Levelek a múltból_2025

     
      
Kóta Péter:
Árvaság – nem szegénység
Ez az irat egy a Szapáry grófi családban viselt gyámság dokumentumainak része, a számadás. Gróf Szapáry Miklós özvegye, Nagy Sára 1734. október 28-án adta be elszámolását az 1733. augusztus 12. és 1734. szeptember 17-e közti időszakban fia, Szapáry István tartására tett kiadásairól.
►(Részletek...)
Kovács Eszter Katalin:
„Esküszöm az egy élő Istenre”
– Vas vármegye levéltárnokának esküje 1849-ben
Az 1849. évi átszervezést követően a vármegyei hivatalnokok mindegyikének egységes esküt kellett tennie. A szövegezés minden esetben ugyanaz volt, és a hivatalos irat alján a tisztviselő aláírásával is igazolta az eskü letételét. Vas vármegye alispánjának iratai között csaknem az egész tisztviselői kart érintően fennmaradt ez a dokumentum, köztük Sághy György Vas vármegyei levéltárnoké is.
►(Részletek...)
Wächter Patrik Pál:
„Maitz úr a felelős ezért…”
– bomba szórta szét a Vas Vármegyei Levéltár iratanyagát 80 éve
1945. március 4-én súlyos légicsapás érte Szombathelyt. A légitámadás következtében súlyosan sérült többek között a székesegyház, a püspöki palota, a városháza és többszáz lakóingatlan. Kárt szenvedett a levéltár is: épületének keleti fala leomlott, s mintegy 3000 iratfolyóméter anyagát teljesen szétszórta a légnyomás. Ennek következtében az iratok teljesen összekeveredtek, de nem gyulladtak meg.
►(Részletek...)
Bajzik Zsolt:
Horovitz József szombathelyi főrabbi levelei, 1944-1945
A szombathelyi zsidóság 1944. július 4-ei deportálását követően Mészáros Hugó polgármester 1944. július 10-én hivatalos értesítést küldött a szombathelyi pénzügyigazgatóságnak, hogy a „zsidók elszállítása folytán” gondoskodjanak a hátrahagyott javakról; a zsinagógában, a zsidó iskolákban, az aggok házában lévő értékek leltározásáról, biztonságba helyezéséről és az épületek megóvásáról. Ezzel kapcsolatban Horovitz József főrabbi 1944. augusztus 27-én egy levéllel fordult a város polgármesteréhez.
►(Részletek...)
Bajzik Zsolt:
„Segélykiáltás” a 83. számú sorokpolányi hadifogolytáborból
Magyarországon 1944 őszétől sorra alakultak a gyűjtőtáborok, amelyeket azért létesítettek, hogy a hadifoglyokat jól őrizhető helyeken összegyűjtsék addig, amíg tovább szállíthatták őket egy átmeneti elosztó helyre, majd a Szovjetunióba. A kisebb táborok csak néhány hónapig, míg a nagyobbak 7–9 hónapig is fennálltak. Vas vármegyében Alsópatyon (ma: Rábapaty), a Celldömölk melletti Intapusztán, a Jánosháza melletti Martonfapusztán és a sorokpolányi Gyula majorban létesítettek ilyen, többsoros szögesdróttal körbekerített táborokat.
►(Részletek...)
Pál Ferenc:
Jánosházi pénzhamisítók
Az 1760-as években megjelent osztrák papírpénz új korszakot nyitott a magyar pénzhamisítás történetében. Az 1762 június 15-én forgalomba került 5, 10, 25, 50 és 100 guldenesek – a Wiener-Stadt Bankozettel bankócédulái – nem mutattak értékeltérést a fémpénztől. Ezt később az 1811-es és 1816-os devalváció megváltoztatta, és a leértékelés a papírpénz iránti bizalmat is jelentősen megingatta, amit tovább fokozott az egyre gyakoribbá váló pénzhamisítás.
►(Részletek...)
Feiszt György:
A Szombathelyi Egyházmegye első térképe
A szombathelyi egyházmegye alapító levelét Mária Terézia (1717–1780) császárnő két és fél évszázada, 1777. február 17-én írta alá. Az új egyházmegyét hat újonnan szervezett főesperesi kerületre osztották, központjául Szombathelyt választották. A szombathelyi egyházmegye első egyházi igazgatási térképét, gróf Herzan Ferenc (1735–1804) szombathelyi püspök megbízásából, Kenedics József (1756–1809) térképész, Vas vármegye mérnöke dolgozta ki.
►(Részletek...)
Bajzik Zsolt:
A Haladás Dal-és Önképző Egyesület megalakulása, 1895-1896
Az 1800-as évek elejétől éneklő csoportok jöttek létre Európa-szerte, elsők között a német városokban. Az első magyarországi dalosegyletek vidéken alakultak, itt a soproni és a pozsonyi (1837), valamint a szombathelyi (1850) egyleteket említhetjük. A szombathelyi dalárda 1863-ban alakult újjá és ekkor vette fel a Szombathelyi Dalárda Egyesület nevet.
►(Részletek...)
Kovács Eszter Katalin:
A csókakői major előkerült térképe
2024-ben egy magánszemélytől a vépi Erdődy családra vonatkozó kisebb iratanyag került be az MNL Vas Vármegyei Levéltárába. A zömmel 19. századi anyag a családi gazdálkodás szempontjából jelentős dokumentumokat, térképeket tartalmaz, feldolgozására a restaurálási munkálatokat követően, az idei évben került sor.
►(Részletek...)