Gengszterkorzó Sopronban: Turcsik József tündöklése és bukása

Boardwalk Empire, Babylon Berlin, Peaky Blinders. Három nagysikerű maffiózós tévésorozat az elmúlt időszakból, melyek bár három különböző országban, de hasonló történelmi díszletek között játszódnak. Ebbe a két világháború közötti zavaros korszakba illeszkedik a soproni Turcsik József alakja is, akit a korabeli sajtó és a közbeszéd hol „szélhámosként”, hol egyenesen „gengszterként” aposztrofált.

Ahogy a mesterséges intelligencia elképzeli Turcsik Józsefet a soproni gengszterkorzón

A kép forrása: Google Gemini

Turcsik élete nem egy klasszikus alvilági maffiózó karrierje, hanem a Horthy-korszak fehérgalléros bűnözőjének, a jogi kiskapukat gátlástalanul kihasználó, erőszakos, mégis a társadalmi tiszteletreméltóság látszatára ügyelő spekulánsnak az archetípusa. Ez az időszak a „szélhámosok” aranykora volt Magyarországon is, amikor a hiperinfláció miatt a munkából származó megtakarítások elértéktelenedtek, és az információk manipulálása, valamint a hitelekkel való zsonglőrködés hozta a legnagyobb hasznot. Turcsik József életútja tanulságos betekintést kínál a korszak társadalom- és mentalitástörténeti folyamataiba.

Turcsik József Henrik 1898. március 1-jén született Sopronban. Édesapja, Turcsik Sándor önálló bádogosmesterként biztos megélhetést és polgári megbecsültséget teremtett a családnak, akik a Várkerület 5. alatt laktak. 1912-ben a Felső Kereskedelmi Iskola tanulója lett, ahol olyan gazdasági és jogi ismereteket szerzett, amelyekkel a háború utáni inflációs káoszban elindíthatta karrierjét. Felhagyott az iparos múlttal, és ingatlanforgalmi ügynökként rövid idő alatt megsokszorozta vagyonát. Turcsik életútjának leginkább paradox eleme hivatalos állami tisztségének és bűnözői tevékenységének éles ellentéte. 1921-től 1945-ig hivatalosan kinevezett leventeoktatóként tevékenykedett Sopronban. A leventemozgalom a Trianon utáni rejtett katonai előképzést szolgálta, deklaráltan a „hazafias nemzeti” nevelést hirdetve. Ez a pozíció állami védőernyőt biztosított számára: nehéz volt elítélni valakit, aki a város ifjúságának nemzeti neveléséért felelt. A bulvársajtó nem véletlenül gúnyolta „bicsérdista leventeoktatónak”, utalva Bicsérdy Béla nyerskoszt-táplálkozást és extrém testedzést hirdető tömeghisztériájára, ami tökéletesen illett Turcsik erőszakos, testi erőt fitogtató, excentrikus személyiségéhez.

Turcsik József születési anyakönyvi bejegyzése (1898)

A kép forrása: familysearch.org

Turcsik gátlástalanságát jól illusztrálja a Várkerület 26. szám alatti kefeüzlet esete. Volt üzlettársától, Grimm Józseftől követelt váltótartozásokat, ám Grimm az üzletet időközben egy fiktív tranzakcióval átíratta Gabriel Magdolna nevére. Amikor Grimm a tartozások elől Párizsba szökött, Turcsik két pert is indított Gabriel Magdolna ellen, és 8,8 millió korona értékben bűnügyi zárlatot tetetett a gyárra, lényegében birtokon kívül helyezve az adósát. A hosszas jogi csatározás és a zárlat feloldása után végül a nő is Bécsbe menekült. Az ügy megmutatta, miként használta Turcsik az inflációs periódust és a jogi intézményrendszert ellenfelei tönkretételére.

Az 1920-as évek közepén, már kőszegi szappangyár-igazgatóként, Turcsik kifejezetten gazdasági megfontolásból nősült meg. 1924-ben feleségül vette a tehetős nagymartoni családból származó Max Leopoldinát, aki mintegy 300 millió korona értékű hozományt hozott a frigybe. A házasság mindössze 24 óráig tartott; a feleség a nászútról rögtön a szüleihez menekült és bontópert indított. Hogy a gigantikus hozományt ne kelljen visszaadnia, Turcsik fiktív kölcsönszerződésekkel megterheltette saját házát ismerősei (Kovács Géza szabómester és Markovics Imre) nevére, vagyonát pedig titkosított betétkönyvekbe mentette. Amikor a rendőrség szorítani kezdte, Párizsba szökött, ahonnan gúnyos képeslapokat küldött. Később hazatért, és a zseniálisan lepapírozott fiktív ügyletek miatt a bíróság bizonyíték hiányában végül ejtette a vádakat.

Turcsik József tiszavirág életű házassága még az országos sajtó érdeklődését is felkeltette

A kép forrása: adt.arcanum.com

Turcsik pszichológiai terrorjának legbizarrabb példája a volt korábbi bűntársa, Kovács Géza és felesége, Rogács Ágnes ellen indított rágalmazási hadjárat volt. Miután üzleti vitába keveredtek, Turcsik bejelentése nyomán a rendőrség arzénes légypapírt talált az asszony szekrényében. Turcsik elhíresztelte, hogy a nő a férjét akarja megmérgezni, és „tiszazugi méregkeverőnek” állította be. Hogy a hatóságokat összezavarja, még egy fiktív nemzetközi szálat is kitalált egy burgenlandi kettős gyilkosságról. Bár a nőt végül felmentették, és ő maga is pert indított rágalmazásért, a pereskedés során Turcsik kifacsart logikával érte el, hogy első fokon őt is felmentsék.

Ha szükség volt rá, a fizikai erőszak része volt Turcsik eszköztárának. 1935-ben egy megvásárolt házrészen a bérlő id. Renner Gyulát és fiát arra kényszerítette, hogy vegyék le cégtáblájukat. Amikor ellenálltak, rátámadt a 70 éves apára és a fiúra, amiért később 14 napi letöltendő fogházra ítélték súlyos testi sértésért. De bántalmazott cipészmestert is (Buczolits Antalt kétszer arcul ütötte), Hirschl Albert cipőkereskedőtől pedig egy 12 pengős tartozás fedezetéül visszatartott egy 40 pengős pecsétgyűrűt, majd a sikkasztási perből egy ellenköveteléssel mosakodott ki. Még a tárgyalóteremben is nyíltan sértegette ellenfelei ügyvédjét.

Turcsik József először bérbe vette, majd meg is vásárolta a Soproni Nagyuszodát

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSMSL-XIV.6-1800.

Hogy a polgári társadalomban továbbra is prosperálhasson, Turcsik a közjó szolgálatának álcáját használta. 1934-ben megszerezte a végletesen eliszaposodott, leromlott soproni Nagyuszoda bérleti jogát. Hatalmas tőkét fektetett be: kikotortatta a medencét, 100 új kabint, napozóteraszt és játszóteret építtetett. Sőt, zseniális üzleti érzékkel ponyvákkal elkerített egy szakaszt, ahol szigorú nemi szegregációt vezetett be. Ez a gesztus a konzervatív polgárság szemében hirtelen a város modernizátorává és a jó erkölcsök védelmezőjévé emelte a hírhedt szélhámost.

Turcsik József élete szorosan összefonódott a Horthy-korszak intézményi és társadalmi világával. Amikor 1945 tavaszán a Vörös Hadsereg csapatai megközelítették, majd április 1-jén elfoglalták Sopront, Turcsik élettere is megsemmisült. A halotti anyakönyv azonban cáfolja, hogy Turcsik a harci cselekmény miatt halt volna meg: az Újteleki utcai házában egy zavaros, „közös öngyilkosság” (fejlövés) vetett véget az életének. Negyedszázados leventeoktatói múltja, gyanús vagyona és a felelősségre vonástól való rettegés miatt inkább a halált választotta.

Turcsik József halotti anyakönyvi bejegyzése (1945)

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSMSL-XXIII.1.a.-67.-c-25.-1945-1107

Turcsik József története tökéletes lenyomata egy zavaros korszaknak. Élete rávilágít, miként biztosítottak a két világháború közötti politikai, gazdasági és társadalmi válságok táptalajt a spekulánsoknak, és hogyan tudott a „hazafias nevelés” álcája érinthetetlenséget biztosítani egy nárcisztikus, köztörvényes bűnözőnek. „Nem lehetsz félig gengszter, többé már nem” – így figyelmeztette egyik patronáltja Nucky Thompsont, Atlantic City „királyát” a Gengszterkorzó című sorozatban. Ez a figyelmeztetés a soproni Turcsik Györgynek is hasznára vált volna a 1920-as évek elején, bár feltehetőleg ugyanúgy figyelmen kívül hagyta volna, ahogy a képernyőre megálmodott amerikai kollégája is tette.

Levéltári iratanyagok:

HU-MNL-GYMSMSL-XIV.6-1800. XIV.6. Fischmann Bernát soproni ügyvéd iratai (1927–1944). 1800. Turcsik J. Henrik c/a Rothler Gyula adásvételi ügy 1941

HU-MNL-GYMSMSL-XXIII.1.a.-67.-c-25.-1945-1107. Sopron város halotti anyakönyve (1944–1945)

Szakirodalom:

Bódy Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Budapest, 2013.

Gyáni Gábor: A bűnözés Horthy-kori történetéhez. Történelmi Szemle, 47. (2005) 3–4:381–392.

Hiller István – Németh Alajos: A háború és a felszabadulás krónikája (Sopron, 1941–1945). Soproni Szemle, 33. (1979) 4:289–320.

Kerepeszki Róbert: A leventemozgalom. Rubicon, 21. (2010) 4–5:104–115.

Ezúton köszönöm Simonné Prezenszki Erzsébet és  Dr. Taschek Zoltán levéltáros kollégáimnak a téma kutatása során nyújtott hathatós közreműködését.

Székely Tamás