Hírek
2026.08.14.
Papírból emelt emlékmű. Így nevezte Thomas Buergenthal holokauszttúlélő az Arolsen Archivumot ‒ a második világháború szenvedéseinek Bad Arolsenben őrzött archívumát. Az 1934-ben Csehszlovákiában született, később nemzetközi jogászként ismertté vált Buergenthal itt találta meg azt az egyetlen dokumentumot, amely bizonyította, hogy édesapja a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg. Az egyetlen dokumentumot több mint ötvenmillió indexkarton és mintegy ötvenötmillió irat között, ami végül választ adott a család évtizedes kétségeire.
2026.08.12.
A 2026-ban futó rövidtávú Erasmus+ mobilitási program egyik állomása Berlin volt, ahol a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Gazdasági Levéltári Osztályát (GLO) Kiss András osztályvezető, Grecmajer Tibor levéltáros és Völgyesi Zoltán főlevéltáros, az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltárát pedig Fiziker Róbert vármegyei levéltárigazgató képviselte május 26-30. között. A Gazdasági Levéltári Osztály rövidtávú szakmai látogatása különleges volt a tekintetben, mivel több intézmény meglátogatását tűzte ki célul, mindez pedig lehetőséget teremtett a diverzifikált tapasztalatszerzésre.
2026.08.12.
Egésznapos vállalati szakmai konzultáción, raktársétán és iratbemutatón vettek részt júliusban a Paks II. Atomerőmű Zrt. iratkezelési és jogi szakterületeinek munkatársai a levéltárban, ahol többek között meglátogatták a digitalizáló és restaurátor műhelyt is.
2026.08.12.
Végső István történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára segédlevéltárosa a XIX. Történettudományi Találkozón adott elő július végén. Munkatársunk arról számolt be a rendezvényen, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a németországi Bad Arolsenben az Arolsen Archives – International Center on Nazi Persecution intézményben tett látogatáson.
2026.07.30.
Magyarországon köztudottan széles körű folyóirat-kiadás zajlott és zajlik ma is. Az irodalmi lapok fontos részét képezik a műveltség terjesztésére, a kulturális színvonal emelésére irányuló törekvéseknek. Az államszocialista korszakban alapvető követelménynek tekintették nemcsak az általános, hanem a magasabb művelődés megjelenítését, természetesen szelektálva, és megfelelő keretek között, ellenőrzött formában.
A folyóiratok alapításához és kiadásához engedélyre volt szükség, vagyis a kultúraközvetítő elhatározást 1945, de főleg 1949 után állami, illetve pártengedélyhez kötötték. Ez utóbbi egyfajta felügyeletet is jelentett: a mindenkori minisztérium figyelemmel kísérte a folyóiratok sorsát, az azokban megjelenő tartalmakat.
2026.07.24.
A legrégibb levéltári szakperiodika 96. évfolyama tematikus blokkban tiszteleg A Magyar Tudomány Éve előtt. A szerkesztőség 2026. szeptember végéig várja a levéltáraknak és a levéltárosoknak az 1956. évi forradalom és szabadságharcban játszott és az utókor emlékezetének formálásában betöltött szerepét bemutató tanulmányokat.
2026.07.22.
A szó elszáll, az írás megmarad. Hát még, ha kőbe vésik … Mégis előfordul, hogy a kő elpusztul, és csak írott betű őrzi tovább az emlékezetét.
2026.07.15.
Szeptemberben a Magyar Nemzeti Levéltár ÖTÖDIK ALKALOMMAL indítja a Levéltáros asszisztens, ügykezelő, irattáros (Programkövetelmény száma: 03225001) középfokú szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai képzését.
2026.07.14.
A 2026-ban futó rövid távú Erasmus+ mobilitási program utolsó állomása Párizs volt, ahol a Magyar Nemzeti Levéltárat Szerényi Ildikó (NEKI), Kulcsár Krisztina (1945 Előtti Kormányszervek Osztálya) és Kiss Norbert Péter (Somogy Vármegyei Levéltár) képviselte június 30. és július 5. között. A program első napjához Garadnai Zoltán (MNL OL) is csatlakozott, aki Klebelsberg-ösztöndíjnak köszönhetően tartózkodott épp Párizsban.
2026.07.10.
Megtartották július 3-án a Magyarok öröksége az Egyesült Államokban: Sorsok, Terek, Utak kiállítás szakmai megnyitóját a Bécsi kapu téri levéltári palotában. A virtuális és utazó tárlat az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulójához kapcsolódva ismerteti a magyarok amerikai jelenlétének történetét a kivándorlás főbb korszakain, a magyar szempontból meghatározó amerikai helyszíneken és emigráns életutakon keresztül. A megnyitót követően bemutatták az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat legújabb kötetét is.
