Találatok

Idén emlékezünk a Budapestről történő kitelepítések 75. évfordulójára. 1951. május 21. és 1951. július 18. között, több mint ötezer Budapestről kitelepített család, legalább 12-14 ezer ember érkezett az ország keleti részébe. A kitelepítettek számára Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Borsod, Heves és Pest megyét jelölték ki új (kényszer)lakhelyül.
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
Típus: Szöveges tartalom
Típus: Szöveges tartalom
Egésznapos vállalati szakmai konzultáción, raktársétán és iratbemutatón vettek részt júliusban a Paks II. Atomerőmű Zrt. iratkezelési és jogi szakterületeinek munkatársai a levéltárban, ahol többek között meglátogatták a digitalizáló és restaurátor műhelyt is.
Típus: Hír
A 19. század második felétől kibontakozó polgári átalakulás Magyarországon nemcsak gazdasági és politikai változásokat hozott, hanem a társadalmi és kulturális élet szerkezetét is alapvetően átalakította. E folyamat egyik jellegzetes intézményei voltak az olvasókörök, amelyek a művelődés, az önképzés és a közösségi élet fontos színterévé váltak.
Típus: Hír
Augusztusban ünnepeljük a fényképezés világnapját és a magyar fotográfia napját is. Ez alkalomból készült írásunkban röviden megemlékezünk a fotózás történetéről, megidézünk néhány, a fényképezés hőskorában megyénkben működött jelentősebb műtermet és mestert, továbbá bemutatjuk levéltárunk fotógyűjtési gyakorlatát. Az illusztrációk nagyobb része kincsestárunkból, a levéltár gyűjteményeiből származik.
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
Kereshetővé tette a Magyar Nemzeti Levéltár az Adatbázisok Online felületén az eddigi, kizárólag képi formátum helyett a mesterséges intelligencia segítségével, teljes szöveges kézírásfelismeréssel Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1950-től Pest megye állami anyakönyvi másodpéldányait.
Típus: Hír
II. Lajos királynak a mohácsi táborból kelt utolsó levele, a Batthyány-levéltár minden bizonnyal leghíresebb darabja, a szakzsargonban csak „citósként” említett oklevél hamar bekerült a tudományos vérkeringésbe. Eredetije sajnos még nincs levéltárban, csak 19. századi, de nem akármilyen fényképét őrizzük.
Típus: Hír
2023. október 25-én 11.30 órai kezdettel került sor a meghívott vendégek, a kötet szerzői, a levéltár munkatársai és a sajtó képviselőinek jelenlétében a Reisz T. Csaba c. főigazgató által szerkesztett A nemzet levéltára. Fejezetek az Országos Levéltár történetéből című kötet ünnepélyes bemutatójára kiemelten nagymértékű sajtóérdeklődés mellett.
Típus: Hír
Papírból emelt emlékmű. Így nevezte Thomas Buergenthal holokauszttúlélő az Arolsen Archivumot ‒ a második világháború szenvedéseinek Bad Arolsenben őrzött archívumát. Az 1934-ben Csehszlovákiában született, később nemzetközi jogászként ismertté vált Buergenthal itt találta meg azt az egyetlen dokumentumot, amely bizonyította, hogy édesapja a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg. Az egyetlen dokumentumot több mint ötvenmillió indexkarton és mintegy ötvenötmillió irat között, ami végül választ adott a család évtizedes kétségeire.
Típus: Hír
Végső István történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára segédlevéltárosa a XIX. Történettudományi Találkozón adott elő július végén. Munkatársunk arról számolt be a rendezvényen, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a németországi Bad Arolsenben az Arolsen Archives – International Center on Nazi Persecution intézményben tett látogatáson.
Típus: Hír
A 2026-ban futó rövidtávú Erasmus+ mobilitási program egyik állomása Berlin volt, ahol a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Gazdasági Levéltári Osztályát (GLO) Kiss András osztályvezető, Grecmajer Tibor levéltáros és Völgyesi Zoltán főlevéltáros, az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltárát pedig Fiziker Róbert vármegyei levéltárigazgató képviselte május 26-30. között. A Gazdasági Levéltári Osztály rövidtávú szakmai látogatása különleges volt a tekintetben, mivel több intézmény meglátogatását tűzte ki célul, mindez pedig lehetőséget teremtett a diverzifikált tapasztalatszerzésre.
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
Típus: Szöveges tartalom
Típus: Szöveges tartalom
Az egyre gyakoribb nyári hőhullámok sokszor azt az érzést keltik az emberben, hogy a hőségriadók időszaka már csak egy kellemes vízparti helyen vészelhető át. Sajnos, aki nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy a Balaton vagy más felkapott fürdőhely, esetleg a tengerpart közelében él, annak a „túléléshez” utaznia kell. Napjainkban ez már nem ütközik különösebb akadályba, de egészen más volt a helyzet a Kádár-korszakban. Amellett, hogy a rendszeres nyaralás ekkor még nem feltétlenül volt része a magyar családok életének, a külföldi utazások joga is csak erős korlátozásokkal illette meg a magyar állampolgárokat. Írásunkban egy sajátos kordokumentum, a brigádnapló bejegyzései alapján elevenítjük meg a korszak utazási szokásait és lehetőségeit.
Típus: Hír

Oldalak