A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács 1956. október. 29-én elfogadott programját október 30-án címlapon közli a Somogyi Néplap

1956. október 29-én este, a munkástanácsok küldöttgyűlése keretében Kaposvárott megalakították a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanácsot (a továbbiakban: SMFNT), illetve tagjaiból 29 tagú intézőbizottságot választottak. Utóbbi saját berkeiből öttagú elnökséget alakított. Elnöke Gábriel János, az egykori Demokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője lett. Alelnökké választották Kovács Józsefet, az 1945-ös országgyűlési választásokon győztes Független Kisgazda-, Földműves- és Polgári Párt (a továbbiakban: FKgP) egykori tagját, aki egyébként ekkor gazdálkodó volt, dr. Élthes János ügyvédet és Szántó József pártbizottsági osztályvezetőt. Titkárnak Poldesz Albertet, a megyei tanács pénzügyi csoportvezetőjét tették meg, aki egykor szintén az FKgP-t erősítette. Feltételezhető, hogy legalább két körülmény késztette a forradalom helyi résztvevőit a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács újjáválasztására. Az egyik nyilvánvalóan az előző napon bekövetkezett politikai fordulat, a másik pedig az addigi nemzeti tanács megválasztásának viharos és ezért főleg a munkástanácsok által el nem fogadott módja. Az elnökké választott Gábriel János 1948–1949-ben a Demokrata Néppárt listáján országgyűlési képviselő volt. Az eddig megismert források alapján nem találtunk magyarázatot arra, hogy miként kerültek az ugyancsak a volt kaposvári Iparosszékházban tartott 4-500 fős gyűlésre a megyeszékhelyen kívüli megválasztott tanácstagok.

Az SMFNT tagsága a helyi üzemek, vállalatok, és egyéb intézmények küldöttjeiből, valamint a katonaság, a rendőrség, valamint a Magyar Dolgozó Pártja és megyei pártbizottsága, valamint a megyei tanács egyes vezetőiből állt ekkor össze. Az egykori FKgP hat főt delegálhatott, és néhány korábbi szociáldemokratát is bejuttattak ebbe a megyei irányítótestületbe. A hatalmi erőviszonyok eddigre jelentősen megváltoztak Somogy megyeszékhelyén, de gyökeres átalakulás ekkor még nem történt. A forradalmi változások mellett lándzsát törő testületben egyelőre helyet kapott az addigi elnyomó rendszer több képviselője is, köztük nem meglepő módon a fegyveres erőké. Azonban egyre inkább az állampárt számára kezelhetetlenebbül, de még ekkoriban a korábbi vezetés alatt működtek a hatalom intézményei.

Már október 29-én kezdett átbillenni a hatalmi túlsúly a forradalmi erők oldalára, azonban az elementáris erejűként is leírható megmozdulások Somogyban október 30–31.-én jutott zenitjére. A Somogyi Néplap október 30.-án közölte az SMFNT előző napi ülésének állásfoglalását és 21 pontos programját, amit Poldesz Albert szerint ő maga és Nyári Pál esperes-lelkész fogalmazott meg.[1] Tehát ennek szellemiségét tükrözi az SMFNT-nek a Somogyi Néplapban közölt – még október 29-én kelt – állásfoglalása: ekkor szerezhettek tudomást róla Somogy megye településeinek lakói.

A 21 pontban mindenekelőtt a szovjet csapatok kivonását követelték az ország függetlensége és a béke helyreállítása érdekében. A következő három pont Magyarország semlegességének biztosítását szerette volna elérni. Az 5. pontban amnesztiát kértek a szabadságharcosok részére, valamint október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását. Csak ezek után tértek rá a többpártrendszeren alapuló demokratikus választások kérdésére, illetve az Országgyűlés feloszlatására felszólító követelésre. 7. helyen a jobb életkörülmények érdekében jelentős bér- és jövedelememelést tartottak fontosnak. 8.-ként az üzemek, vállalatok munkástanácsi irányítását akarták elérni. A következőben a kisipar és kiskereskedelem létfeltételeinek biztosítása mellett érveltek. A megye mintegy kétharmadát kitevő mezőgazdasági népesség érdekében csak a 10. pontban léptek fel közvetlenül, amelyben a beszolgáltatási és az adórendszer alapvető megváltoztatását akarták. A következő pont nem a termelőszövetkezetek megszüntetését, hanem csak a magyar sajátosságoknak megfelelő átalakítását indítványozta. 12.-ként független érdekképviseletek létrehozását igényelték. A következő pontok elvi, eszmei természetűek voltak. A 13. pont a lelkiismereti és vallásszabadságot érintette, míg a 14. az oktatás addigi ideológiai meghatározottságának eltörlését, a 15.pont a nyelvtanítás (természetesen főként az orosz nyelvről volt szó) fakultatív bevezetését, illetve a felsőfokú iskolák felvételijének eltörlését kívánta, a 16.pont a szellemi élet nemzeti jellegének visszaállítását óhajtotta. A 17. pont igazságtételt akart: felelősségre vonni a kialakult súlyos helyzet okozóit, valamint a politikai elítéltek szabadon bocsátását, még a Szovjetunióba hurcolt magyarokét is. 18. pontként a társadalmi érvényesülés pártállástól való elkülönítését látták szükségesnek. „A Hazafias Népfront legyen a pártok és egyéb társadalmi szervezetek összefogója!” — szólt a 19. programpont. Mindszenty József hercegprímás egyházi stallumába való visszahelyezése külön követelésként kapott szerepet. Az utolsó pontban „a még harcban álló megyék” élelmi- és orvosi szerekkel való ellátását helyezték kilátásba. Mint látható, a 21 pontban megfogalmazott kép rendkívül vegyes volt, és mintegy ad hoc jellegű is. A röviden bemutatott 21 pont eklektikussága ellenére is rámutatott az akkoriban Somogy megyében legégetőbbnek tartott problémakörökre.  

A 21 pontos követeléssort el is juttatták az Ideiglenes Magyar Kormányhoz, hogy nyilatkozzon róla, de hangsúlyozták, hogy a kormányt összetétele miatt azt csak időlegesen fogják elismerni. Az ideiglenes kormánnyal, és egyébként a fővárosban működő különféle hatalmi szerveződésekkel hivatalosan a forradalom alatt érdemben nem sikerült kapcsolatot tartani megyénkből, legalábbis erről értekezett Poldesz Albert visszaemlékezésében.[2] Tehát a somogyi 21 pont csak a helyi történésekre lehetett igazán hatással.[3]

CSELEKSZÜNK!

Megyénk egész lakossága egyre nagyobb feszültséggel figyelte a budapesti eseményeket. Szabadsághős fiaink hőstette, amely népünk történelmében szinte egyedülálló, megpezsdítette és fellobogtatta a hazafiúi szeretetnek azt a tüzét, amely elolthatatlanul ott égett elrejtve a szívek mélyén. Cselekedni kell! — hangzott mindenütt és égett ott minden szemben. Péntek este egész megyénk népének lelkiismeretéből pattant ki, azóta tömegek ajkán ég és él a 21 pont, amely a legégetőbb követeléseinket testesíti meg. Ezekben a követelésekben benne van mindaz, ami egyre robbanóbb erővel gyűlt össze egész népünk szívében.

Ezek a pontok magukban foglalják és kifejezik a Somogy megyei (sic) Forradalmi Nemzeti Tanács programját is. E programunkat azonban a további vérontás elkerülésével, megyénk békéjének, nyugalmának megőrzésével akarjuk és fogjuk megvalósítani. Ehhez hívjuk minden hazáját szerető, becsületes magyar hazafi megbonthatatlan népi egységben megnyilatkozó segítségét.

A Forradalmi Nemzeti Tanács megalakulásának forró hangulatú gyűlésén lelkes tapsvihar köszöntötte követeléseinket és erről tanúskodott a vasárnap délelőtt spontán megnyilatkozott kaposvári tömeggyűlés, amelynek ünnepélyességét és történelmi jelentőségét csak fokozta a vér nélkül tüntető, örömmámorban úszó tömeg összeölelkezése honvédségünkkel, amely a magyar nemzeti színek alatt vonult el ujjongva az összegyűlt hatalmas tömeg előtt. A Forradalmi Nemzeti Bizottság 3. ülésezése közben az ujjongás tetőfokára hágott a tűzszünet hírére, valamint annak bejelentésére, hogy az Államvédelmi Hatóságot megszüntették.

Ez az örömujjongás a hála mélységes érzéseibe ment át elesett szabadsághős fiaink iránt érzett gyászunk kifejezésének pillanataiban. Ez a hála lelkesít további töretlen helytállásra és követeléseink maradéktalan kiharcolására. Erre biztosíték a Forradalmi nemzeti Tanács összetétele, amely a gyárak, üzemek, hivatalok és a parasztság széles tömegeinek megválasztott képviselőiből alakult meg.

Programunk az alábbi:

1. Magyarország függetlensége és a belső béke helyreállítása céljából követeljük a szovjet csapatok azonnali kivonulását hazánk területéről.

2. Magyarország teljes semlegességének a biztosítását követeljük minden katonai szövetségben való részvétel azonnali felmondásával.

3. Követeljük, hogy az ENSZ tárgyalja meg a magyar függetlenség ügyét.

4. Kelet és nyugat országaival a teljes egyenjogúság alapján az ENSZ alapokmányaiban lefektetett elvek szerint követeljük nemzeti függetlenségünk biztosítását.

5. A belső megbékélés és a további tragikus magyar vérontás elkerüléséhez múlhatatlanul szükséges felkelő szabadsághős nemzetünk részére a teljes amnesztia biztosítása, és a tragikus október 23-nak nemzeti ünneppé való nyilvánítása.

6. A jelenlegi parlament, amely nem a nép bizalmából született, azonnali hatállyal jelentse be feloszlását és a Hazafias Népfront által delegált Ideiglenes Nemzetgyűlés dolgozza ki az új választójogi törvényt, amely demokratikus alapon válassza meg titkos választással a több párt rendszerű új országgyűlést.

7. Az ipari munkásság jobb életkörülményeinek megvalósítása érdekében követeljük a jelenlegi népnyúzó norma- és bérrendszer rendezését, a nyugdíjak, szociális segélyek, családi pótlékok felülvizsgálását és javítását.

8. Követeljük a gyárak és üzemek munkástanácsok kezébe való fokozatos átadását.

9. Kívánjuk a helyi kisipar és kiskereskedelem szabad fejlődését, anyaggal és áruval való ellátását.

10. A dolgozó parasztság helyzetének gyökeres megváltoztatása érdekében követeljük a jobbágyrendszerű beszolgáltatás és adózás megváltoztatását és a dézsma eltörlését.

11. Teremtsük meg a magyar sajátosságoknak megfelelő szövetkezeti formát, a legnagyobb önkéntesség elve alapján.

12. A legteljesebb autonómiájú érdekképviseletet biztosítsuk dolgozó parasztságunk részére.

13. Követeljük a legteljesebb lelkiismereti és vallásszabadságot.

14. Egész oktatási rendszerünket fel kell szabadítani az egyirányú, merev ideológiai megkötöttségek alól.

15. Tegyék fakultatívvá a nyelvek tanítását, töröljék el az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgát.

16. Szellemi életünket (irodalom, sajtó, művészet, stb.) szent nemzeti hagyományunkra építsük fel.

17. Követeljük a jelenlegi nemzeti tragédia előidézésért felelős személyek nyilvános felelősségre vonását, követeljük a sztálinista politika idején politikai vétségek miatt ártatlanul börtönre ítélt személyek azonnali szabadonbocsátását (sic!). Egyben követeljük a Szovjetunióban bármilyen címen fogvatartott magyar állampolgárok hazaengedését.

18. Biztosítani kell, hogy az állami, társadalmi kulturális és gazdasági élet minden területén érvényesüljön a megfelelő képzettség és rátermettség, pártállástól függetlenül.

19. A Hazafias Népfront legyen a népi-nemzeti egység megtestesítője, a különböző pártok, szervezetek és ezeken kívüliek összefogója.

20. Követeljük az Ideiglenes Kormánytól, hogy a sztálinista rendszer idején koholt vádak alapján bebörtönzött és főpapi állásából eltávolított Mindszenty József hercegprímást főpapi stallumába azonnal helyezzék vissza.

21. Azonnal érintkezésbe lépünk a még harcban álló megyék Forradalmi és Nemzeti Bizottságaival és megszervezzük számukra az élelmi- és orvosi szerekkel való ellátásukat.

Programunkat egyidejűleg eljuttattuk az Ideiglenes Magyar Kormányhoz, és felhívtuk, hogy nyilatkozzék. Tudomására hoztuk azt is, hogy a jelenlegi kormányt csak ideiglenesnek ismerjük el, és annak összetételével még nem mindenben értünk egyet.

A somogyi képviselőket, akik a jelenlegi választójogi törvény mesterkedései következtében nem a nép bizalmából kerültek a parlamentbe, a Hazafias Népfront útján visszahívtuk.

Tárgyalást kezdtünk a pártszervekkel, hogy a legszükségesebb személyi változásokat már a közeli napokban végrehajtsák. A nép akaratából létrejött Forradalmi nemzeti Tanács már intézkedéseket tett a Megyei Tanács apparátusában lévő kompromittált személyek eltávolítására. Ugyanezt a folyamatot folytatjuk az alsóbb tanácsi szervekben is. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ennek a folyamatnak rendezetten, a személyi bosszú és a gyűlölet szellemének teljes kizárásával kell megtörténnie. Célunk az, hogy a megye vezető szerveibe valóban a néphez hű, bátor és hozzáértő dolgozók kerüljenek.

Megszerveztetjük az összes üzemekben és hivatalokban a munkástanácsokat a hivatali és gazdasági élet ellenőrzése és irányítása céljából.

A honvédség és a fegyveres karhatalmi alakulatok mellé - azokkal karöltve - mind falun, mind városban nemzetőrséget állítunk fel.

A kormány rádiónyilatkozata értelmében követeléseink egy része máris megvalósult, legfontosabbakként az azonnali tűzszünet elrendelése és a szovjet csapatok azonnali kivonásának megkezdésével.

Megyénk elsősorban mezőgazdasági jellegű. Éppen ezért további programunk egyik legjelentősebb pontja a falusi élet, a magyar mezőgazdaság égető hibáinak haladéktalan kiküszöbölése a parasztság jogainak legszélesebb biztosításával. Biztosítani akarjuk, hogy a magyar mezőkön új, szabad élet kezdődjék. Egyenlő lehetőséget kapjon mind az egyéni, mind a termelőszövetkezeti gazda.

Legyen vége a szégyenletes falusi osztályharcnak is!

A parasztság jogainak védelmére szabadon létesíthessen érdekképviseleti szerveket.

A begyűjtés és a termelőszövetkezetből való kilépés kérdéseire nézve a közeljövőben intézkedések történnek. E legégetőbb kérdések megoldásának is teljesen rendben kell lefolynia. Mert a rend, a falusi béke felbomlását, a gyűlölködést eredményezi a közvagyon meggondolatlan széthordása. Tudjuk, hogy fájó és sürgető kérdések mindezek, mégis a megoldások létrejöttéig egy kis türelemre, önmérsékletre kérünk minden magyar parasztot.

Legfontosabb feladatunk most a termelés azonnali megindítása és biztosítása. Ennek érdekében tartózkodjunk mindenféle önkényeskedéstől, mind személyekkel, mind a közvagyonnal szemben.

A vitás kérdéseket a Forradalmi Nemzeti Tanács a parasztság kívánságainak a jogos követeléseinek megfelelően rendeztetni fogja.

MAGYAR PARASZTOK (sic!)! Bízzatok a Somogy megyei Forradalmi Nemzeti Tanácsban!

Úgy érezzük, hogy programunk magában foglalja a dolgozó nép minden rétegének jogos követelését. Ennek megvalósítását azonban csak minden becsületes magyar ember támogatásával biztosíthatjuk.

Arra kérjük ezért Somogy megye dolgozó népét, hogy őrizze meg nyugalmát, védje a rendet, a közvagyont, dolgozzék szorgalmasan szántóföldön, gyárban, hivatalban egyaránt. Ezzel mutatjuk meg igazán, hogy felzárkózunk szilárdan a Forradalmi Nemzeti Tanács hazafias törekvései és programja mögé!

Haladéktalanul alakuljanak meg falvainkban a forradalmi nemzeti tanácsok azokból, akikre a község népe rendíthetetlen bizalommal tekint. Ezek biztosítsák a rendet és nyugalmat a nemzetőrség azonnali megszervezésével. Falvainkat rövidesen felkeresik (sic!) Megyei Forradalmi Nemzeti Tanácsunk, honvédségünk és rendőrségünk kiküldöttei, hogy felvilágosításukkal, tanácsaikkal segítsék dolgozó népünket. Fogadják őket bizalommal.

Bízzatok! Tevékeny részvételetekkel cselekszünk!

Kaposvár, 1956. október 29-én.

A SOMOGY MEGYEI FORRADALMI NEMZETI TANÁCS

A Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács Intézőbizottságának névsora:  

A megyei Forradalmi Nemzeti Tanács 45 jelölt közül 29 tagú intézőbizottságot választott, mely önmagából elnöknek választotta: Gábriel Jánost, a Vasipari Kombinát dolgozóját.

Elnökhelyettesnek: Szántó Józsefet, a Megyei Pártbizottság tagját, Kovács József dolgozó parasztot, volt kisgazdapárti képviselőt, dr. Élthes János ügyvédet.

Titkárnak: Poldesz Albert hivatalnokot.

Az intézőbizottság tagjai a következők: Antalics Ferenc dolgozó paraszt, Somogyjád, Bajzik Lajos munkás, Cukorgyár, Böddi László MESZÖV,[4] Benkő László százados, Bella József diák, Táncsics gimn., Csőke Péter rendőrszázados, Kaposvár, Déván László postai alk.[5] Frei Béla munkás, Finommechanikai Vállalat, Iváncsics János dolgozó paraszt, Somogyjád, dr. Kelemen János kórház-igazgató, Koronczy Kálmán vasúti mérnök, Kovács Sándor őrnagy, Kaposvár, Kiss Tibor százados, Kaposvár, László István, a Megyei Tanács VB-elnöke, Medreczki János dolgozó paraszt, Lengyeltóti, Sárecz György munkás, Asztalosipari KTSZ, Sifter József dolgozó paraszt, Újvárfalva, Szabó Gyula, az Óvónőképző igazgatója, Szabó Sándor földszöv. dolgozó, Somogyjád, Száraz Pál őrnagy, Kaposvár, Tóth Béla AKÖV,[6]Varga István munkás, Textilművek, Vörös József dolgozó paraszt, Kaposfüred, Zónik Lajos kisiparos.

Forrás: Somogy Néplap, 1956. október 30. 1.

Felhasznált szakirodalom:

Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár, 1995.

Szántó László (főszerk.): Somogyország ötventhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról. I–II. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára. Kaposvár, 2017.

                                                                                                                       Farkas Péter