Teleki Blanka anyai nagynénje és egyben keresztanyja, Brunszvik Teréz mellett kezdett el nevelési kérdésekkel foglalkozni. Saját intézetét 1846 őszén nyitotta meg a mai Szabadság tér közelében álló ún. Majthényi-ház második emeletén, bérelt helyiségekben. 8-12 éves főrangú lányokkal kívánt foglalkozni. Hazafias szellemben kívánta őket nevelni, ennek megfelelően intézetében – a korabeli szokásoktól eltérően – a tanítási nyelv a magyar lett. Ez volt az első olyan leányiskola Magyarországon, ahol a tantárgyak oktatásában megvalósult a szaktanári rendszer. Az irodalmat és a történelmet Vasvári Pál (akkori nevén Fejér Pál), a természettudományokat a kiváló piarista zoológus, Hanák Pál tanította. Nevelőnőként Lővei Klárát alkalmazták, akinek a sorsa ezt követően összefonódott az intézetet az anyai örökségéből fenntartó Teleki Blankáéval. Amikor a leányiskoláról beszélünk, ne egy mai léptékű oktatási intézményre gondoljunk! Az intézet 1846 őszén mindössze egyetlen növendékkel – Puteáni Rózsával, Deák Ferenc keresztlányával – kezdte meg a működését. A létszám később is legfeljebb tizenegynéhány fő lehetett. Egy 1848 nyaráról származó tankerületi jelentés szerint Teleki Blankánál akkor 6-7 lány volt elhelyezve. A huszas évei legelején járó Vasvári Pál (1826–1849) meglehetősen népszerű volt mind a diákok, mind pedig a nevelők körében. Állítólag Teleki Blankát (1806–1862) is gyengéd szálak fűzték hozzá. A kislányok rajongása világosan kifejezésre jut a Vasvári iratai között fennmaradt dolgozataikból. Ezek többnyire levél formában írt néhány soros kis házi feladatok, melyekben ilyen és hasonló kérdésekre kellett válaszolni: Miért szeretnék én férfi lenni és miért nem? Miért szeretnék nagyhatalmú lenni és miért nem? Kit találok hasonlatosnak a magyar történelemből Hannibálhoz? Mi a véleményem Nagy Károlyról?

Barabás Miklós litográfiája Vasváriról

Dőri Matild történelemdolgozata
Az 1848/49-i Minisztériumi Levéltár – Vasvári Pál (H 117) – Levelek – Tanítványok – No. 10.

A forradalom szelleme a kislányokat is áthatotta, március 15-ét követően a levelek szokásos „Tisztelt Tanító Úr” megszólítását a „Tisztelt Polgártárs” megszólítás váltotta fel. Sőt,  hét lány a 12 pont mintájára elkészítette saját követeléseit is, miszerint: a nők is járhassanak egyetemre, kapjanak szavazati jogot; a legkisebb faluban is legyenek iskolák, ahol jól fizetett tanítók foglalkozzanak a gyerekekkel!

1848. március 23-án – a tanítványokra hivatkozva – Lővei Klára levélben kérte Vasvárit, hogy egyezzen bele litografált arcképének elkészítésébe. Ekkorra arról is tájékozódtak, mikor érne rá a portréi révén már ismertté vált Barabás Miklós, aki az elkövetkező egy hétben el is készítette a litográfiát, melyet Walzel Frigyesnél ki is nyomtak.

Walzel az 1830-as években még alkalmazottként kezdett egy kőnyomdában dolgozni, majd saját vállalkozást alapított. Termékeit ízléses, művészi kialakítás jellemezte, a legjobb művészekkel dolgoztatott. Akkor erősödött meg igazán a vállalkozása, amikor Barabás Miklós rajzait kezdte kiadni. Walzel művei aktuális témájuk révén váltak népszerűvé, másrészt kedveltek voltak a nála megjelent – politikusokat, színészeket, tájképeket magukba foglaló – nagy sorozatok is.

Lővei Klára levelei Vasvári Pálhoz
Az 1848/49-i Minisztériumi Levéltár – Vasvári Pál (H 117) – Levelek – Keltezett levelek – 1848. március 23. és 31.

A Vasvári-kép 250–300 példányban való elkészítését minden bizonnyal Teleki Blanka finanszírozta. A grófnő a nyomatokat ingyen akarta terjeszteni az érdeklődők között, ennek mikéntjéről Lővei Klára 1848. március 31-én kelt levében kérte Vasvári állásfoglalását.

Vasvári Pál 1849 júliusának elején esett el Erdélyben a román felkelőkkel folytatott küzdelemben, így Barabás Miklós litográfiája maradt az egyetlen róla készült korabeli, hiteles ábrázolás.