Új tanulmány a szegedi lakótelepről

2020.11.20.

Tarjánváros, Tarján lakótelep, Tarján – Szeged számára az egykor harmincezer főt befogadó, elsősorban „paneles” városrész fogalommá vált, mint Budapesten a Gazdagrét, vagy Havanna lakótelep: igaz, megítélése inkább az utóbbihoz áll közelebb. A település második lakótelepe, ahol Szeged első házgyári technológiával készített háza épült fel – ez utóbbi pont 2019-ben, a konferencia évében lett félévszázados. Tóth Marcell tanulmányánák célja, hogy bemutassa egy tipikus nagyvárosi lakótelep kialakulásának előzményeit, létrehozásának indokait, tervezés- és építéstörténetét. Azonban a klasszikus helytörténet kereteit tágítva írásában arra is kísérletet tesz, hogy Tarjánvárost elhelyezze a magyarországi és az európai lakótelepek sorában, rámutasson, hogy milyen hasonlóságokat és egyben milyen speciálisan szegedi eltéréseket figyelhetünk meg.

 

1. kép: Az épülő Tarján lakótelep (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltára Szegedi Levéltár)
2. kép: Mögöttem az utódom. Kertes házak a későbbi lakótelep helyén. (Fotó: Pataki Ferenc, digitális másolat: MNL CSML SZL)
3. kép: A régi Tarjántelep részlete, rajta elhalványult piros tollal átvezetésként a VI. ütem épületei. Az I. sz. út nyugat-keleti irányú részéből lett az új Sólyom utca, az észak felé irányuló kanyar után pedig az új Csorba utca kezdődik. (MNL CSML Szegedi Levéltár Térképek gyűjteménye)
4. kép: Az épülő Tarján lakótelep (Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára)
5. kép: Játszótéri gyerekek. (Fotó: Bullás Mária, digitális másolat: MNL CSML SZL)
6. kép: Hézagtömítés alpinista módszerrel.  (Fotó: Gazsó Pál, digitális másolat: MNL CSML SZL)
7. kép: A lakótelep napjainkban. (Fotó: Tóth Marcell)

Utolsó frissítés:

2020.11.20.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges