Források
1.
Jegyzőkönyv a szovjet és a magyar párt- és állami vezetők tárgyalásairól
1953. június 13–16. (részletek)
Kreml, 1953. június 13.
Malenkov elv.: Mi kritikusan nézzük Magyarország helyzetét. Szeretnénk, ha az elvtársak is kritikusan néznék és a hiányosságokról elmondanák véleményüket. Az a benyomásunk, hogy a magyar elvtársak lebecsülik a hiányosságokat. …
1952 második felében 250 000 személy ellen indítottak eljárást. Igaz, hogy az eljárás 75%-át megszüntették, a szám mégis igen magas. 1952 9 hónapja alatt 540 000 kihágási esetet bíráltak el. Mindez a lakosság körében elégedetlenséget vált ki.
... Hiba az is, hogy kevés összeget adnak a mezőgazdaság területén való beruházásokra. … A magyar elvtársak tanácsokat kértek. …
Berija elv.: Egyetért azzal, amit Malenkov elvtárs elmondott. … Rákosi elvtárs közvetlenül irányítja a belügyi és ÁVH szervek munkáját. Ez utóbbi mód nem helyes. Rákosi elvtárs mondja meg, kit kell letartóztatni stb. Így érjük el azt, hogy Rákosi elvtárs soha nem téved, a többi elvtársak mind tévednek. Ez a helyzet oda vezet, hogy Rákosi elvtársat nem tisztelni fogják, hanem félnek tőle. [ A] párt [ fő] titkára, a Minisztertanács elnöke és az ÁVH vezetője egy személyben.
Malenkov elv.: Nálunk mi kijavítjuk azokat a hibákat, melyeket ilyen téren elkövettünk.
Berija elv.: Péter letartóztatásának ügye. … Rákosi elvtárs azt mondta, hogy Pétert azért nem lehet felmenteni, mert vannak más bűnei.
Az ÁVH-nál két embert úgy megvertek, hogy belehaltak. Ez súlyos hiba. Rákosi elvtárs, mint nagy ember szerepel. Nem helyes, hogy mindent ő csinál. Még az sem volt helyes, hogy Sztálin elvtárs minden volt egy személyben. Egy ember az csak egy ember. Amikor Rákosi elvtárs azt mondja, hogy a nép nem fogja megérteni, ha őt felmentik a főtitkári funkció alól, túlbecsüli önmagát. ... Helyesebb volna, ha a minisztertanács elnöke magyar volna. …
Ha Nagy elvtárs lesz a Minisztertanács elnöke, Rákosi elvtárs maradjon a párt élén, mint gazdag tapasztalatokkal rendelkező és a párt ügyéhez hű elvtárs. Nagy elvtárs megfelelő lenne a Minisztertanács elnökének (párthű, magyar, ismeri a mezőgazdaságot). …
Molotov elvtárs: Az elvtársak meggyőződhettek arról, hogy bár Magyarországról beszélünk, nemcsak Magyarországról van szó, hanem az összes népi demokráciákról. …
Mikoján elv.: … Rákosi elvtársat régóta ismerem. Helyesen jellemezték az elvtársak Rákosi elvtárs hibáit. Rákosi elvtárs nagyon beképzelt lett. A gazdasági tervezés kérdésében van bizonyos kalandorság. Pl. a saját vaskohászat túlzott fejlesztése. Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt külföldről kell behozni.
Jelzet: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) M–KS–276–102. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai – M szekció, MDP központi szervei. Külföldön járt delegációk jelentései és információi. – Jegyzőkönyv a szovjet és a magyar párt- és állami vezetők tárgyalásairól, 1953. június 13–16.
2.
Az MDP KV 1953. június 27-28-i határozata (részletek)
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkövetett hibákról s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról.
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének teljes ülése megállapítja, hogy az utóbbi évek folyamán a párt vezetése, élén Rákosi Mátyás elvtárssal, politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában komoly hibákat követett el. …
I.
A legfontosabb hibák a következők voltak:
1. A párt vezetése a túlzottan gyors iparosításra, s különösen a nehézipar túlzottan gyors fejlesztésére vett irányt, nem számolva az ország reális helyzetével és a munkásosztály, a dolgozó nép életszükségleteivel. …
2. A párt vezetése elhanyagolta a mezőgazdasági termelést, és túlzottan gyors ütemben folytatta a mezőgazdaság társadalmasítását. …
3. A párt vezetése elhanyagolta és háttérbe szorította a lakosság életszükségleteinek kielégítését, helytelen gazdaságpolitikája folytán csökkent a dolgozók életszínvonala. … Szerepet játszott abban a fegyveres erőknek a szükségesnél nagyobb mértékű és gyorsabb ütemű fejlesztése, valamint az államapparátus felduzzasztása is. … háttérbe szorult a lakásépítés. …
4. Az adminisztratív módszerek elharapódzása, a bírósági és kihágási eljárások túlzottan nagy száma, önkényeskedés a lakossággal szemben. … a rendőrség, a bíróságok tömegesen büntetnek, és a hatóságok ridegen bánnak a lakossággal, s gyakoriak az önkényeskedések.
II.
1. Az összes elkövetett hibák és tévedések egyik fő forrása: a kollektív vezetés hiánya, a kollektív vezetés helyettesítése személyi vezetéssel, holott nyilvánvaló, hogy a kommunista pártban a kollektív vezetés az egyedül helyes vezetési módszer. A személyi vezetés személyi kultusszal, és a párt, valamint a népi demokrácia fejlődésére káros vezérkedéssel párosult. … A kollektív vezetés helyettesítését személyi vezetéssel, s az ezzel párosuló személyi kultusz elterjedéséért elsősorban Rákosi elvtárs a felelős. …
Jelzet: MNL OL M–KS–276–53. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai – M szekció, MDP központi szervei. Politikai Bizottság. – A KV 1953. június 27–28-i ülésén előterjesztendő határozati javaslat tervezete., 1953. június 25.
3.
1954. évi csökkentett beruházási tervjavaslat
KIMUTATÁS
Az 1954. évi keretszám javaslat ágazati /rendeltetés szerinti bontásáról.
Jelzet: MNL OL M–KS–276–53. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai – M szekció, MDP központi szervei. Politikai Bizottság – Határozati jegyzőkönyv, 1953. október 28.
4.
A Politikai Helyzet és a Párt Feladatai.
A Politikai Bizottság beszámolója a Magyar Dolgozók Pártja 1955. március 2-4-i ülésén (részlet)
Az a bátor kommunista bírálat és önbírálat, melyet Pártunk Központi Vezetősége 1953. júniusában és azután gyakorolt, lehetővé tette, hogy pártunk felfedje és kijavítsa a politikájában és gyakorlati munkájában elkövetett hibákat. Helytelen, sőt egyenesen káros azonban, hogy 1953. júniusa óta pártunk egész munkáját fokozódó mértékben olyan jobboldali bírálat érte, mely csökkentette a párt felszabadulás óta vívott harcának történelmi jelentőségű eredményeit és amely olyan helytelen nézetek kialakulásához vezetett, mintha pártunk politikája 1953. júniusa előtt minden tekintetben helytelen lett volna.
Nekünk – mint Sztálin mondotta –, nem akármilyen kritika és önkritika kell, hanem olyan, amely erősíti szocialista államunk és pártunk alapjait. az elmúlt másfél év folyamán viszont lépten-nyomon olyan kritikával találkozunk, amely nem erősítette, hanem csökkentette pártunk tekintélyét, gyengítette munkásosztályunk, dolgozó népünk lendületét és akadályozta a szocializmus sikeres építését. Ennek a káros, negatív, nem építőszellemű gyakran ellenséges kritikának elsősorban Nagy Imre elvtárs adott hangot, aki attól kezdve, hogy 1953. júliusában a parlamentben felszólalt, nagy pátosszal, az elért eredmények szinte teljes figyelmen kívül hagyásával szakadatlanul csak a hibákat hangoztatta, s ezzel felmérhetetlen kárt okozott népi demokráciánknak.
Jelzet: MNL OL M–KS–276–52. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai – M szekció, MDP központi szervei. Központi Vezetőség. – A Politikai Helyzet és a Párt Feladatai. Mátyás referátuma és zárszava., 1955. március 2–4.
5.
A Központi Vezetőség határozata az irodalmi életben mutatkozó jobboldali jelenségekről.
Andics Erzsébet ismertetője a Politikai Bizottság 1955. dec.1-i ülésén (részletek)
...
Ez a fajta irodalom … melynek különösen az Irodalmi Újság, de más kiadványok is nyilvánosságot adtak nem a népet szolgálja, hanem a nép ellen fordul és zászlóvá válik a reakció kezében. Világos, hogy az ilyenfajta irodalmi jelenségek mögött elsősorban nem irodalmi, hanem lényegében a népi demokrácia ellen irányuló politikai jellegű támadás húzódik meg. … A párt és népellenes nézetek, a dolgok logikája szerint elérnek egy olyan fokot, amikor széttépik az irodalom álruháját, melyben eleinte jelentkeznek és nyíltan igazi arcukat mutatják. Ez történt az Írószövetség alapszervezetének november 10-i taggyűlésén, melyet egyes írók a párt és a népi demokrácia elleni támadásra használtak fel. A munkásosztály és a dolgozó parasztság helyzetéről és életszínvonaláról terjesztett burzsoá rágalmakat szajkózták. A bírálat ürügyén ellenséges hangot ütöttek meg vezető párt-, és állami szervekkel és funkcionáriusokkal szemben. Tagadták a pártirányítás szükségét és jogosultságát az irodalomban. Erkölcsi nyomással és fenyegetésekkel terrorizálni próbálták azokat a kommunista írókat, akik visszautasították a pártellenes támadásokat. … Olyan hamis, hazug állításokkal házaltak, hogy a párt kultúrpolitikája az adminisztratív rendszabályokon alapszik és célja a sematizmus visszaállítása. Az irodalmi és művészeti életet mindenekelőtt eszmékkel, elvi útmutatással, a helytelen nézetek elleni következetes ideológiai harccal kell irányítani. Mi is hibát követtünk el azáltal, hogy ezen a fontos területen, az ideológia és mindenekelőtt az irodalom területén a márciusi határozat után nem folytattunk következetes, a helyzet sajátosságainak megfelelő harcot a káros antimarxista, mindenekelőtt a jobboldali nézetek ellen.
Jelzet: MNL OL M–KS–276–53. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai – M szekció, MDP központi szervei. Politikai Bizottság – Határozati jegyzőkönyv, 1955. december 1.
