Weöres Sándor múzeumigazgató és Kutyafülű Aladár
Levéltári Mozaik
2026.05.18.
MNL Fejér Vármegyei Levéltára
Weöres Sándor „Kutya-tár” című verse és annak ikonikus Kutyafülű Aladárja számos gyermek és felnőtt életét tette vidámabbá, azonban itt Fejér vármegyében tudományos kutatásokat is ihletett a mű. Ennek oka meglehetősen prózai: Weöres Sándor 1947. június 1-jén (maholnap 79 éve) a mai Szent István Király Múzeum jogelődjének (István Király Múzeum) megbízott igazgatója lett. A Harap utca 3. pedig a múzeum Bodnár utca 3. alatti főépületére (ma Székesfehérvár, Országzászló tér 3., SZIKM Országzászló téri kiállítóhely) utal, ahol „Kutya-tár” helyett régiségtár volt. Álljon itt a teljes vers:
Kutya-tár
Harap-utca három alatt
megnyílott a kutya-tár,
síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülű Aladár.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
Húsz forintért tarka kutya,
tízért fehér kutya jár,
törzs-vevőknek 5 forintért
kapható a kutya már.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
A közkedvelt költő kevésbé nagyívű igazgatói pályafutásáról több tanulmány is született: így például Horváth Júlia „A költő-muzeológus kisvárosi intermezzója (Weöres Sándor Székesfehérváron töltött hónapjairól, valamint a Vörösmarty Társaságban végzett munkájáról 1946-tól 1949- ig, Árgus, 5–6. sz. 56–57. p.) és Végh Ákos László Weöres Sándor című szakcikke (a teljes tanulmány elérhető itt: https://albaarchivum.hu/weores-sandor/, de a múzeum is feldolgozta a művész életének Fehérvárhoz kötődő momentumait (lásd: https://szikmblog.wordpress.com/.../weores-sandor-a.../).
Dr. Weöres Sándor 1947-ben Székesfehérvár törvényhatósági jogú (THJ) város szabadművelődési segédtitkára lett. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint már 1945-ben a székesfehérvári szabadművelődési felügyelőségnél dolgozott, ám a Fejér Megyei Szabadművelődési Felügyelőség fennmaradt 1945–1946 közötti irataiban nem szerepel a költő neve. Több tanulmány 1944. április 22-ére teszi Weöres kinevezését, azonban a Magyar Közlöny 1947. április 18-án (péntek) kiadott számában az alábbiakat találjuk: „A vallás- és közoktatásügyi miniszter […] dr. Weöres Sándor írót szabadművelődési segédtitkárrá a VIII. fizetésű osztályba […] osztályba kinevezte. (57.665/ 1947. VIII. V. К. M. szám.)” Weöres tényleges munkába állása történhetett meg 1947. április 22-én, kedden.
Az író-költő 1947. június 1-én lett a székesfehérvári múzeum megbízott igazgatója. Weöres dr. Gáspár János, Székesfehérvár polgármestere és egyben a múzeumegyesület alelnöke, illetve Ivánka László, szabadművelődési felügyelő, javaslatára került az intézmény élére. A költő igazgatói megbízatását Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter szintén támogatta. A megbízott igazgatóként tevékenykedő művész, emellett a Vörösmarty Társaságban is aktívan tevékenykedett. A Fejér Vármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület (MNL FML X. 64.) iratai közt megtalálható dr. Gáspár Jánosnak 1947. május 30-án kelt véghatározata, amely egyszerre tudósít Joachim József múzeumigazgató egészségügyi okok miatti lemondásáról és dr. Weöres (Weöreössként szerepel az iratban) Sándor szabadművelődési segédtitkár felkéréséről a múzeumigazgatói tisztség betöltésére. „Felhívom dr. Weöreöss Sándor múzeumigazgatót, hogy Joachim József lemondott múzeumigazgatótól a muzeumot anyagával, együtt a jelenlegi állapotában, a múzeumi irattárat, a muzeumra vonatkozó segédkönyveket, egyéb javait, meglévő pénzét, jegyzőkönyv mellett vegye át. Az átvétel után nyomban arra törekedjék, hogy az építési munkálatokban [háború utáni helyreállítási munkálatok] a legkisebb zökkenő se álljon elő.” A személycseréről a vármegyei alispán mellett Székesfehérvár THJ Város Főispánját, a Vallási és Közoktatásügyi Minisztériumot, a Közgyűjtemények Főfelügyelőségét (utóbbiról még szó lesz) és Ivánka László szabadművelődési felügyelőt is értesítették a lemondott és a megbízott igazgató mellett.
Weöres kinevezése nem bizonyult sikeresnek, mivel a muzeológiához az ünnepelt költő nem értett, hiszen más irányú képzettsége volt. 1933-tól a pécsi tudományegyetemen jogi, földrajzi és történelmi, majd filozófiai, esztétikai tanulmányokat folytatott. Doktori címét a költemények keletkezésével foglalkozó, „A vers születése” című tanulmányával szerezte meg, ezt követően pedig könyvtárosként dolgozott Pécsett.
Az izzó galagonyák költője mellett érdemes megemlékezni arról a bizonyos Aladárról is, ugyanis a versben felbukkanó Kutyafülű úr valós személyről lett mintázva.
Dr. Radnóti Aladár (1913. június 13. – 1972. december. 8.) régész, ókortörténész 1938-ban lett a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) munkatársa (1957-ig dolgozott az intézményben). Weöressel történt konfliktusa idején az MNM Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségén dolgozott, mint a főfelügyelő állandó helyettese. Radnóti a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1938-ban doktorált, disszertációjában a pannóniai római bronzedényekről értekezett. Római tanulmányútját követően 1936 és 1938 között az egyetemen tanárként működött. 1957-ben elhagyta Magyarországot, majd Bajorországban telepedett le. A bajor műemléki felügyelőség régészeként Regensburg műemlékeit tárta fel, illetve írta le és főként vaskori és római kori ásatásokat folytatott. 1959-ben az augsburgi múzeum munkatársává avanzsált, ahol már egyházi építmények feltárásával foglalkozott. 1962-ben a frankfurti egyetem oktatója lett (ókortörténeti segédtudományok oktatásában vett részt). A régész 1972-ben hunyt el Frankfurt am Mainban.
A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára őrizetében található meg az a Dr. Kispéter István alispánnak szánt levél (jelzet: MNL FML IV.405.b. 690. 8952/1947), amelyben Dr. Radnóti Aladár 1947. június 14-ére tervezett múzeumi ellenőrzését jelenti be. A múzeum hivatalos megtekintésének és felülvizsgálatának lefolytatásához kérte az alispán, a város vezetőségének és a múzeum megbízott vezetőjének, vagyis Weöresnek a jelenlétét. Az ellenőrzést mindössze három nappal korábban, 1947. június 11-én jelentette be (ekkor csupán 10 napja volt Weöres megbízott múzeumigazgató). Az ellenőrzés végül valamennyit váratott magára, az ügyiratra 1947. június 20-án felvitte az alispán a „Nem érkezett meg a nevezett” megjegyzést. A felügyelői felülvizsgálat ismételt időpontjára vonatkozó dokumentum jelenleg nem ismert. A Radnóti Aladárral való konfrontáció emlékét őrző „Kutya-tár” Weöres Fülep Lajosnak 1947. szeptember 3-án kelt levelében már szerepel, így a nyáron bizonyosan lefolyt a vizsgálat. Feltehetően nem júniusban következett be a „végzetes esemény”, mivel Weöres 1947. június 30-án kelt Fülep Lajosnak írt csöngei leveléből jócskán kiérződik az unalom: „[…] bámulom azt a nagy, túlvilági lyukat, mely pár évvel ezelőtt még csak kis fényesség volt egy folyosó túlsó végén, most pedig már akkora, mint egy ház. Csupa sugárból készült ház, és nem lakik benne senki semmi. […] Az egyszavas verstől így jutottam a semennyi szavas vershez. Mostani életem, ez a ragyogó üres bámulás: semennyi szavas költemény.” Márpedig Weöres és Radnóti találkozása mindennek nevezhető a fennmaradt beszámolók szerint, csak unalmasnak nem.
Az egyik fennmaradt városi legenda szerint Radnóti főfelügyelő-helyettes Weörest az igazgatói szobájában in flagranti találta egy hölggyel. Egy másik históriában a költő a múzeum Várkörútra néző kertjében egy római gyerekszarkofágban töltötte ebéd utáni sziesztáját, amikor megérkezett a felügyelő. Bármi is az igazság, a két férfi kapcsolata nem lehetett felhőtlen. Ezt igazolja egyfelől a „Kutya-tár” születése, másfelől az is, hogy Weöres elhagyta a múzeumot. A költő-író helyét egy Radnóti által preferált tudós vette át. Radnóti Aladár Fülep Ferenc klasszika archeológust szerette volna a múzeum igazgatói székében látni, kívánsága meglehetősen hamar teljesült. A tényt megerősíti a Fejér vármegye alispánjának iratai közt fellelhető „Fejérvármegyei és Székesfehérvári Muzeum igazgatóságának beadványa a vármegye mükincseinek védelme érdekében [sic!] című 1947. szeptember 22-én kelt levél, ahol Weöres helyett már „Dr. Fülep Ferenc m[eg]b[ízott] muzeumigazgató” a kérelmező (Sebők Melinda tanulmánya szerint 1947 októberéig volt a székesfehérvári múzeum igazgatója Weöres). Fülep Ferenc az engedély nélküli ásatások megszűntetése érdekében kért segítséget az alispántól. Fülep egészen 1949-ig, Fitz Jenő érkezéséig volt a fehérvári múzeum igazgatója.
Weöres Sándor életében az 1947. év mégsem számít tragikusnak, bár elvesztette múzeumvezetői posztját, élete pozitív fordulatot vett. 1947-ben megnősült, majd feleségével, Károlyi Amyval ösztöndíjjal közel egy évet töltött Olaszországban.
MNL FML X. 64 Fejér Vármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület iratai.Joachim József muzeumigazgató lemondása (1947.05.30.)
MNL FML IV.405.b. 690. 8952/1947
Forrás:
• Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012) Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
• Domokos Mátyás: Imbolygás WS körül
• Kovalovszky Márta: Harap utca 3
• Magyar Életrajzi Lexikon
• Magyar Közlöny, 1947. április 18., 87. szám, 1. p.
• MNL FML IV 402. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve. 1947.149. szám. Az alispán 1947. évi jelentése, megjelent a Fejér Vármegye Hivatalos Lapjában. Rendkívüli kiadás. Székesfehérvár, 1947. 20. szám. 118-149. o.
• MNL FML IV. 405.b. Fejér vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok
• Országzászló téri kiállítóhely https://szikm.hu/kiallitoh.../orszagzaszlo-teri-kiallitohely
• Sebők Melinda: Weöres Sándor Székesfehérváron
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
• Végh Ákos László: Weöres Sándor
• Weöres Sándor, a fehérvári múzeumigazgató https://szikmblog.wordpress.com/.../weores-sandor-a.../
Új hozzászólás