Levéltári nap 2022
A dr. Balogh István-emlékérmet idén dr. Barabás László kapta, aki nemcsak Ausztria tiszteletbeli konzuljaként segítette munkatársainkat kutatási eredményeinek szóban és írásban való megosztásával, hanem az országos levéltárügyben is kiemelkedő szerepet játszik. Családjával ugyanis megalapította levéltáros elődjének, Osváth Lajosnak a nevét viselő díjat, amelyet a Magyar Levéltárosok Egyesülete gondoz és oszt ki évente az arra érdemeseknek.
Szakmai munkánk támogatásáért prof. dr. Papp Klára egyetemi tanárnak nyújtotta át Pro-Archivo-emléklapját a levéltár, aki nemcsak munkatársaink képzettségéhez, források iránti érdeklődéséhez járult hozzá, hanem előadásai és évkönyveinkben megjelent tanulmányai révén számtalan alkalommal megosztotta velünk szűkebb régiónkra és az erdélyi Csákyakra vonatkozó kutatási eredményeit.
Dr. Bene János címzetes múzeumigazgató is Pro Archivo-emléklapban részesült. Muzeológusként, a Megyei Honismereti Egyesület és a Magyar Huszár Alapítvány elnökeként a megye, a város és kiemelten 1848–49, valamint a huszárok, tűzoltók történetének megismeréséhez nyújtott nélkülözhetetlen segítséget előadásaival, könyvbemutatóival, évkönyveinkben megjelent tanulmányaival.
Pro Achivo-emléklappal köszöntük meg a számunkra ajándékozott iratot ifj. dr. Olasz Józsefnek és Fogarassy Zoltánnak. Olasz József Barzó Mihály, egykori téglagyáros dokumentumait adta át a levéltárnak, amely iratokból Barzó Mihály élete már igen fiatal korától nyomon követhető, az 1858-ban megkapott himlőoltásától kezdve egészen haláláig. Az iratanyag tematikája elsősorban a téglagyáros munkássága köré szerveződik, de a szerződések, engedélyek és végzések mellett Barzó Mihály iskolai bizonyítványa is megtalálható a dokumentumok között. Fogarassy Zoltán régóta figyelemmel kíséri a megyénkbeli kallódó forrásokat és vásárolja meg, ajándékozza intézményünknek a bennünket érintő iratokat. Legutóbb Gyulaházát, Demecsert és Nyírkarászt érintő, a 19. század közepén keletkezett egyházi iratokkal gazdagította a levéltárat. A dokumentumok között házasságkötést és keresztelést igazoló okmányok, báró Dőryné szőlőbirtokának a demecseri plébániának való átengedéséről vagy a nyírkarászi katolikusok harangadójának befizetéséről szóló iratok találhatók.
A helytörténeti pályázatot ebben az évben is a Jósa András Múzeummal, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesülettel, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének Történettudományi Intézeti Tanszékével és a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle szerkesztőségével közösen írtuk ki. A beérkezett írásokat a zsűri elnöke, dr. Sallai József értékelte. A díjátadó után az 1-3. helyezettek lehetőséget kaptak bemutatni dolgozatukat és kutatási eredményeiket.
A hagyományos helytörténeti pályázatunkon túl idén két további pályázatot is hirdettünk. A „Tisza-story” pályázatunk keretében személyes, a Tiszához és árteréhez kapcsolódó történeteket vártunk a résztvevőktől. „Régen és ma” pályázatunk a diákokat volt hivatott megszólítani, akik a régmúlt és a jelen összehasonlításával mesélhették el személyes élményeiket, családi visszaemlékezéseiket. A díjazottak nyereményei között többek között az Országos Levéltárba szóló levéltár-látogatás is szerepelt.
A levéltári nap részeként megtartott tudományos konferencia témájának középpontjában a vizek és folyószabályozás állt. A konferenciát Novák Veronika előadása nyitotta meg. A szlovákiai vágsellyei levéltár nemrég nyugdíjba vonult igazgatója közel 3 évtizede résztvevője, előadója levéltári napunknak. Minden évkönyvünkben olvasható tanulmányával a nagyszombati térség évszázadainak életébe enged bepillantást. A konferencián „A folyó, ami éltet” címmel tartott prezentációt. Az előadás a Vág folyó alsó szakaszának jelentőségét próbálja bemutatni a fennmaradt levéltári források alapján. A 13. századtól követhetjük, hogyan befolyásolta a folyó az emberek mindennapi életét, munkájukat, milyen előnyöket nyújtott a folyó közelsége, ugyanakkor milyen kötelezettségeket is jelentett a települések földesuraival szemben az itt élők számára. Az előadó a halászaton kívül a folyó mentén található növényzet felhasználására is kitért. A folyó nagyban hozzájárult Vágsellye fejlődéséhez, főleg a 16. században, amikor a királyi naszádosok egyik központja lett a mezőváros. Gyenesei József főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának igazgatója videóelőadásában egy különlegességre, a tiszaugi révre hívta fel a figyelmet, amely ma már nem működik, helyette hídon lehet átkelni a folyón, amelyről talán senki nem gondolná, hogy a 30 km-re fekvő Kecskemét „partjait“ is mosta. Kiss József Mihály, az Országos Vízügyi Főigazgatóság levéltárosa, gyűjteményük érdekes iratainak általános ajánlása mellett arról beszélt, hogy a vízügyi iratok milyen sok mindent árulnak el a köztörténelemről. Szabó Józsefné egy olyan vízügyi szakember, akit nemcsak a jelen és a jövő, hanem a múlt is érdekel. Előadásában a vizeinkről szólt a helyi gyűjtemény anyagának tükrében. Garas Norbert kollégánk a levéltárunkban lévő, vízügytörténetre, társulatokra vonatkozó iratokból adott ajánlót.
A konferencia után a rendezvény könyvbemutatóval folytatódott. A Csatáry György és Kutassy Ilona által jegyzett, „A Beregvármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat iratai” címmel megjelent könyvet a szerzők mutatták be, kitérve a könyv megjelenésének körülményeire és a határon inneni településekről is sok információt adó társulati iratok jegyzékére. Csatáry György videóüzenetben a határon inneni településekre vonatkozó adatokra hívta fel a figyelmet, Kutassy Ilona személyes hangvételű előadásában a könyv keletkezésének körülményeiről szólt.
A levéltári napot „A Szamosközi árvíz, 1970” című adatbázis bemutatója zárta. Az 1970-es árvízre emlékezve Szatmárnémetiben a múzeum reprezentatív kiállítást állított össze, ennek az anyagát mutatta be internetes bejelentkezésében Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese. A kiállítás kapcsán bemutatta azokat az irategyütteseket is, amelyekkel vásárlás révén gyarapodott a múzeumuk. A magyar közgyűjtemények (az MNL SZSZBML, Országos Vízügyi Főigazgatóság Levéltára, Vízügyi Gyűjtemény, Nyíregyháza, Csengeri Helytörténeti Múzeum) őrizetében lévő vonatkozó iratok és a magánszemélyek által ajándékozott dokumentumok is bekerültek az adatbázisba, amelyet készítője, Vegera József és szerkesztője, Kujbusné Mecsei Éva mutatott be.
A levéltári nap tematikájához kapcsolódóan nyílt meg a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény, a VIZITERV Environ Kft. és levéltárunk anyagából összeállított Feledésbe menő vízivilág című kamarakiállítás. Az iratok között az érdeklődők láthatták többek között az 1970-es tiszai árvízről készült eredeti fotókból készült tablókat, iratokat, továbbá Nyíregyháza egyik legimpozánsabb épületének, a Nyírvízpalotának a tervrajzait is. A Vízügytörténeti Gyűjtemény műtárgyai 2022. október 5-ig, a dokumentumok november 1-ig tekinthetők meg a levéltárban.
A kiállítás összeállítói Szabó Józsefné, Nádasi Zoltán és Garas Norbert.
Média:
Új hozzászólás