EFI séta a városegyesítés 85. évfordulójára
A mosonmagyaróvári Karolina Kórházban működő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) november havi sétájára 25-én, hétfő délután került sor Beregszászi Balázs munkatársunk vezetésével. A séta a címével és az útvonalával emlékezett a városegyesítés 85. évfordulójára.
A program résztvevői az 1939-ben egyesült Moson és Magyaróvár egyesülésének történetét ismerhették meg. Kollégánk által vezetett sétán az érdeklődők olyan dolgokat is hallhattak, amelyek nem köztudomásúak. Az emlékséta vezetője saját kutatásaiba avatta be az érdeklődőket, hiszen mind a városegyesítés mind a városközpont létesítésének témájával foglalkozott korábban.
Az ősz végi séta a Karolina Kórház rendelőintézetétől indult ragyogó, 11 fokos napsütéses időben a Szent István király út páratlan, jobb oldali részén, egészen a Mosont és Magyaróvárt elválasztó Határsor utcáig. A Városvédő Egyesület a várostörténeti eseménynek az ötvenedik évfordulójára állított itt emlékművet. Innét a visszaút a Szent István király út páros oldalán folytatódott.
A séta első részében a Moson és Magyaróvár közti országút családi házas részéről az ún. "villasor" 20. század eleji kezdetéről hallhattak, hiszen ezen út mentén valósult meg először, hogy a magyaróvári házak elértek Moson határához. A kezdeti egybeépülést előbb szóbeszéd, majd hivatalos kapcsolatfelvétel követte a nagyközségek képviselői részéről. Ez először 1918-ban történt, amikor Magyaróvár rendezett tanácsú város szeretett volna lenni és ennek megszerzését egyesek nem önállóan képzelték el, hanem a szomszédos Mosonnal való egyesülés után. Ez akkor még nem valósult meg, csak Magyaróvár lett rendezett tanácsú város 1921-ben. A következő két évtizedben többszöri próbálkozások után sem sikerült megvalósítani az "elodázhatatlan" egyesülést. 1938-ban a belügyminiszter mindkét települést felszólította az egyesülésre – egy év határidőt adva. Moson 13 pont feltétele mellett egyesült Magyaróvárral, és 1939. június 28-án megtartották az alakuló ülést.
Az új település a vármegye legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező megyei városa lett. A 16731 fő lakossal bíró települést 60 képviselővel és 14 szavazati joggal bíró tisztviselő irányította. A város nevét Mosonmagyaróvár-ban határozták meg, mely egy év múlva vált hivatalossá. Ekkor még oly bizakodóan tekintettek a jövőbe, hogy kétszer két sávos utat képzeltek el Moson és Magyaróvár közé. Ennek fő keresztútjának megtervezték a Mátyás király utca folytatását az Ipartelep és a leendő mosoni-dunai kikötő irányába. A két fő közlekedési út kereszteződése mellé, a mindkét településtől egyforma távolságra tervezték a megépítendő új városházát a mai Erkel utcai posta helyére. Az új városháza egyben kultúrház is lett volna, mögötte pedig a város új főterét alakították volna ki. Sajnos a háború és az azt, követő politikai fordulat nem tekintette mérvadónak az 1939. évi megállapodást, és más irányt vett a város. A séta visszaútján főként a tanácskorszak idején létrehozott új városrész, a "Városközpont" lakótelepeiről hallhattak érdekességeket.
A 2,9 kilométeres városi sétán 22 fő vett részt, akik kettő és fél óra múlva, már szürkületben tértek vissza a rendelőintézethez.
Új hozzászólás