületben mezőgazdasági irányú szakoktatási tanfolyamokat tartottak. A parkot ekkor újra gondozás alá vették.
A kastély környezeti adottságainak kihasználására végül szociális otthon hoztak létre. Ebből kifolyólag a legfontosabb lépés az épület belső átalakítása volt az új intézmény céljainak megfelelően. Kialakították az épületben a – közös és családtagok számára biztosított kétágyas – hálók, a nagy közös ebédlő, közös szórakozásra való helyiségek, kultúrterem, betegrendelő, konyha, étel előkészítő, tálaló, fürdőszobák stb. rendszerét. A szükséges gazdasági és mellékhelyiségekkel összekapcsolták a főépületet. A park átalakítása szintén ekkor kezdődött el.[19]
Az intézmény folyamatosan törekedett a kastélyt és a környezetét érintő állagfenntartásra és fejlesztésre. Az általam választott 1983. évi dokumentum is ékes példája ennek a tevékenységnek.
Keleti homlokzat
Nyugati homlokzat
Északi homlokzat, Északi belső homlokzat
Déli homlokzat, Déli belső homlokzat
Forrás: MNL-BaML-XV.1.a. Gyűjtemények. Baranya megye tervtára. Mozsgó. Biedermann kastély. 1983. 15. d.
A kastély jelenleg is szociális otthonként működik, a park bizonyos részei látogathatóak. A park természetvédelmi oltalom alatt áll, a fái elöregedtek, a korhadt egyedeket folyamatosan vágják.
A kápolna 2021-ben egy felújításon és restauráláson esett át, azóta rendezvényhelyszínként is használják.
A jelenlegi kastély és a park
Máté-Sneff Marianna levéltáros
Levéltári forrás:
MNL-BaML-XV.1.a. Gyűjtemények. Baranya megye tervtára. Mozsgó. Biedermann kastély. 1983. 15. d.
Irodalomjegyzék:
- CSEJDY 2006 = Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor. Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006.
- KAPOSI 2019. = Kaposi Zoltán: Bécstől Szentegátig. A Biedermann família uradalmai a Dél-Dunántúlon (1849–1914). Közép-Európai Közlemények. XII. évf. 2019/1.
- KEMPELEN 1999. = Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. Budapest, 1937.
- LENGYELTÓTI 2010. = Lengyeltóti János: Mozsgó múltjából. Mozsgó, 2010.
- Magyar néprajzi lexikon. I. kötet. Budapest, 1977.
- Pécsi Közlöny = Pécsi Közlöny. 17. évfolyam. 194. sz. 1909. szeptember 29.
- PUSZTAI 1984. = Pusztai László: A magyar építészeti múzeum gyűjteményei 1973-1981. Magyar Műemlékvédelem. Országos Műemléki Felügyelőség Évkönyve 9. Budapest, 1984.
- SZABÓ 1993 = Szabó István—Szabó László: Mozsgó és társközségeinek társadalma In: Madaras László – Szabó László – Tálas László (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. Szolnok, 1993.
Internetes források:
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/somogy-varmegye-153D7/somogy-varmegye-kozsegei-irta-reiszig-ede-dr-a-magy-tort-tarsulat-es-a-magy-heraldikai-es-genealogiai-tarsasag-igazg-valasztmanyi-tagja-kieges-154F7/?page=2
[1] LENGYELTÓTI 2010. 36.
[2] Uo. 36.
[3] gr. Batthyány Kázmér (1807–1854): a liberális irányzat képviselője volt a reformkorban, 1848-ban Magyarország külügyminisztere lett. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, távollétében halálra ítélték.
[4]https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?bbox=1986725.094260072%2C5798517.851897135%2C1987129.97164427%2C5798775.826867597&map-list=1&layers=here-aerial%2C3%2C4
[5] Biedermann Simon (1804–1964): cs. kir. priv. nagykereskedő, bankár. Megalapítója az M. L. Biedermann és Társai nevű bankháznak, az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója.
[6] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/somogy-varmegye-153D7/somogy-varmegye-kozsegei-irta-reiszig-ede-dr-a-magy-tort-tarsulat-es-a-magy-heraldikai-es-genealogiai-tarsasag-igazg-valasztmanyi-tagja-kieges-154F7/mozsgo-15682/ (2025. 06. 26.)
[7] Biedermann Gusztáv (1819–1880): üszögi uradalom tulajdonosa, 1867-ben magyar nemesi címet kapott.
[8] Biedermann Ottó (1852–1905): mozsgói uradalom birtokosa.
[9] Biedermann Rudolf Károly Félix (1854–1938): szentegáti uradalom birtokosa. Adományainak és a közösségen belül kiemelkedő közéleti és fejlesztő tevékenységéért Ferenc József bárói rangot, a pápa pedig lovagi címet adományozott neki.
[10] KAPOSI 2019. 105–106.
[11] PUSZTAI 1984. 416. o.
[12] bricska: lengyel eredetű, könnyű, merev karosszériás jármű, amelyet rugókra építve készítettek. Négy személy fért el rajta, beleértve a kocsist is, de hosszú utakra nem használták. Fogatolására 2 lovat használtak.
[13] SZABÓ 1993. 349–350.
[14] www.tortenetikert.hu (2025. 06. 29.)
[15] A morvaországi születésű Schilhan József hat évig Franciaországban tanult, 1871-ben került Somogyvárra, 1900-ban Kaposvár főkertésze lett. Kaposvárott 40 holdas kertészete volt, több mint 10.000 db díszfenyővel, üvegházzal, délszaki növényekkel. A Földvári nyaralótelep parkírozásán kívül számos dunántúli birtokos parkját is ő tervezte, például a zalai Zichy-kúriáét. vagy 1903-ban Somssich Andor mikéi kastélyparkját. Csejdy 2000. 271.
[16] Pécsi Közlöny 1909. szeptember 29. 4.
[17] manzárd: tetőszerkezet alatti padlástér, amelyben szoba/szobák vannak
[18] LENGYELTÓTI 2010. 120.
[19] Uo. 120–121. o.
Új hozzászólás