Száz éve történt. Horthy Miklós látogatása Pécsett, 1921. október 5–7.

2021.10.05.

Száz éve történt

Horthy Miklós látogatása Pécsett, 1921. október 5–7.

 

A szerb megszállást követő időszakban városunk és megyénk kiemelkedő eseménye volt vitéz nagybányai Horthy Miklós háromnapos látogatása. Magyarország kormányzója 1921. október 5–7. között járt Pécsett, illetve Baranyában. A látogatás egyfajta „legitimációs körutazás” része volt a szerb megszállás alól felszabadult területeken. Horthy nagyrészt végigjárta azokat a falvakat és városokat, amelyek az 1918. november 13-ai belgrádi katonai konvenció alapján az új délszláv állam felügyelete alá tartoztak. A körút folyamán bejárta Dél-Baranyát, Somogy vármegye egyes részeit, majd a Duna-Tisza közét.

1921. október 5-én már reggel 7:30 körül gyülekezett Pécs város közönsége a Széchenyi téren. A rendezőbizottság előzőleg feldíszítette és fellobogóztatta a belvárost, és mindenütt plakátok hirdették az államfő érkezését. Ferenc József látogatása óta nem volt impozánsabb, méreteiben nagyobb ünnepély Pécsett. A rendezőbizottság elnöke, vitéz bádoki Soós Károly[1] altábornagy szeptember 19-én részletes programot dolgozott ki a kormányzó látogatására, melyet a kabinetirodával is egyeztetett. Horthy Miklós útvonalát előre meghatározták, és a különböző intézmények, testületek, szövetségek, egyesületek és iskolák tagjai a kormányzó elvonulási útvonalán sorfalat álltak.[2] Október 3-án még egy rövid próbát is szervezett a rendezőbizottság. A kormányzó üdvözlésére számos más baranyai település is képviseltette magát.

A főpályaudvaron Kiszely Gyula kormánybiztos köszönti a kormányzót, 1921. október 5.

Forrás: JPM Várostörténeti Múzeum. Ht. 5457

 

9:00-kor érkezett meg a főpályaudvarra a Turán, a kormányzó különvonata. Ekkor a 8. gyalogezred zenekara Fricsay Richárd karnagy vezetésével eljátszotta a Himnuszt. A peronon Sillay Jenő százados vezetésével felsorakozott a díszszázad. A kormányzó kíséretében Pécsre érkezett még Belitska Sándor honvédelmi miniszter, gróf Ráday Gedeon belügyminiszter, Görgey György alezredes, Bartha Richárd a kabinetiroda főnöke, gróf Ambrózy Lajos kabinetirodai tanácsos, valamint Magasházy László és Hardy Kálmán szárnysegédek.[3] Horthyt elsőként Kiszely Gyula[4] kormánybiztos köszöntötte: „Főméltóságú úr! A felszabadult területek népének hódolatát hozom főméltóságod magas színe elé.”[5] Majd gróf Zichy Gyula[6] megyéspüspök folytatta a köszöntést: „A 900 éves pécsi egyházmegyém nevében, mely papságával és híveivel együtt mindig végvára volt a magyar hazának és keresztény hitnek, mély hódolattal köszöntöm főméltóságodat, mint a szorongatott haza kormányzóját.” Horthy ezután megvárta a tömeg üdvözlő éljenzését, majd rövid beszédben köszöntötte Pécs város elöljáróit: „Sokáig kellett arra a percre várnom, hogy eljöhessek ide Baranya derék népéhez. […] Meg vagyok győződve arról, és bízom benne, hogy a felszabadult területek népe erős támasza lesz sokat szenvedett országunknak.”[7] A főpályaudvaron ezután több meghívott is üdvözölte a kormányzót. Jelen volt Stenge Ferenc alispán, Soós Károly altábornagy, Gosztonyi Gyula ítélőtáblai bíró, Reéh György, Visy László, valamint számos magas rangú katonatiszt, városi és megyei vezető. A kormányzói fogadtatás után Horthy és Soós altábornagy beszállt Jankovics gróf feldíszített fogatába, amely lépésben elindult a Zsolnay-szobor érintésével a Széchenyi térre. Az elvonulási útvonal mindkét oldalán széles tömeg üdvözölte a kormányzót.

A feldíszített Széchenyi tér, 1921. október 5.

Forrás: JPM Várostörténeti Múzeum. Ht. 5452

 

A Széchenyi téren már felállított emelvény várta Horthy Miklóst. Itt elsőként Nendtvich Andor[8] polgármester köszöntötte a kormányzót: „Főméltóságú Kormányzó úr! Ebben a városban ma örömtől hangosan feldobognak a szívek, és a lelkesedéstől sugároznak az arcok. Az ünnepi díszben pompázó város, hódoló tisztelettel fogadja ma, Magyarország kormányzóját. […] Boldognak érzem magam, hogy a felszabadult város egész népének érzelmeit és hűségét főméltóságod előtt tolmácsolhatom, és egyúttal magas látogatásáért köszönetét kifejezésre juttathatom.” Majd az emelvényen a kormányzó intézett beszédet Pécs város egész közönségéhez: „Megilletődéssel szólok Önökhöz innen, ahová olyan sokáig szomorú aggódással és szorongó várakozással szálltak a gondolataink. […] Eljöttem ide, hogy örömükből és lelkesedésükből újabb erőt merítsek. […] Önök a közeljövőben, felszabadulásuk után először fogják alkotmányos jogaikat gyakorolni. Módjukban fog állni, hogy befolyást gyakoroljanak az ország, a haza sorsának irányítására. Válasszanak meg olyan férfiakat, akikben él az egységes magyarság gondolata.”[9] A beszéd után a pécsi nők nevében Zichy Lujza grófnő köszöntötte Horthyt, majd Gosztonyi Erzsébet nyújtott át virágcsokrot. Ezután a Széchenyi téren felsorakozott egyesületek, intézmények, testületek és iskolák tagjai vonultak el az emelvény előtt, a sort a katonai díszmenet zárta.

10:35-kor a kormányzó és kísérete újra fogatokba szállt, és a Katolikus Körhöz[10] hajtatott. Itt a díszteremben Stenge Ferenc alispán és Kovács Antal honvéd ezredes fogadta a kormányzót, majd több városi elöljáró is üdvözletét fejezte ki. Az ügyvédi kamara képviseletében Szily János, Pécs város összes tanintézetének nevében Késmárky István c. apát, jogakadémiai igazgató köszöntötte a vendéget. A Pécsi Iparosok Szövetsége képviseletében Ruzsinszky Béla üdvözölte, az állami tisztviselők nevében Félix Antal, ítélőtáblai elnök. Továbbá köszöntötte a Gyáriparosok Szövetsége képviseletében Littke József, és a Pécsi Kereskedők Testületének elnöke, Hamerli József.[11] A küldöttségek köszöntései után Horthy Miklós szólt a jelenlévőkhöz: „Köszönöm üdvözlő szavaikat. Jól esik osztoznom örömükben, látnom nemes lelkesedésüket és hallanom készségüket a közreműködésre az újjáépítés nagy munkájában."[12]

A Katolikus Kör után a kormányzó és kísérete a püspöki palotába hajtott. Itt gróf Zichy Gyula megyéspüspök fogadta, és újból üdvözölte az államfőt. Horthy ünnepélyesen köszönetet mondott, és méltatta az egyházak szerepét. Majd a többi felekezet vezetői és képviselői is köszöntötték a kormányzót: a pécsi és baranyai református egyházközség nevében Nagy Imre, a felső-baranyai egyházmegye esperese, a pécsi evangélikus egyházközség nevében Baldauf Gusztáv lelkész, az izraelita egyház képviseletében pedig Pfeiffer Izsák rabbi.[13] Majd az itteni ünnepély legkiemelkedőbb része következett, a székesegyházi hangverseny.

A kormányzó elhagyja a püspöki palotát. Mellette gróf Zichy Gyula megyéspüspök, mögötte Soós Károly altábornagy, 1921. október 5.

Forrás: JPM Várostörténeti Múzeum. Ht. 575

 

13:00-kor lépett be Horthy Miklós és teljes kísérete a pécsi székesegyházba. A hangversenyt a Pécsi Dalárda és a székesegyház énekkara kezdte Lajos Gyula karnagy vezetésével, majd Jaksch Ede orgonaművész, aki Liszt Ferenc: Symphonia című darabját adta elő.[14] A hangverseny után gróf Zichy Gyula körbevezette a kormányzót a székesegyházban. Ezután rövid pihenőt tartottak a püspöki palotában, majd a vendégek továbbhajtottak a Nemzeti Kaszinóban[15] tartandó ünnepi ebédre. A kormányzót a feldíszített nagyteremben várták. Korábban Reéh György és Littke Lőrinc lett megbízva az ebéd megszervezésével. A hatalmas, U alakú asztalsoron 250 teríték nyert elhelyezést. Az ünnepi ebéden csak meghívóval lehetett részt venni, és minden vendégnek előre meghatározott hely volt kijelölve.[16] A kormányzó középen ült, gróf Zichy Gyula és Soós Károly altábornagy között, utóbbi a főételt követően pohárköszöntőt mondott.[17]

Horthy Miklós és Soós Károly a székesegyház előtt, 1921. október 5.

Forrás: JPM Várostörténeti Múzeum. gysz. 383 (2)

 

A Nemzeti Kaszinóból a fogatok a sportünnepély irányába indultak, amelyet a szigeti városrész katonai gyakorlóterén tartottak meg. A sportünnepély 16:30-kor kezdődött, és becslések szerint 10 ezer néző látogatott ki a megtekintésére.[18] A kormányzó érkezésekor a 8. gyalogezred zenekara eljátszotta a Himnuszt, majd Littke József, a Pécsi Atlétikai Club elnöke üdvözölte Horthy Miklóst. Az ünnepély tornabemutatóval kezdődött, amelyen minden pécsi középiskola szerephez jutott. A program további részében volt még atlétika, birkózás, ökölvívás, valamint kard- és tőrvívás. Ezután a cserkészek felvonulása következett, végül egy 10 perces bemutató labdarúgó-mérkőzés zárta a műsort. Az ünnepély végén a kormányzó beszédet tartott, amelyben kifejtette a sport fontosságát, valamint szólt arról, hogy: „Magyarországnak eddig az olimpiákon mindig sikerült elérnie az ötödik-hatodik helyet a nemzetek ranglistáján, és ezt a hagyományt tartani kell.”[19] A beszéd után a csapatok díszmenetben elvonultak a kormányzó emelvénye előtt, végül pedig közösen meghallgatták a Szózatot. Ezután Horthy és kísérete a püspöki palota rövid érintésével a Pécsi Nemzeti Színházba távozott, ahol a kormányzót díszelőadás fogadta.

Az előadás 20:00-kor kezdődött, elsőként Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájából hangzott el a nyitány, majd a Pécsi Dalárda lépett fel 16. századi Mária dalokkal. Ezután zongoraversenyek következtek, majd ifj. Johann Strauss: A cigánybáró című operettjének második felvonását adták elő a Nemzeti Színház művészei.[20] A díszelőadás után Horthy és kísérete a püspöki palotába távozott, ahol gróf Zichy Gyula meghívására szűk körű vacsorán vett részt Pécs város és Baranya vármegye elöljáróival. Itt a megyéspüspök pohárköszöntőt is mondott az államfő tiszteletére. 23:00-kor a meghívottak kivonultak a püspöki palota erkélyére, hogy megtekintsék a kormányzó tiszteletére adott szerenádot. A becslések szerint mintegy 10 ezer fős nézőközönség jelent meg a székesegyház előtti téren, és a Sétatér környékén.[21] A szerenádot a Pécsi Dalárda vegyeskara és a Pécsi Polgári Daloskör férfikara adta elő a katonazenekar kíséretében. Végül Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselő, volt államtitkár szavalta el egyik saját költeményét. A szerenád ideje alatt fényjátékot láthatott a közönség az éjjeli égbolton, amelyet Weichinger Gyula tervezett és kivitelezett.[22] Az éjszaka további részét Horthy a püspöki palotában töltötte.

A látogatás másnapján, 1921. október 6-án Horthy Miklós kormányzó reggel 8:30-ra érkezett meg gépkocsin a szigeti városrész gyakorlóteréhez. A Hadapródiskolától lóháton közelítette meg a katonai csapatszemlét. Ekkorra már több ezres nézőközönség gyűlt össze a környéken. A csapatszemle egy óra hosszat tartott, ezután a kormányzó autóba szállt, és megkezdte baranyai-somogyi körútját.[23] Társaságában volt Soós Károly altábornagy is, első állomásuk Szentlőrinc volt. Ide 10:00-ra érkeztek, a Szabadság téren már várta őket Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselő, aki üdvözlő beszédben köszöntötte a kormányzót.[24]

A kormányzó a katonai gyakorlótéren, 1921. október 6.

Forrás: JPM Várostörténeti Múzeum. gysz. 383

 

A következő állomás Szigetvár volt, de már a megyehatárhoz kiérkezett Horthy elé díszes kísérettel Sárközy György, Somogy vármegye főispánja, valamint Tallián Andor alispán.[25] Ezután a feldíszített Zrínyi térre vonultak, ahol a kormányzó tiszteletére rövid ünnepély zajlott le. Az elhangzott üdvözlő beszédek után a kormányzó megkoszorúzta Zrínyi Miklós szobrát.[26] A látogatások ezután Darányban, majd Lakócsán folytatódtak, utóbbi településen Gál József bíró köszöntötte az államfőt, aki itt étkezést és rövid pihenőt is tartott. Horthy és kísérete 15:25-re érkezett meg Sellyére, itt Bodonyi Nándor iskolaigazgató mondott üdvözlő beszédet. Majd következett Vajszló, ahol Morvay Ferenc jegyző és Tóth János helyettes bíró fogadta a kormányzót. Siklós főterén gróf Benyovszky Móric, volt Baranya vármegyei főispán várta, és köszöntötte Horthy Miklóst. A körút utolsó állomása Szalánta volt, majd a kormányzó és kísérete 19:00-ra érkezett vissza Pécsre.[27]

A kormányzói autó elsőként a püspöki palotába hajtott, itt Horthy rövid pihenőt tartott, majd a pécsi katonai helyőrség tisztikarának vacsorájára indult a Pannónia szálló[28] különtermébe. A vacsora ideje alatt Fricsay Richárd karnagy vezetésével a katonazenekar játszott. A kormányzót távozása előtt Soós Károly ajándékozta meg, aki egy fotóalbumot nyújtott át az államfőnek Pécsről és Baranyáról. Az album címlapját Manno Miltiádész festőművész készítette, akit ekkor be is mutattak Horthynak.[29] A kormányzó a hosszú, számos utazással járó nap végén, 21:00-ra ért vissza szállására a püspöki palotába, az este további részét pihenéssel töltötte.

A kormányzói látogatás harmadik napján, 1921. október 7-én, már korán reggel gyülekeztek a pécsi polgárok a Széchenyi téren. 7:00-ra a tér már teljesen megtelt. Horthy Miklós nyitott gépkocsin érkezett – lassú tempóval, jobbján Soós altábornaggyal – elbúcsúzni Pécs városától. A kormányzó 8:10 körül ért a Széchenyi térre, mögötte a katonazenekar haladt. Ezután Horthy végigsétált a díszszázad előtt, és kezet rázott Beksics Olivér alezredes parancsnokkal. Elutazása előtt Soós Károly mondott búcsúzó beszédet: „Kérem főméltóságodat, engedje meg, hogy köszönetünket fejezzem ki, hogy nehéz gondja közepette kegyeskedett itt a felszabadult területen ez ősi városnak két napot és vidékének egy napot szentelni. […] Ez a két nap örömnap volt, és az is marad Pécs városának és Baranya vármegye lakosságának emlékében.”[30] Mielőtt Horthy távozott volna autójával a Mohácsi út irányába, legutoljára Nendtvich Andor polgármesterhez lépett, és köszönetet mondott neki a vendéglátásért. Majd Soós altábornaggyal elindultak Mohács irányába. Az országút mentén a közeli falvak lakói – mint Birján, Lothárd, Olasz vagy Szederkény – felsorakoztak, és üdvözölték Magyarország kormányzóját.

Az első állomás Bóly volt, ide 9:00-ra érkezett meg a kormányzó és kísérete. Itt csaknem két óra hosszat időzött, és számos bólyi, illetve környékbeli polgár bemutatkozott neki, herceg Montenuovo Nándor pedig a kastélyában fogadta. Továbbhaladva Szajk, Babarc és Lánycsók polgárai látogattak ki az országúthoz, üdvözölve a kormányzót. Majd 11:00-ra érkeztek meg Mohácsra, ahol már a Pécsi útnál nagy tömeg várta Horthy Miklóst. A kíséretet a Széchenyi téren fogadta Herschmann Károly őrnagy, a helyőrség parancsnoka, és Keserics Ferenc apátplébános, akik üdvözlő beszédeket is tartottak. A Himnusz közös meghallgatása után a kormányzó továbbutazott Dunaszekcső érintésével Bátaszékre, ezzel befejeződött baranyai körútja. Bátaszéken már várta Turán különvonata, amelyre a kíséretéhez tartozó gépkocsikat is felrakodták. A község főterén rövid ünnepély is volt a kormányzó tiszteletére, amelyen Förster Zoltán, Tolna vármegye alispánja mondott köszöntő beszédet.[31] Ezután a Turán elindult Baja irányába, Horthy Miklós pedig megkezdte a szintén szerb megszállás alól felszabadult Duna-Tisza közötti területek meglátogatását.

 

Ezt követően Magyarország kormányzója még két további alkalommal látogatott Pécsre. Második látogatására 1923. április 26-án került sor, amely során megtekintette a mecsekszabolcsi Ferenc József akna új tárnáját és a Nemzeti Kaszinóban emléktáblát avatott a háborúban elesett katonák tiszteletére. Harmadik alkalommal pedig 1930. október 12-én látogatott városunkba, amely során részt vett a Baranya-Pécs Aero Club új repülőgép-hangárjának felavatási ünnepélyén.

 

Kult László főlevéltáros

MNL Baranya Megyei Levéltára

2021. október 5.

FORRÁSOK

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára (MNL BaML)

IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai, 1921–1923.

IV. 1407. a. Pécs város polgármesterének iratai. Elnöki iratok, 1921.

Sajtó

Dunántúl, Pécsi Est, Pécsi Napló, 1921.

(A pontos hivatkozási helyek a lábjegyzetekben)

 

IRODALOM

A felszabadulás aranykönyve 1921–1931. Szerk.: Zsadányi Oszkár és Kussinszky Endre, Haladás Nyomda Rt. Pécs, 1931.

Bencsik Gábor: Horthy Miklós. A kormányzó és kora. Magyar Mercurius, Budapest, 2001.

Hornyák Árpád: Bácska-baranyai térség az I. világháború után. In: Hornyák Árpád (szerk.): Pécs szerb megszállása egy szerb újságíró szemével. Milan Glibonjski visszaemlékezései. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2006. 13–37. (Források Pécs történetéből, 2.)

Horváth Kázmér: Délbaranya és a Trianoni békeszerződés revíziója. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. Pécs, 1931.

Pécs Lexikon I–II. köt. Főszerk.: Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. Pécs, 2010.

Pécs-Baranya 1918–1928. Szerk.: Linder Ernő, Dunántúl Könyvkiadó és Nyomda Rt. Pécs, 1929.

Szűts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918–1921). In: Szita László (szerk.): Baranyai Helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. Pécs, 1983. 191–212.



[1] 1919-ben a Nemzeti Hadsereg vezérkari főnöke, majd 1920. március 15. – július 29. között a Simonyi-Semadam-kormány honvédelmi minisztere. A szerb megszállást követően a vezetésével vonultak be a Nemzeti Hadsereg csapatai Pécsre 1921. augusztus 22-én. 1925-től honvéd gyalogsági tábornok. 1927-től az Országgyűlés Felsőházának örökös tagja. Lásd: Dávid Ferenc: Soós Károly. In: Pécs Lexikon II. köt. 213.

[2] MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai. E-6539/1923.

[3] Pécsi Est, 1921. október 6. 1.

[4] 1921. július 1. – október 10. között a szerbek által megszállt, de a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz visszakerült terület polgári közigazgatási feladatok végrehajtásával megbízott kormánybiztosa. 1921. szeptember 27. – október 10. között, ideiglenesen Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város főispáni teendőit is ellátta. Lásd: Nagy Imre Gábor: Kiszely Gyula. In: Pécs Lexikon I. köt. 402.

[5] Dunántúl, 1921. október 6. 1.

[6] Pécs 78. püspöke 1905–1925 között. Nevéhez fűződik az 1907. évi pécsi országos kiállítás alkalmával tartott első vidéki katolikus nagygyűlés. 1925-ben kalocsai érsekké nevezték ki. Lásd: Borsy Judit: Zichy Gyula. In: Pécs Lexikon II. köt. 418.

[7] Pécsi Est, 1921. október 6. 2.

[8] 1906. június 18. – 1936. november 1. között Pécs szab. kir. város polgármestere. Több évtizedes polgármesteri tevékenységéből kiemelhető a városi közüzemi hálózat kiépítése és az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre telepítése. Lásd: Nagy Imre Gábor: Nendtvich Andor. In: Pécs Lexikon II. köt. 24.

[9] Dunántúl, 1921. október 6. 2.

[10] A mai Csontváry Múzeum épülete, Janus Pannonius u. 11.

[11] Pécsi Est, 1921. október 6. 2.

[12] Pécsi Napló, 1921. október 6. 1.

[13] Dunántúl, 1921. október 6. 3.

[14] MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai. E-6539/1923.

[15] A mai Király u. 13. szám alatti épület.

[16] A meghívott vendégeket korábban megkérte a rendezőbizottság, hogy legkésőbb október 4-ig fizessék be az ünnepi ebéd részvételi díját, 250 koronát.

[17] Dunántúl, 1921. október 6. 3.

[18] A rendezőbizottság már korábban tájékoztatta az érdeklődőket, hogy a sportünnepélyre jegyek kaphatóak a testnevelési iroda Deák u. (ma: Jókai u.) 3. szám alatti helységében, 30–250 korona közötti helyekre.

[19] Pécsi Est, 1921. október 7. 2.

[20] MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai. E-6539/1923. A díszelőadásra elővételben lehetett jegyeket vásárolni a Pécsi Nemzeti Színház pénztáránál.

[21] Pécsi Est, 1921. október 7. 2.

[22] Pécsi Napló, 1921. október 6. 2.

[23] MNL BaML IV. 1407. a. Pécs város polgármesterének iratai. Elnöki iratok. 106/1921.

[24] Dunántúl, 1921. október 7. 1.

[25] Szigetvár és térsége 1950. május 31-ig Somogy vármegyéhez tartozott.

[26] Dunántúl, 1921. október 7. 1.

[27] MNL BaML IV. 1407. a. Pécs város polgármesterének iratai. Elnöki iratok. 106/1921.

[28] A Király u. 5. szám alatti étterem és hotel 1988-ban vette fel a Palatinus Szálloda nevet.

[29] Dunántúl, 1921. október 7. 2.

[30] Pécsi Napló, 1921. október 8. 1.

[31] Pécsi Est, 1921. október 8. 2.

 

Utolsó frissítés:

2021.10.05.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges