EFI kerékpártúra a Halászi hídhoz
2018 óta hagyományosan június 3-án van a Kerékpározás Világnapja, amely az emberi fejlődést, a haladást szimbolizálja.
A jeles naphoz kötődött a mosonmagyaróvári Karolina Kórházban működő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) programja, amely ezúttal nem séta, hanem rendhagyó módon az első kerékpártúra volt, a Halászi hídhoz. A híd korábban viselte Petőfi nevét, ezért még a Petőfi bicentenáriumi emlékévhez is kapcsolódott.
A kórház előtt gyülekező résztvevőknek először Beregszászi Balázs munkatársunk beszélt a kerékpározás világnapjáról és a biciklizés hőskoráról, amikor a 20. század elején három kerékpáregylet is működött Mosonban és Magyaróváron.
A kerékpártúra a Magyar utcán keresztül, majd a Cserháti Sándor utcától végig biztonságos kerékpárúton haladt a Halászi hídhoz.
A túrázók a híd lábánál, a Duna parti sétányon megpihenve hallgatták meg a halászi rév és a halászi hidak történetét. (Kollégánk 2009-ben írta meg a Szigetköz lakosságának készített állandó híd történetét, 2023. január 1-én pedig a Mosonmagyaróvári Természetjárókkal tartott gyalogtúrát a hídhoz, a Petőfi emlékévhez kapcsolódva.)
A 17. századi halászi rév helyén 1890-ben merült fel, hogy állandó híd legyen, de ezt akkor még nem találta megalapozottnak a földművelésügyi miniszter. Az 1900-ban ismét felmerült gondolat azonban már nem tűrt halasztást több okból sem. Félő volt a csak földművelésből élő - az árvizeknek, és a rossz téli időjárásnak kitett - Szigetköz lakosságának az elszegényedése, amerikai kivándorlása. Ennek meggátlására az 1900-ban Magyaróvárra letelepedő Hirtenbergi Tölténygyár fióktelepének dolgozóit szigetköziekkel kívánták biztosítani, amely csak állandó közlekedési feltételek mellett valósulhatott meg.
1903-ra elkészült tervek nyomán, a vasszerkezeti munkákra a budapesti Nicholson Gépgyár Rt-vel, az alépítményi munkára Pogány Ödön budapesti mérnök vállalkozóval kötött szerződést Moson vármegye. A 97926 koronáért készült 44 méter hosszú hidat, 1906. április 7-én adták át a közforgalomnak.
Még az első világháború előtt erre a hídra tervezték a Győrt és Magyaróvárt a Szigetközön keresztül összekötő HÉV-et, amely aztán nem valósult meg. A híd, hasonló módon, mint a rév, Halászi község tulajdonába került, hídpénz formájában húzták a hasznokat és viselték a terheket, a javítási költségeket.
A hidat a II. világháborúban 1945. március 28-án a visszavonuló németek felrobbantották. Június 23-ára már állt a szükséghíd, azonban július 3-án egy orosz páncélgépkocsizó oszlop figyelmen kívül hagyta a szükséghíd teherbírását és leszakította, a híd harmadának újjáépítése után csak 9-én adták át a forgalomnak. Már ekkor elhatározta Győr-Moson megye közössége, hogy a Halászi-hidat nem ideiglenes faszerkezettel javítják ki, hanem a végleges vasszerkezetet építik újjá.
A győri vagongyári munkásai 1946 tavaszán megkezdték a híd roncsainak kiemelését, szintbe hozását és pótlásokkal való javítását.
1947. november 29-én tartották az ünnepélyes hídavatást, melynek keretében dr. Cseh János halászi plébános beszédében a híd felépülését, a rombolásból újjáéledt demokratikus Magyarországhoz hasonlította, majd megáldotta, és Márton-hídnak nevezte el – utalva a falu védőszentjére.
A híd azonban hamarosan új nevet kapott. Az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepsége keretében Győr-Moson megye törvényhatósági bizottsága 1948. március 15-én díszközgyűlést tartott, és Győrben, az újjáépített Halászi vashidat Petőfiről, Petőfi hídnak nevezték el.
A centenárium méltó megörökítéséhez, a hídhoz Borsa Antal győri iparművésszel készítettek emléktáblát.
Az emléktábla ünnepélyes leleplezésére 1949. július 10-én került sor vármegyei ünnepség keretében. Későbbiekben Halászi itt tisztelgett és koszorúzott a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával.
A híd 1992. március 12-ig létezett, ekkor a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egy Kamaz típusú rönkszállító autójának sofőrje, leszakította a hidat. A híd rácsos felső övéhez ütközött, megrongálta a hidat s a főtartó elvesztette a stabilitását és kettétörve leszakadt a mederbe, elzárva Halászit és Szigetközt a Mosonmagyaróvár felőli megközelítéstől.
A Közlekedési Minisztérium biztosított - ideiglenesen - egy tartalék vasúti hidat. Mivel a híd pillérei nem sérültek, ezért már 120 nap elteltével július 10-én átadták a forgalomnak az egysávos szükséghidat. A Környezetvédelmi, Vízgazdálkodási és Hírközlési Minisztérium osztályvezetője és Dr. Székelyhidi László országgyűlési képviselő mondott köszönetet mindazoknak, akik részesei voltak az emberi és politikai, az államigazgatási és önkormányzati összefogásnak, és a tervezőknek, a kivitelezőknek példaértékű gyors munkájukért. Az avatás és a felszentelés alkalmával Molnár Zoltán esperes plébános a hidat egyszerűen csak „Halászi-hídnak nevezte.
A hidat két évre gondolták ideiglenes műtárgynak, melyből 17 év lett.
Az új híd építésének előkészítő munkái miatt 2009 tavaszán lezárták a hidat és a gépjárműforgalmat Máriakálnok felé irányították. Március 16-án megkezdődött az új híd építése. A régi híd helyére egy kéttámaszú, 45 méter hosszú szerkezet került, kétszer egysávos, mindkét oldalon járdával és kerékpárúttal. A 80 tonna teherbírású hídhoz 150 méter közutat építettek át, s egyedi módon oldják meg a közvilágítást is. Ez az országban ez az első úgynevezett köracél-felfüggesztéssel készülő ívhíd, kivitelezője a HH Dunahíd volt. 2010. május 28-án tartották a csaknem 500 millió forintba került híd ünnepélyes avatását.A közel tíz kilométeres kerékpártúrán 30 fő vett részt, akik a Duna parti csárdában eltöltött frissítő után tértek vissza Mosonmagyaróvárra.
Új hozzászólás