A Pécsi Püspöki Líceum a forradalom kezdetén (1848. március 20. - május 31.)

A Pécsi Püspöki Líceum a forradalom kezdetén  (1848. március 20. - május 31.)

Az eseményeket a líceumi ifjúság nemzetőrséghez való csatlakozásától az iskolai év bezárásáig követtem figyelemmel, melyhez elsődleges forrásként a levéltárunkban található kézírásos tanodai jegyzőkönyvek kivonatait, illetve a diákok adatait, tanulmányi eredményeit tartalmazó értesítvényeket, illetve a nyomtatott érdemsorozatot használtam fel.

Forrás: MNL BaML VIII. 2.a. Tanodai ülés jegyzőkönyve 1848. március 20.

Az iskola alapítása báró Szepesy Ignác nevéhez fűződik, aki 1828-ban foglalta el a pécsi püspöki széket, és a kezdetektől szívügyének tekintette egy Pécsett működő felsőfokú iskola megindítását. 100 000 forintos alapítványt tett erre a célra, az 1828/29-dik tanévben a Papnövelde épületében (mai Papnövelde u. 1-3.), meg is indult a két éves studium domesticum, azaz „házi tanfolyam”, mely a papnövendékek teológiai tanulmányainak megalapozását szolgálta. 1831/1832-ben nyilvános jellegű főiskola lett, 1833/34-ben kiegészült a jogi tanfolyammal. Az intézet kezdetben az akkor Oskola utcában (ma Szepesy utca) felépült klasszicista épületben nyert elhelyezést, majd a volt pálos kolostor épületébe (ma Király u. 44.) költözött, s itt működött az 1847/48. tanév végéig.

Az 1847/48. tanévben az iskola ideiglenes aligazgatója Jónás József címzetes kanonok volt, aki egyben a kormánytani tanulmányokat is oktatta. Ami a tanári kart illeti, a líceumban kezdetektől fogva tanítottak ciszterci szerzetes tanárok is. Az érdemsorozat szerint erre a tanévre 251 rendes (nem magántanuló) diák iratkozott be, ebből 181 hallgató járt a bölcsészeti, 70 pedig a jogi tanfolyamra. A tanulók életkorát tekintve 15 és 23 év közötti ifjak látogatták az intézetet. A bölcsészhallgatók közül legtöbben 17 és 18 évesek, a joghallgatók közül a legtöbben 21 évesek voltak.

Forrás: MNL BaML VIII. 2.a. A  Lyceum tanulóinak érdemsorozata.

Az 1848. március 15-i pesti események Mohácson keresztül érkeztek Pécsre március 18-án. A líceum diákjai nem tétlenkedtek: a március 20-án tartott tanodai tanácsülés jegyzőkönyve szerint a tanulók „a rendes felolvasások elmulasztásával is a városban alakított polgári őrsereghez csatlakozni szándékoznak”. A tanácsülésen Leovics Simon másod éves joghallgató terjesztette elő a diákok kérését, miszerint polgári „őrsereg lajstromába iktattatni kívánják” magukat.

A főtanodai igazgatóság, nem tartván tanácsosnak „illy rend- bomlott időben” a kérést megtagadni, megadta az engedélyt, sőt maga a tanácsülés vállalkozott a városi tanácsnak bejelenteni a líceumi ifjúság ebbéli szándékát. Az aligazgató felhívta azonban az ifjúság figyelmét, hogy tanulmányaikat szorgalmasan folytassák, s „a közcsend fenntartásához segédkezet nyújtani akarván, mindenek előtt az oskolai fegyelem követeléseinek eleget tenni iparkodjanak”. Ez a kikötés nem is volt meglepő: pár nappal ezelőtt, 12-én három diákot kizártak az iskolából botrányos viselkedés miatt, a 14-én tartott tanácsülés olyan renitens diákok ügyével foglalkozott, akik kávéházakban, bálokban mulatoztak, illetve egyéb kihágásokat követtek el. A névsorban ott látjuk - többek között - Leovics Simon nevét, aki kávéházi tartózkodás miatt került a névsorba. Két órás bezárással sújtották, azonban a beidézés ellenére a tanodai ülés előtt nem jelent meg, így a büntetését szigorították. Leovics Simon tehát nem volt ismeretlen a tanári kar előtt.

Az aligazgató atyai tanácsainak megtartását az összesereglett ifjúság meg is fogadta, amennyiben a tanácsülésnek mindenben engedelmeskedni fognak, kötelességeiket teljesítik. Végül a diákok kérték, hogy szándékukról saját választmányuk útján tudósíthassák a városi tanácsot. Erre engedélyt kaptak, a választmány vezérletét Radenics Ferenc, magánjog tanára vállalta el.

Az április 2-án tartott tanácsülésen elhangzott, hogy a polgárőr sereg felállítása fegyvergyakorlatot tesz szükségessé. Ezen a főtanodai ifjúság is részt akart venni, így azt kérték, hogy a felolvasások a délutáni órákban szüneteltessenek. Ezt az igazgatóság nem akarta engedni, a fiatalok viszont pesti és győri példákat felhozva és hangsúlyozva, hogy a tanulói és katonai kötelességüknek egyszerre nem tudnak megfelelni, ragaszkodtak a kérésükhöz. A zavaros időkre tekintettel, a tanácsülés kénytelen- kelletlen engedett: a délutáni órák mindkét karban ideiglenesen szüneteltetve lettek. Erről a kerületi királyi főigazgatóságot és a pesti országos választmányt is tudósították.

A következő, április 12-én összehívott tanácsülés jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy a pécsi diákok a pesti és győri tanulóifjúság példáján felbuzdulva április 12-i kelettel 7 pontos petíciót nyújtottak be a főtanodai ülésnek. Ebben kérték többek között, hogy a vizsgálatokon másodrendű jegyet szerzők hosszabb időt kaphassanak a javításra, hogy szüntessék meg a mindennapi templomba járást, kérték a sokszori gyónás csökkentését, a számszerinti érdemsorozatok megszüntetését (azaz a tanulók érdemük szerinti sorrendbe állítását), a tanév rendes időnél korábban való befejezését. A tanácsülés a pontok többségét felsőbb engedelemtől tette függővé, ugyanakkor a tanulók petícióját teljes terjedelemben felküldték a tankerületi főigazgatónak, illetve a kultuszminisztériumnak.

A május 1-jén tartott tanácsülésen arról tájékoztatja az elnök a részvevőket, hogy a közoktatási miniszter az időszaki sajtó útján tette közzé rendeleteit, miszerint a tanév idő előtt befejezendő, illetve a számszerinti érdemsorozat rendszere megszűnik. A tanácsülés, tekintve, hogy a politikai mozgalmakban tanúsított nagyobb részvétel következtében a tanulóifjúság tanulmányait nem kellőképpen végzi, a szülők, gyámok aggódnak az ifjakért, nem utolsósorban pedig a fellépő illír mozgalom hatására az iskolában tanuló horvát és magyar diákok közötti súrlódást elkerüljék, közakarattal elhatározta, hogy az ünnepélyes évzáró Te Deum június 11-én lesz megtartva, a számszerinti sorozat pedig már ebben a tanévben megszűnik.

A május 25-én tartott tanácsülésen elhangzott, hogy a magyar és horvát ifjak között mindinkább nagyobbak a súrlódások, az ifjúság elbocsátása így sürgetővé vált. Ezen az ülésen olvasták fel a győri főigazgatóság útján érkezett miniszteri rendeletet, mely a tanév időelőtti befejezését és a szám szerinti osztályozás eltörlését rendeli el. A kellő intézkedéseket az iskola vezetősége eddigre már megtette.

Az iskola május 31-én tartotta az utolsó tanodai ülését, miszerint a Te Deumot másnap, azaz június 1-jén tartják meg. A jegyzőkönyv az alábbiakkal zárul: „Kelt Pécsett 1848- ik esztendei május 31-én. És így a jelen iskolai év második fele a legélénkebb politikai mozgalmak közepett is, daczára a tanuló ifjuság között forrongó elemeknek, a nélkül, hogy a tanulmányok rendes előadása egészen csak egy napra is felfüggesztetett volna, idő előtt ugyan, de rendesen bevégeztetett.”

Forrás: MNL BaML VIII. 2.a. Évzáró tanácsülés jegyzőkönyve 1848. május 31.

A líceumi diákság nemzetőrséghez való csatlakozásának jelentőségét az adta, hogy a forradalmi események hírére szinte azonnali reakcióként, spontán, önkéntes alapon történt. (A nemzeti őrsereg kötelező felállításáról majd csak az 1848. XXII. tc. intézkedik.) A diákok lelkesedését mutatja még, hogy május 26-án kiáltvánnyal fordultak a város lakosságához, hogy álljanak be a honvédségbe, illetve adakozzanak a haza javára. Ami a jövőt illeti, nem nemzetőrként bár, de a megalakult honvédség kebelében a diákok jelentős számban több tanárral együtt harcoltak a hazáért.

A jogi tanfolyam 1848/49. tanévben már nem kezdődött meg, egészen 1865-ig szünetelt. A bölcsészeti tanfolyam megnyílt ugyan 12 másodéves és 6 első éves, kizárólag magyar származású hallgatóval, de 1851-ben beolvasztották a ciszterci rend által fenntartott gimnáziumba.

Források és irodalom

MNL BaML VIII. 2. a. A Pécsi Püspöki Lyceumban mind a két évi jog, és bölcselettanuló ifjuságnak a tanulmányokból, és erkölcsiségből nyert érdemszerinti sorozata 1847/8 évben.

MNL BaML VIII. 2. a. Értesítvény a pécsi püspöki Lyceumban jogtanuló ifjúságról az 1847/8. évre.

MNL BaML VIII. 2. a. Értesítvény a vallástan, és erkölcsiségből a pécsi püspöki Lyceumban másod és első évi bölcselettanuló ifjúságról az 1847/8. év második felére.

MNL BaML VIII. 2. a. Értesítvény a Pécsi Lyceumban bölcselethallgatókról az 1848/9. oskolai évre.

MNL BaML VIII. 2. a. Az 1847/8-dik évnek 2-dik felében a pécsi püspöki Lyceumban tartott tanodai ülésekben vezetett jegyzőkönyvnek kivonatja.

Madas József: Pécs-belváros telkei és házai - Adatgyűjtemény. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 1978.

Nagy Imre Gábor: Baranya megye történeti kronológiája 1848-1849. In: Baranya. Emlékszám az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. 1998-1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, Baranya Megyei Levéltár, 1999.

Pesti János: Pécs utcanevei 1554-2004. Pécs, Kronosz Kiadó, 2013.

Rajczi Péter Pál: A Pécsi Püspöki Jogakadémia története. In: A Pécsi Püspöki Joglyceum emlékezete 1833-1923. Szerk.: Kajtár István, Pohánka Éva. Pécs, Publikon Kiadó, 2009.

Szerző: Vargháné Szántó Ágnes levéltáros