A zákányi körjegyző jelentése a Zichy-kastélyról

Zákány, 1948. augusztus 4.

Zákány a 19. század első felében került a Zichy család birtokába. Zichy Ödön (1874–1967) az 1910-es évek elején építtette fel a kastélyt a településen. Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság idején megkezdődött a földbirtokok és a kastélyok államosítása. Az év tavaszán a járási politikai megbízottaknak kötelezővé tették a közigazgatási területükön álló kastélyok és kúriák, valamint a bennük talált műkincsek, könyvtárak, berendezések lefoglalását és leltározását. A Csurgói járás politikai megbízottja 1919. május 8-án kelt jelentésében felsorolta a kastélyokat, így a zákányit is, azonban megjegyezte, hogy a leltározás még nem kezdődött meg, s rákérdezett, hogy milyen tárgyakat kell lajstromba venni. Az akta egyebet nem tartalmaz, így nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a leltározás megtörtént-e. Az viszont biztos, hogy a tanácskormány bukásával az államosítás alá vont ingatlanokat visszakapták korábbi tulajdonosaik.

A zákányi Zichy-kastély

(Kiss Norbert Péter felvétele, 2018)

A második világháború időszakában kerültek ismét a vármegyei közigazgatás látókörébe a kastélyok és kúriák. Alispáni utasításra 1944 májusában a csurgói főszolgabíró az április 8-án bejelentett hét vagy több szobával rendelkező kastélyokról küldött információkat hivatali főnökének. Az áprilisi jelentésnek, valamint az azt előíró rendelkezésnek nem találtuk nyomát, a májusi szerint a Csurgói járás területén 12 ilyen épület állt, közülük kilencet neveztek kastélynak, így Zichy Ödön 17 szobás ingatlanát is.

A Népjóléti Minisztérium 1948-ban „a földbirtokreformmal kapcsolatban megváltás alá került kastélyok igénybevételének, illetőleg felhasználásának ellenőrzése céljából” kért jelentést a vármegyei törvényhatóságoktól a kastélyok sorsáról, valamint pontos állapotáról. Rákérdezett a tulajdonos nevére, az épület szobáinak számára, a melléképületek, valamint ezek helyiségeinek számára, a park nagyságára, az ingatlan és a park állapotára, őrzésének módjára, a juttatás tényére, a lehetséges felhasználás módjára (alkalmas-e munkásüdülőnek), a víz- és a villanyhálózat kiépítettségére, a megközelíthetőségre, a környékbeli fürdési lehetőségekre, a lakhatóvá tétel körülbelüli költségeire. Mint látható, a rendelet fő célja az volt, hogy a munkásüdülőnek felhasználható kastélyokról nyerjenek képet. Ezen jelentések Somogyban csak igen hiányosan maradtak fenn (a Csurgói és az Igali járásé teljesen, valamint a Kaposvári járásé töredékesen). Az alanti dokumentum Kóbor János zákányi körjegyző 1948. augusztus 4-én kelt jelentése a Zichy-kastélyról. A dokumentumból kiderül, hogy az épület emeletét a Zichy család használta, míg a földszintet a község kapta meg, s átengedte az iskolának, mivel annak korábbi épületét a németek „felrobbantották”. Kóbor távlati célként a kastély községi, illetve iskolai célokra való felhasználását fogalmazta meg.

Ezen dokumentum információit alátámasztja, illetve részletezi, kiegészíti Nagy József zákányi tanító 1949. július 2-án kelt, s Somogy vármegye tankerületi főigazgatójához beküldött jelentése. Eszerint a volt iskolaépületet „a visszavonuló németek felrobbantották 1945. április 1-jén. A kastély volt tulajdonosa, gr. Zichy Ödön a földszintet azonnal felajánlotta az iskola és tanítói lakás céljaira, amit el is fogadtunk. A földosztó bizottság a kastélyt a községnek juttatta. A volt tulajdonosnak pedig a kastéllyal szemben, az utca másik oldalán egy kis földszintes épületet hagyott meg. A jegyzőségnek ez az épület jobban megfelelt s úgy határoztak, hogy a grófi családot meghagyják az emeleten s cserébe ők a másik épületbe mennek. Így volt ez a tél végéig. Akkor rendőrséget kapott Zákány, amely a jegyzőség épületét vette igénybe. A jegyzőség beköltözött a kastély emeletére. Az 5 tagból álló grófi család összébb húzódott. A vezető jegyzőnek is kellett lakás, tehát beköltözött a volt intézői lakásba. De ott is volt lakó, azt beköltöztették a kastélyba. Onnan a tanítónak ki kellett menni. Így folytathatnám tovább, több család lett kimozdítva. A vezető jegyző fiatal felesége az izgalmakba belehalt. (Igaz, hogy már hosszabb idő óta szívbajos volt.)

A kastély állapota kifogástalan. A népi szerveknek nem volna kifogása ellene. Iskola céljaira átalakítani nagy és nehéz munka volna, mert a földszint nagy része boltíves. Máshol a jegyzőségnek lakást biztosítani nem tudnak. Az irodáknak sem.”

A kastélyt végül általános iskolának rendezték be, s ezt a funkcióját őrizte több évtizeden át. Jelenleg üresen, kihasználatlanul áll.

A szövegben közölt, illetve hivatkozott dokumentumok lelőhelye:

HU-MNL-SVL-IV.414. Csurgói járás főszolgabírójának (főjegyzőjének) iratai. Közigazgatási iratok. 2029/1919.

HU-MNL-SVL-IV.414. Csurgói járás főszolgabírójának (főjegyzőjének) iratai. Közigazgatási iratok. 2254/1944.

HU-MNL-SVL-IV.414. Csurgói járás főszolgabírójának (főjegyzőjének) iratai. Közigazgatási iratok. 3098/1948.

HU-MNL-SVL-VI.501.b. Somogy vármegye tankerületi főigazgatójának iratai. Iktatott általános iratok. 2720/1949.

Kiss Norbert Péter