Hírek
A firenzei árvaház levéltáros szemmel
2026.08.24.
A reneszánsz kori Firenze társadalmi felelősségvállalásának és humanista gondolkodásának egyik kiemelkedő tanúbizonysága az 1445-ben alapított Istituto degli Innocenti, amelyet az Erasmus+ Short-term Mobility program keretében látogatott meg a Magyar Nemzeti Levéltár delegációja. Az intézmény eredetileg elhagyott gyermekek befogadására létrehozott intézet volt, ma pedig a gyermekvédelem mellett kutatási, oktatási és kulturális feladatokat is ellát.
2026.08.20.
A mohácsi hadjárat előkészítésének egyik fontos kérdése a külföldi katonai segítség. II. Lajos király 1526 tavaszán több európai uralkodótól és hatalmi központtól igyekezett támogatást szerezni az Oszmán Birodalom várható támadásával szemben.
2026.08.19.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a kulturális intézményben foglalkoztatottak munkaköreiről és foglalkoztatási követelményeiről, az intézményvezetői pályázat lefolytatásának rendjéről, valamint egyes kulturális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 39/2020. (X. 30.) EMMI rendelet alapján pályázatot ír ki a Magyar Nemzeti Levéltár határozatlan idejű munkaszerződéssel, a Rendelet 5. § (7) bekezdése szerinti, legfeljebb 5 év határozott idejű főigazgatói munkakörének ellátására.
2026.08.19.
2026.08.17.
Vezetett épületsétákkal és kamarakiállítással készülünk az érdeklődőknek augusztus 20-án, csütörtökön a Bécsi kapu téren. A Szent István-napi programunk alatt a levéltári palota épülete egész nap szabadon is bejárható lesz.
2026.08.14.
Papírból emelt emlékmű. Így nevezte Thomas Buergenthal holokauszttúlélő az Arolsen Archivumot ‒ a második világháború szenvedéseinek Bad Arolsenben őrzött archívumát. Az 1934-ben Csehszlovákiában született, később nemzetközi jogászként ismertté vált Buergenthal itt találta meg azt az egyetlen dokumentumot, amely bizonyította, hogy édesapja a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg. Az egyetlen dokumentumot több mint ötvenmillió indexkarton és mintegy ötvenötmillió irat között, ami végül választ adott a család évtizedes kétségeire.
2026.08.12.
A 2026-ban futó rövidtávú Erasmus+ mobilitási program egyik állomása Berlin volt, ahol a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Gazdasági Levéltári Osztályát (GLO) Kiss András osztályvezető, Grecmajer Tibor levéltáros és Völgyesi Zoltán főlevéltáros, az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltárát pedig Fiziker Róbert vármegyei levéltárigazgató képviselte május 26-30. között. A Gazdasági Levéltári Osztály rövidtávú szakmai látogatása különleges volt a tekintetben, mivel több intézmény meglátogatását tűzte ki célul, mindez pedig lehetőséget teremtett a diverzifikált tapasztalatszerzésre.
2026.08.12.
Egésznapos vállalati szakmai konzultáción, raktársétán és iratbemutatón vettek részt júliusban a Paks II. Atomerőmű Zrt. iratkezelési és jogi szakterületeinek munkatársai a levéltárban, ahol többek között meglátogatták a digitalizáló és restaurátor műhelyt is.
2026.08.12.
Végső István történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára segédlevéltárosa a XIX. Történettudományi Találkozón adott elő július végén. Munkatársunk arról számolt be a rendezvényen, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a németországi Bad Arolsenben az Arolsen Archives – International Center on Nazi Persecution intézményben tett látogatáson.
2026.07.30.
Magyarországon köztudottan széles körű folyóirat-kiadás zajlott és zajlik ma is. Az irodalmi lapok fontos részét képezik a műveltség terjesztésére, a kulturális színvonal emelésére irányuló törekvéseknek. Az államszocialista korszakban alapvető követelménynek tekintették nemcsak az általános, hanem a magasabb művelődés megjelenítését, természetesen szelektálva, és megfelelő keretek között, ellenőrzött formában.
A folyóiratok alapításához és kiadásához engedélyre volt szükség, vagyis a kultúraközvetítő elhatározást 1945, de főleg 1949 után állami, illetve pártengedélyhez kötötték. Ez utóbbi egyfajta felügyeletet is jelentett: a mindenkori minisztérium figyelemmel kísérte a folyóiratok sorsát, az azokban megjelenő tartalmakat.
