A kiegyezés után az állami költségvetésre nézve meghagyták az osztrák kormány által 1867. évre készített költségvetést, mivel a kormány az év folyamán vette át az igazgatást, és még nem terjeszthetett elő Magyarországra nézve önálló költségvetést. Az osztrák és magyar pénzügyminiszterek között 1867. március 8-án létrejött, és az 1867. március 13-án tartott minisztertanács által jóváhagyott megegyezés értelmében azonban a magyar- és erdélyországi költségvetést 1867. március 14-től kezdve elkülönítve kezelték. A magyar állam költségvetési és zárszámadási jogának alapját az 1848. évi III. tc. 37. §-a teremtette meg. A kormány gazdasági ellenőrzésében az országgyűlés jelentős jogosítványt kapott: hatáskörébe tartozott az állami költségvetés meghatározása. A parlament a költségvetés megszavazásával a kormány által előterjesztett kiadások szükségességét és nagyságát bírálta el. A zárszámadás keretében pedig a költségvetési előirányzatoknak a gazdálkodás eredményeivel történő összevetését végezte el. Az első állami költségvetést Lónyay Menyhért pénzügyminiszter – a közös ügyi költségeket megszavazó delegációk elhúzódó tárgyalásai miatt – csak jelentős késéssel 1868. április 16-án terjesztette elő a képviselőházban. Az 1868. évi államköltségvetésről szóló törvénycikket (1868:XXVIII. tc.) 1868. szeptember 30-án hirdették ki.

Már 1869 elején, a Pénzügyminisztérium kebelén belül ideiglenesen felállították az Állami Főkönyvelési Osztályt, mely az Állami Számvevőszék létrehozásáig (1870:XVIII. tc.) végezte az összes állami számadások felülvizsgálatát és az állami végszámadás összeállítását. Ez az osztály készítette el a magyar állam első költségvetési zárszámadását, amely az 1868. évre vonatkozott. Lónyay a minisztertanács 1869. július 1-jei ülésén számolt be az 1868. évi zárszámadási munkálatok állásáról: „miután a pénztárak és számvevőségi osztályok a múlt évi zárszámadások összeállítására vonatkozó adatokat bemutatták, a zárszámadások a főkönyvelési osztály által elkészíttettek, s pár nap múlva kinyomtatni fognak. Ezen zárszámadások rendszerint akként készítendők, hogy az egyes minisztériumok számvitelei a következő év közepéig, vagyis június 30-ig lezároltatnak és azontúl az alábbi év költségvetésében felhasználatlanul maradt összegek többé igénybe nem vehetők.” Ennek ellenére a zárszámadás végleges változatát a minisztertanácsnak csak 1869. október 16-ai ülésén sikerült bemutatnia, ahol az 1868. évi államháztartás eredményeit a következőképpen foglalta össze: „Ezen zárszámadás az 1868-ik évi pénzkezelést elég kedvezőnek tünteti elő, amennyiben részint a kiadási kevesebblet, részint a jövedelmi többlet folytán majd 4 milliónyi fölösleg mutatkozik.” A minisztertanács ezt a tényt örvendetesen tudomásul vette, és jóváhagyta a zárszámadás országgyűlés elé terjesztését.

Az ország jövedelmi mérlege
Polgári kori kormányhatósági levéltárak – Országgyűlési levéltár – Képviselőház és Nemzetgyűlés – Elnöki és általános iratok (K 2) – 1868. évi zárszámadás

A képviselőház az 1868. évi zárszámadást 1869. október 18-a és 1870. április 1-e között, a pénzügyminiszter előterjesztésével kezdve és a kormány részére megadott felmentvénnyel zárva az alábbi ügymenetben tárgyalta. Az ügymenet sajnos csak az iktatókönyvek alapján rekonstruálható, mivel az iratok kevés kivételtől eltekintve nem maradtak meg:

1869. október 18.: Lónyay pénzügyminiszter előterjesztése az 1868. évi zárszámadásról, melyet a képviselőház határozata véleményes jelentéstétel végett az állandó pénzügyi bizottsághoz utasított.

1869. november 13.: Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a bizottság 3 tagjának különvéleményével együtt. A bizottság nem tartotta magát szakmailag alkalmasnak a zárszámadás felülvizsgálatára, ezért szorgalmazta a „legfőbb államszámszék” mielőbbi felállítását. A különvéleményesek pedig javasolták, hogy készüljön zárszámadás az 1867. év kezelési eredményeiről is, mivel az 1868. évi zárszámadás vizsgálata csak az előző évi államháztartási eredmények összevetésével végezhető el.

Az állandó pénzügyi bizottság véleménye az állami számvevőszék felállításának szükségességéről
Polgári kori kormányhatósági levéltárak – Országgyűlési levéltár – Képviselőház és Nemzetgyűlés – Elnöki és általános iratok (K 2) – 1869-1388

Fotó: Cikkelyné Nagy Erika